Értékes partnerséget ajánlanak Magyarországnak

Nem hazánk az egyetlen ország, amely tőle földrajzilag távol eső régiókban keres új gazdasági partnereket. Kolumbia hasonló célok mentén halad előre, s Magyarországot is potenciális partnerének tekinti a kelet-közép-európai régióban. Egy olyan országról van szó, amely a jelenlegi válság éveiben is 4-6 százalékos növekedést produkál, s jövőbeli kilátásai is hasonlóan pozitívak. Elsősorban a mezőgazdaság, vízgazdálkodás és a megújuló energia terén számíthatunk együttműködésre, de befektetési lehetőségek is kínálkoznak számos területen.

Az elmúlt két évben immár a harmadik kolumbiai diplomáciai küldöttség érkezett hazánkba, amely Pólyi Csaba latin-amerikai utazó nagykövetünk szerint komoly érdeklődésről tesz tanúbizonyságot Kolumbia részéről. Miután a Patti Londońo Jaramillo többoldalú ügyekért felelős külügyminiszter-helyettes által vezetett kolumbiai küldöttség részt vett a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági fórumán, a Budapesti Corvinus Egyetem és az Antall József Tudásközpont által szervezett kerekasztal-beszélgetésen ismertették a dél-amerikai ország Magyarországgal, illetve a Visegrádi Négyekkel való együttműködési elképzeléseit.

Új célpontok

Londońo elmondta, hogy Kolumbia jelenleg új kereskedelmi partnereket keres, hiszen napjainkban „nem lehet a világ egyetlen régiójára hagyatkozni”, megjegyezte azonban azt is, hogy a gazdaság és az export diverzifikációja – mind földrajzi, mind strukturális szempontból – összetett és nehéz folyamat. Jelenleg a dél-amerikai ország legfontosabb gazdasági partnere az Egyesült Államok, de Londońo szerint mind Kelet-Ázsia, mind Európa. Előbbihez a Csendes-óceáni Szövetségbeli tagsága, míg utóbbihoz a jelenleg ratifikációra váró EU-Peru-Kolumbia többoldalú kereskedelmi megállapodás nyújt segítséget Kolumbiának. Az előzetes becslések szerint az EU-val kötött megállapodásnak köszönhetően Kolumbia GDP-je 1,3 fog emelkedni. Könnyebbé válik majd az uniós cégek piacra jutása is a feldolgozóiparban, a (pénzügyi, szakmai, közlekedési és telekommunikációs) szolgáltatási szektorban, az energia-előállítási és bányászati ágazatokban. De főként az autó- és autóalkatrész-gyártás, a vegyianyag-ipar, a textilágazat, a telekommunikációs eszközöket és felszereléseket gyártó ágazat és a gyógyszergyártás számára előnyös ez a megállapodás.

A Csendes-óceáni Szövetség célja pedig közelebb kerülni Kelet-Ázsia feltörekvő gazdaságaihoz, India és Kína mellett például Malajziához és Vietnámhoz is, az ASEAN-nal (Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségével) pedig már meg is kezdték az együttműködésről szóló párbeszédet.

Magyarország mint partner

Ahogyan a latin-amerikai államok többsége, úgy Kolumbia is főként a magyar szaktudás és technológia-transzfer iránt érdeklődik leginkább hazánkat illetően. Londońo szerint országában az agrárium, a vízgazdálkodás, a megújuló energia területén számítanak a magyar szakértelemre és együttműködésre, de Magyarország különböző integrációs szervezetekben (pl. Európai Unió, Visegrádi Csoport) való tagságából eredő tapasztalataira is igényt tartana Kolumbia, ugyanis a dél-amerikai ország is több, nemrég szerveződött integrációs szövetség tagjává vált az elmúlt néhány évben.

