„Jó lesz, ha amerikaiak fogadnak örökbe?”

A Szovjetunió szétesése óta a fenti kérdésre különböző válaszokat ad az élet. Negatív példából kevés van, mégis rendszeresen borzolják az orosz közvélemény idegeit. A legutóbbi ügy július végén robbant ki, amikor egy nyolc éves orosz kisfiú menekült el amerikai, kegyetlenkedő szüleitől. A november 1-én érvénybe lépő megállapodástól a nemzetközi adoptálási folyamatok tisztulását várják.

Az elmúlt évek néhány örökbefogadási botránya után a kétoldalú szabályozás rendezését 2011. július 13-án, Washingtonban Hillary Clinton, amerikai és Szergej Lavrov, orosz külügyminiszterek indították el, amikor megállapodást írtak alá a két ország közötti örökbefogadások szabályozásáról. 2012. július 28-án, Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz elnök ratifikálja az egyezményt, amely így november 1-től lép érvénybe.

Az elmúlt húsz évben nem számított ritkaságnak, ha amerikai szülők orosz gyermeket vettek magukhoz. Az Amerikai Örökbefogadási Hivatal adatai szerint 1999-2011 között 45 112 orosz gyermeket adoptáltak amerikai családok. A Reuters hírügynökség 60 ezerre becsüli a külföldre örökbeadott orosz gyermekek teljes számát az adott időszakban. Az Egyesült Államokban élő 75 százalékuk azonban nem mindig a beteljesült ígéretekről mesél új hazáját és családját illetően.

Aljona Levitszkoj, az Orosz Kulturális minisztérium Gyermekvédelmi osztályának megbízottja, 2010-es beszámolója szerint 1996-óta 17 örökbefogadott orosz gyermek halt meg Amerikában, ám ez csak a jéghegy csúcsa. Rendre érkeznek hírek szomorú sorsokról: 2010. augusztusában egy orosz kislánnyal három nap alatt 70 km-t futtattak le nevelőszülei, mert nem rágta meg rendesen az ételt; 2010. áprilisában a nyolcéves Artyom Szaveljevot kíséret nélkül küldte vissza Moszkvába nevelőanyja, mondván, hogy a kisfiú veszélyt jelent rá és a családjára; 2006. júniusában a négy éves Kuzma füléből azért vágtak ki egy darabot ollóval, mert nem tudta az imákat angolul elolvasni; stb.

Az ehhez hasonló rémségek visszaszorítását várják az új amerikai-orosz egyezménytől. Az Izvesztyija hírportál leírása szerint november 1-től csak azt az orosz gyermeket adoptálhatják külföldiek, akinek nem találtak nevelőszülőt Oroszországban. Az örökbefogadási folyamatot, valamint a leendő szülők pszichikai, szociális és gazdasági körülményeit különös alapossággal figyelik majd a területi hatóságok, illetve a megbízott szervezetek és nagy figyelmet fordítanak a már örökbeadott gyermek életkörülményeire is.

A kép árnyalása érdekében azonban a következők is említésre érdemesek: Az idei Londoni Paralimpiai Játékokon a százméteres pillangóúszást az a Jessica Long nyerte, aki 1992-ben Tatyjana Kirillova néven, szárkapocs csontok nélkül született Irkutszkban és 13 hónaposan került baltimori örökbefogadóihoz. Szintén Londonban szerzett aranyérmet Tatiana McFadden atléta, aki 1989-ben Szentpéterváron, gerinc problémákkal született, majd hét évesen egy árvaházból került amerikai szüleihez.

A lányokat Vlagyimir Abarinov, újságíró, az Echo Moszkvi oldalán helyezte az örökbefogadási egyezmény kontextusába. A nemzetközi adoptálások orosz ellenzőinek egyik leghangoztatottabb érve ugyanis az, hogy a korrupt csinovnyikok fogyatékos címszóval árulják a tehetséges orosz gyerekeket a külföldnek.