Lecserélik az elnök embereit

Brack Obama amerikai elnök második ciklusának kezdetének új kinevezések várhatóak. Új külügyminiszterként köszönthetjük nagy valószínűséggel John Kerry szenátort, a kabinetfőnöki poszt várományosa pedig Denis McDonough. A fegyverkorlátozás szigorításáért folytatott harc színterén is új ember érkezése várható: az eltökélt Obama B. Todd Jones-t nevezi ki az ATF élére.

Csere a külügyi tárca élén

Négy év után távozni készül a külügyminiszteri posztról Hillary Clinton. Helyére Obama a 69 esztendős massachusettsi demokrata szenátort, John Kerry-t szándékozik kinevezni. Valamilyen értelemben egész életútja erre a szerepre szánta: a Szenátus külügyi bizottságában közel három évtizedet töltött, a vietnámi háborúban kitüntetést kapott, édesapja pedig diplomataként dolgozott.

Elődjétől eltérően Kerry mindvégig Obama hűséges támogatójának bizonyult. Erre kitűnő példa, amikor a az oroszokkal kötött fegyverzetkorlátozási egyezményt a Szenátusban elfogadtatta. Ennél még fontosabb a tény, hogy amikor 2004-ben ő lett a Demokrata Párt elnökjelöltje, segített Obamának a politikai élet szövetségi szintjeire bekerülni. 2008-ban pedig nyíltan kiállt mellette az előválasztási kampányban – éppen Clintonnéval szemben.

A külügyminiszteri székben egyébként az elnök eredetileg Susan M. Rice ENSZ-nagykövetet szerette volna látni, ám a republikánusok nem hajlandók támogatni kinevezését a bengázi események után tett nyilatkozatai miatt. Obama azonban meg van elégedve tevékenységével, s az adminisztrációban dolgozók szerint valamilyen jelentősebb külügyi poszt várományosa. Ez talán épp a nemzetbiztonsági tanácsadóé lehet.

Hillary Clinton egyébként hivatalosan nem jelentette be távozását a tárca éléről, de már nyilvánvaló kijelentéseket tett afelől, hogy nem marad a második Obama-ciklus végéig. Ráadásul John Kerry személyéről elismerően nyilatkozott: a Kongresszusban a diplomáciai ügyek előre vitelében tevékenykedő legnagyobb kaliberű személyiségnek nevezte.

Elemzők szerint Kerry dolga elsősorban az „utazás” lesz, a valódi külpolitikai döntések viszont a Fehér Házban fognak megszületni.Ez a szerep azonban már nem ismeretlen a szenátor számára: 2009-ben megbeszélést folytatott Hamid Karzai afgán elnökkel, de találkozott a szír vezetővel, Basár el-Asszáddal, még mielőtt a konfliktus kirobbant volna.

Chief of staff…

A kabinetfőnöki pozícióra Obama egyik bizalmi emberét kívánja kinevezni. Az előző ciklusban helyettes nemzetvédelmi tanácsadóként tevékenykedő 43 éves Denis McDonough-t úgy ismerik, mint akinek legfőbb feladata „főnöke” érdekeinek előmozdítása és védelme. Többek között ő volt az, aki segédkezett az afganisztáni és iraki kivonulásban, továbbá ő „menedzselte” a kedélyek csillapítását az Egyesült Államok Bengázi városában lévő diplomáciai kirendeltsége elleni támadást követően.

A fehér házi bennfentesek beszámolói alapján Obama döntése mögött további motívumok állnak: McDonough ugyanis jóval szélesebb körű tevékenységet fejtett ki, mint például politikai stratégiák kidolgozása. A férfi ugyanakkor közeli bizalmasa az elnöknek, és egyike azon kevés személyeknek, akik olyan jól ismerik, hogy tudják, hogyan fog reagálni bizonyos helyzetekben.

Miután Obama megnyerte a választásokat 2008-ban, McDonough lett megbízva a beszédek megírásával, valamint egyéb kommunikációs feladatokkal. A ciklus felén pedig átkerült nemzetbiztonsági tanácsba. A jelenlegi kinevezése még nem végleges, de egyesek úgy vélik, Obama bizalmi embereivel akarja magát körbe venni a ciklus kezdetétől várható republikánus ellenszélben.

Új lendület a fegyverkorlátozási kampányban?

A newtowni tragédia kapcsán fölvetődő fegyverkorlátozás ügyében Obama minden erejét be kívánja vetni, hogy szigorú jogi szabályozás szülessék a Kongresszusban. Az elnök azonban más szervezetek segítségét is igénybe kívánja venni. Az Alkohol, Dohány, Lőfegyverek és Robbanóanyagok Irodája (ATF) élére B. Todd Jones-t kívánja helyezni Obama, aki remélhetőleg új életet lehel a szervezetbe.

Az ATF-nek mostanában számos problémával kell szembenéznie. Az Irodának jelenleg kevesebb ügynöke van, ezért problémás a fegyverüzletek gyakori vizsgálata. A másik égető gondot pedig az jelenti, hogy a szerv nem készíthet adatbázist a fegyverhasználati engedélyekről, lehetetlenné téve a szövetségi szintű ellenőrzést.

A minnesotai katonai védőügyvéd Jones egy nagy port kavart botrány után került a megbízott igazgatói székbe. Elődje idején történt ugyanis, hogy a már idősebb ügynökök szem elől tévesztettek egy szállítmányt, melyben fegyverek voltak – feltehetőleg kereskedők számára eladva. Később viszont egy gyilkosság helyszínén a szállítmányhoz köthető fegyvert találtak – valószínűleg azt, amivel elkövették.

Jones kinevezése a szervezet élére (mármint a „rendes” igazgatói posztra) igencsak kétséges. A Patriot Act 2006-os – valószínűsíthetően a fegyverviselők szervezetének nyomására történt – módosítása alapján a szervezet igazgatóját a Szenátus jóváhagyásával lehet kinevezni. Jellemző módon a Kongresszus felsőháza az elmúlt 7 évben senkinek sem szavazta meg a bizalmat.

A nem túl szerencsés jogi szabályozásról megoszlanak a vélemények. A támogatók (republikánusok) azt az érvet hozzák fel, hogy a többi, hasonló szövetségi szerv élére ugyanúgy a Szenátus jóváhagyásával kell kinevezni az igazgatót. A leginkább demokraták közt keresendő bírálók pedig egyértelműen a lobbizó fegyverviselőket hibáztatják a fennálló helyzetért, akik nem igazán akarnak egy hatékony fegyverkontrolláló szervet látni. Az elnök minden esetre a Szenátusra nyomást fog gyakorolni az ügyben.