Kétoldalú kereskedelmünkben eddig a Kolumbiából hazánkba exportált gyümölcsök, virágok és kávé, valamint a Magyarországról Kolumbiába exportált gépipari termékek játszottak fő szerepet. A kolumbiai fél természetesen abban érdekelt, hogy a feldolgozóipari termékek exportját fokozni tudja.

A külügyminiszter-helyettes azt is elmondta, hogy jelenleg az agráripar mellett a bányászat, az építőipar és az infrastruktúra-fejlesztés terén várja Kolumbia a külföldi befektetéseket.

Londońo szerint Kolumbia osztja Magyarország Kelet-és Közép-Ázsiával való gazdasági-kereskedelmi terveit, s ezen a téren is összefogást szorgalmaz a két ország kormánya között. A dél-amerikai országban szintén állami szerepvállalással kívánják ösztönözni a kis-és középvállalkozások (kkv-k) külpiacra lépését, Londońo felhívta a figyelmet arra, hogy az EU-val kötött többoldalú megállapodás is a kkv-k megerősítését szolgálja mindkét oldalon, hiszen ezek a cégek kiemelt jelentőséggel bírnak a munkahelyteremtésben.

Kolumbia mint globális szereplő 

Február eleji jelentésében a Nemzetközi Valutaalap (IMF) elismerően ír a kolumbiai gazdaság növekedéséről, s az idei évre is kedvező kilátásokat jósol az ország számára, amely a magas nyersanyagáraknak, makrogazdasági stabilitásnak és a javuló közbiztonságnak köszönhető. Pozícióját erősítik az egyre növekvő külföldi befektetések is. Ahogyan a portfolio.hu is rámutatott egyik cikkében, Kolumbia kitettsége erős  a külső sokkok kapcsán, „különösen a kereskedelmi partnerek felől, illetve ha hirtelen nagyot esne az olaj ára. Az IMF fel is hívja a figyelmet, gondot jelenthet a gazdaság koncentráltsága, és hogy a munkaerő termelékenysége még igen alacsony”.

A Valutaalap hozzáteszi, hogy a kolumbiai kormány már megkezdte ezen kihívások leküzdését, például a tavaly decemberben elfogadott átfogó adóreform is ezen intézkedések közé tartozik. Az új szabályozásnak köszönhetően csökkennek a nem-bérjellegű kiadások, az adózási egyenlőtlenségek, valamint ösztönzést kap a munkahelyteremtés is. Az IMF továbbá a mostaninál egy „jóval ambíciózusabb”, a nem árujellegű bevételekre koncentráló tervet vár a fiskális konszolidáció kapcsán.

A budapesti kerekasztal-beszélgetés során Patti Londońo nem csak Kolumbia gazdasági növekedéséről, de a globális ügyekben való részvételről is beszélt. A karibi országnak fontos a fenntarthatóság megőrzése, mind a gazdálkodás, mind a környezetvédelem szempontjából – az ENSZ fórumain is ezt képviseli. A külügyminiszter-helyettes kiemelte, hogy a globális problémát jelentő kábítószer-kereskedelem elleni harcban Kolumbia a határain kívül is aktív, például afrikai szervezeteknek, szakembereknek is segít képzéseivel.

Ahogyan Latin-Amerika számos országának, úgy Kolumbiának is komoly kihívást jelent a szegénység leküzdése, valamint a földreform kérdése. Utóbbi kapcsán korábban Juan Manuel Santos elnök nyújtott be törvényjavaslatot, azonban nehézséget okoz az, hogy egyszerre biztosítsák az emberek kisbirtokhoz jutását és a földeken folyó produktív termelést is.

Tehát a spanyolajkú országnak számos problémával kell szembenéznie, bár a nemzetközi elemzők szerint ígéretes, dinamikus gazdasági növekedés áll előtte, olyannyira, hogy egyes becslések arról árulkodnak, hogy hamarosan Argentínát megelőzve Latin-Amerika harmadik legnagyobb gazdaságává válhat.