Obama farkast kiált?

Március elsején életbe léptek az automatikus költségcsökkentő intézkedések az Egyesült Államokban. A mintegy 85 milliárd dolláros megszorító csomag érezhető hatásokkal jár majd az amerikaiak számára, Obama azonban mindent megtesz annak érdekében, hogy a kiadáscsökkentések következményeit még rosszabb színben tüntesse fel. Szakértők szerint ez a fajta politika könnyen önbeteljesít jóslatként működhet, a gazdaság pedig még kedvezőtlenebb helyzetbe kerülhet majd.

Washington végül nem tudta elkerülni az automatikus kiadáscsökkentést, azaz a sequestert. Az elnök azonban igyekszik jóval borúsabb képet festeni a következményekről, hogy ezzel gyakoroljon nyomást a republikánusokra. Elemzők szerint viszont Obama rémhírkeltése negatív hatással lehet a gazdaságra, így az elnök könnyen öngólt rúghat.

Baj van, de nem akkora

Február utolsó napján elbuktak a demokraták és a republikánusok a kiadáscsökkentések elhárítására tett javaslatai, így március elsejétől hatályba lépett az összesen 85 milliárd dolláros költségcsökkentő program. A demokraták továbbra is kitartottak az évi egymillió dollárnál nagyobb jövedelműek megadóztatásánál, a republikánusok azonban szinte csak és kizárólag a kiadáscsökkentéseket akarták elfogadni. A hatalmas mértékű megszorító csomag szeptember 30-ig fokozatosan lép majd életbe.

A nemzet első számú demokratájaként Obama célja egyértelmű: nyomást akar gyakorolni a republikánusokra azzal, hogy dramatizálja a kiadáscsökkentő intézkedések családokat, vállalkozásokat és a hadsereget érintő hatását. Elnökként Obama feladata pontosan az ellenkező lenne: minimalizálni a megszorítások okozta „pánikot”, hogy ne rontsa még tovább a gazdaság helyzetét. Az elnök negatív kampánya ugyanis könnyen önbeteljesító jóslattá válhat, ahogyan azt egy korábbi szárnysegédje is megfogalmazta.

Obama természetesen tisztában van ezzel, így óvatosan próbál navigálni a republikánusok nyomás alá helyezése és aközött, hogy megbizonyosodjon róla: a kiadáscsökkentések valójában nem gyakorolnak olyan hatást az amerikaiakra, mint amit az elnök és a demokraták láttatni szeretnének. Az elnök tanácsadói elismerik, hogy ennek az „egyensúlypolitikának” valós veszélyei vannak az elnök és a kormányzat számára.

Obama második elnöki ciklusának első kormányülésén aggodalmát fejezte ki a költségcsökkentésekkel kapcsolatban, amelyek lassítják a gazdaság növekedését; de ígértetet tett arra, hogy orvosolni fogja a helyzetet – a második ciklus kiemelten kezelt feladatainak véghezviteléről azonban nem mond le. „(…) Néhány kihívás ellenére, melyekkel a sequester miatt szembenézünk, nem fogjuk abbahagyni az amerikai nép nevében végzett munkát” – mondta el az elnök, az automatikus kiadáscsökkentések eredeti elnevezését használva, ami egyéb helyzetekben nem igazán jellemző a demokrata kommunikációra.

Demokrata rémhírterjesztés

Obama megközelítését azonban valószínűleg nem helyeslik majd azok a támogatói, akik szerint a Demokrata Pártnak minden alkalmat meg kellene ragadnia arra, hogy a republikánusokat hibáztassák a költségcsökkentések életbe lépése miatt, hogy ezzel is politikai előnyre tegyenek szert a konzervatívokkal szemben. Ők attól tartanak, hogy ha az elnök visszalép a harctól és marad a jócskán megtépázott szövetségi költségvetés, nem jut majd pénz a demokraták zászlóshajójának számító programokra.

Igen kockázatos, hogy Obama farkast kiált. Egyrészt ha a súlyos helyzet mégsem áll elő, az elnök könnyen támadások kereszttüzében találhatja magát. Kritikusai joggal bírálhatják majd, hogy szándékosan eltúlozta a helyzetet, mint ahogy a napokban kormányának néhány tagja is tette. Janet Napolitano belbiztonsági minisztert több ízben bírálták, ugyanis kijelentette: az ország „kevésbé biztonságos” a határőrök kényszerű szabadságolása miatt, ami szintén a kiadácsökkentések egyik elkerülhetetlen intézkedése. Másrészt pedig, ha az elnök vészjósló kijelentései alaptalannak bizonyulnak, könnyen meglehet, hogy a jövőben a valós veszélyre figyelmeztetve sem hisznek majd neki. Ráadásul ha Obama tovább folytatja a katasztrófapolitikát, egyre kevesebb esélye lesz arra, hogy hosszú távú költségvetési alkut kössön a republikánusokkal.

Befolyással lehet a gazdaságra

Első elnöki ciklusa alatt Obama óvatos volt: a gazdasággal kapcsolatos híreket a helyén kezelte, így senki sem vádolhatta azzal, hogy pusztán kijelentéseivel befolyásolta volna a történéseket. Inkább a mostanival teljes ellentétben álló optimizmus volt jellemző az elnöki kommunikációra, azonban ez is okozott gondot: 2010 nyarán ugyanis a kormány hivatalosan bejelentette a „gazdaság helyreállításának programját”, közvetlenül azelőtt, hogy a gazdaság ismételt mélyrepülésbe kezdett volna.

Tom Daschle, egykori szenátor szerint ideje lenne, hogy az elnök a költségcsökkentések mellett más dolgokkal is foglalkozzon. Hangsúlyoznia kellene, hogy nem feledkezett meg egyéb feladatairól sem. „Azt kellene mondania: figyelmeztettelek titeket, hogy ez fog történni, de közben itt van egy ország, amit irányítani kell” – mondta Daschle.

Obama és a demokraták valóban kissé eltúlozzák a a helyzetet, de az automatikus kiadáscsökkentések hamarosan érezhetőek lesznek a mindennapokban is. A kormányzati dolgozók kényszerű szabadságolására áprilisban kerül sor, a kisebb repterek bezárni kényszerülnek, ennek hatása pedig tovagyűrűzik majd az egész Egyesült Államok légiközlekedésére. A nagyobb forgalmú repülőtereken a várakozási idő akár több órával is meghosszabbodhat, mivel a kiadáscsökkentések miatt a biztonsági ellenőrző személyzet látszámát is csökkenteni kell.