Nem csak a baloldaltól kell félnie Netanjahunak

A 2013-as választások hírére teljesen felbolydult az izraeli politika. A Likud és a Jiszrael Bétenu egymásra találása mellett az egyik legfontosabb esemény a jobboldalon, hogy bejelentette visszatérését a politikai életbe Arje Deri a sikeres szefárd politikus. Visszatérése jelentősen befolyásolhatja a következő izraeli választások eredményét.

2012. október 16-án Arje Deri a SaSz (Somré Szfarad), a szefárd ultra-ortodox párt volt elnöke bejelentette visszatérését. A szefárd politikus politikai aktivizálódása már tavaly nyár óta a levegőben volt, hiszen ő maga beszélt terveiről egy konferencián, azonban bejelentése így is megváltoztatta az erőviszonyokat a jobboldalon és közvetve bár, de ennek is köszönhető a Likud-Bétenu közös lista létrejötte. Ki is ez az Arje Deri és miért félnek tőle jobboldali ellenfelei?

Arje Deri 1959-ben született Mekneszben, Marokkóban, 1968-ban vándorolt ki Izraelbe, ahol ebben az időben a marokkói volt a legnagyobb zsidó közösség. Izraelben hamar szembesült azzal, hogy a közel-keleti zsidók, a mizrahik/szefárdok, bár többségben vannak az országban, ennek ellenére politikai képviseletük csekély, szociális helyzetük pedig sokkal rosszabb, mint askenázi (európai) társaiké. Arje Deri ortodox nevelésben részesült több vallásos iskolában, úgynevezett jesivában is tanult, ekkor ismerkedett meg Ovadja Joszeffel, a volt izraeli szefárd főrabbival, akivel közösen vett részt a szefárd ultra-ortodox párt, a SaSz létrehozásában.

A párt sok esetben a mérleg nyelvének szerepét tölti be a koalíciós tárgyalások során, emiatt rendkívül erős az érdekérvényesítő képessége, amellyel főképp a szefárd vallásos rétegeknek kedvez. A párt kapcsán fontos kiemelni a már visszavonult Ovadja Joszef rabbi szerepét, aki mind a mai napig spirituális vezetője a SaSz-nak. Ovadja Joszef szerepét jelzi, hogy ő volt az most is, aki rábólintott Deri visszatérésére, és az ő kérésére egyezett bele Eli Jisáj jelenlegi pártelnök, hogy megossza székét Derivel. Joszef emellett híres halakhista (vallásjogtudós) is, többek között ő volt az, aki Jichak Rabin idején vallásilag igazolta az oslói megállapodások helyességét.

Az első 1984-es választáson még csak négy helyet szerzett a SaSz, utána kétszer hatot, majd 1996-ban már tíz helyet nyert el a szefárd mozgalom. Eközben Deri karrierje is felfele ívelt, 1988-ben már mint a Samír-kormány belügyminisztere mutatkozhatott be, a párt pedig egyfajta szefárd forradalmat vitt végbe Izraelben. Saját vallásos oktatási rendszert hozhattak létre, nőtt a szefárd kultúra befolyása, a mozgalom egész intézményrendszert épített fel állami pénzből a szefárd városrészekben (oktatás, közétkeztetés, szociális munkások) valamint a belügyminiszteri pozíció segítségével a szefárdok által lakott külvárosok is fejlődni kezdtek.

A ’90-es években Deri vezetésével a párt tovább növelte képviselőhelyeinek számát, ami 1999-ben érte el a maximumot, amikor a választásokon 17 képviselő jutott be a SaSz részéről a Knesszetbe. A nagy sikernek, azonban fontos ismerni az előzményét is, ugyanis a választásokkal egy időben zajlott a pártelnök pere is, amelyben korrupcióval gyanúsították. A vád szerint Deri többszázezer sékelnyi közpénzt juttatott belügyminiszterként a SaSz különböző szervezetei részére. A szefárd közvélemény, azonban nem így látta a dolgot, Derit saját hősüknek tartották és úgy gondolták, hogy az „ateista, askenázi” Legfelsőbb Bíróság célja továbbra is az, hogy diszkriminálja a mizrahi és vallásos közösséget. 1999 márciusában többezer fős tüntetést tartottak mellette a Legfelsőbb Bíróság épülete előtt, ahol többek között ilyen mondatokat lehetett látni a plakátokon: „Az istentelen, zsidóellenes askenázi bíróság ki akarja írtani politikai mozgalmunkat.” A Deri elleni per komolyan megmozgatta a szefárd közösséget és megnövelte a SaSz szavazótáborát, ennek is volt köszönhető a rekordszámú 17 mandátum. Derit a tüntetések ellenére végül három év börtönbüntetésre ítélték, ahonnan 22 hónap után szabadult jó magaviselete miatt. A SaSz később a 2001-es választásokon a jósolt 26 helyett mindössze 11 helyet tudott megszerezni, Deri székét pedig átvette a jelenleg is belügyminiszter Eli Jisáj, aki Derivel ellentétben sokkal kontroverzálisabb politikus, elég itt a német író Günter Grass Izraelből való kitiltására gondolni.

Mit hozhat a visszatérés?

Deri személyisége rendkívül kettős, emiatt is sikeres a politikában, egyrészt Tóra-tudósként kiválóan szót ért vallásos szavazóival, ezzel egy időben viszont képes úgy beszélni, mint egy átlagos középosztálybeli izraeli, megszólítva ezzel a kevésbé vallásos szavazóréteget. Deri a vallásos-világi kulturkampf helyett már regnálása alatt is szívesebben foglalkozott szociális kérdésekkel és ez most sincs másként. Belügyminisztersége idején nem csak a szefárd, hanem az izraeli palesztin többségű települések is fejlődni kezdtek. Emellett az izraeli-palesztin békefolyamattal kapcsolatos véleménye is mérsékeltnek mondható. Míg a SaSz mostani Jisáj-féle vezetése kifejezetten támogatja a nyugati parti építkezéseket, addig Deri ellenzi azokat és elfogadja az oslói megállapodás feltételeit. Tavaly egy konferencián a következőket mondta: „A legjobban a háborúktól félek. Sosem szavaztam sem háború, sem hadműveletek megindítása mellett.” Deri mellett az utóbbi időben több SaSz-párti politikus, például Jichak Vaknin is hasonlóan mérsékelt álláspontot képviselt, látható, hogy szeretnék megszólítani a Likud-Bétenu közös lista miatt a Likudtól elpártoló mérsékelt jobboldali szavazókat is.

Az idei SaSz kampány további fontos elemei a szociális kérdések lesznek. A tavaly nyáron előtérbe került társadalmi igazságosság témájával Deri sikeresen megszólíthatja a társadalmi ranglétrán továbbra is lejjebb található szefárd szavazókat, valamint a rossz helyzetben élő etióp, orosz és izraeli palesztin kisebbséget. A szociális biztonság mellett a másik fontos jelszó a diszkrimináció lesz. Hajim Kohen, Deri tanácsadója és barátja, kijelentette, hogy a SaSz lesz a „Vaskupolája” a gyengéknek és a szefárdoknak Izraelben. Kohen szerint Deri harcolni fog a szegényekért, az arabokért és az oroszokért. A sajtótájékoztatón már is előtérbe került az etnikai kérdés, ahol a Likud-Bétenut az askenázok pártjaként jelölte meg a tanácsadó. A sajtótájékoztató nagy részében arról beszélt Kohen, hogy Izraelben egyetlen askenázi sem tapasztalhatta meg mi az a diszkrimináció: „Hány szefárd dolgozik a Katonai Rádiónak? Mennyit foglalkoztat a Háárec? A médiában, a költségvetési szerveknél, a hadseregben, az egész rendszerben, kisebb az arányunk mint 30 százalék. Ez talán a véletlen műve?!”

A 2013-as választásokon tehát újból előkerülhet a mizrahi-kártya a SaSz részéről, ami érthető is, hiszen jelenleg azokért a szefárd Likud szavazókért is harcol Deri, akiket elidegenít volt párjuktól az együttműködés az orosz Jiszrael Bétenuval. Az már most látszik, hogy Deri visszatérése plusz három helyet hozott a közvélemény-kutatásokon a szefárd mozgalomnak. A SaSz célja, hogy minden eddiginél több helyet szerezzen a választásokon és ehhez minden eszközt bevetnek, hiszen a Likud-Bétenu házassággal egy jelentős szegmense szabadult fel a jobboldali választópolgároknak. Deri visszatérése és Vaknin nyilatkozata emellett bíztató jel a baloldali szavazóknak is, egyesek már egy új szefárd-arab-centrista koalícióról beszélnek, amellyel sikerülhet végre előrébb mozdítani a Netanjahu-vezetés alatt megrekedt békefolyamatokat.