Mary Barker kezében Obama sorsa

Stagnáló gazdaság, magas energiaárak, növekvő eladósodottság, valamint alig csökkenő munkanélküliség jellemezte az Obama adminisztráció elmúlt négy évét.  Az elnökválasztás fókuszában márpedig a gazdaság áll, ráadásul a kihívó Mitt Romney  nyár közepére országos népszerűségben utolérte az elnököt. A kettőjük közötti versenyfutást várhatóan a csatatérállamok néhány tízezer, egy virginiai nyugdíjas könyvtárosnő fejével gondolkodó bizonytalanja fogja eldönteni – derült ki a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a 2012-es amerikai elnökválasztásról tartott előadásokból.

Szeptember 27-én a Magyar Hadtudományi Társaság Biztonságpolitikai Szakosztálya, a Nemzetbiztonsági Szakosztály és a Biztonságpolitikai Szakkollégium rendezésében a Nemzet Közszolgálati Egyetemen tartott előadást Böszörményi-Nagy Gergely politikai marketing szakértő és Varga Gergely az intézmény tudományos segédmunkatársa. A téma a 2012-es amerikai elnökválasztási kampány volt. Jelen cikk az előadásokon elhangzottakat igyekszik összefoglalni.

Rosszabbul élek mint…

Világszerte nagy várakozással tekintettek négy évvel ezelőtt a gazdasági válság kirobbanása közepette megválasztott amerikai elnökre, az új politikus celebre, Barack Obamára, aki változást ígért az Egyesült Államok bel- és külügyeiben egyaránt. Az első amerikai színesbőrű elnök elsősorban a reményt és magabiztosságot igyekezett elültetni az emberekben, ezt szolgálták a világot bejárt kampányüzenetei, a Yes we can, valamint a Change & Hope jelszavak is. Az elmúlt négy esztendőben azonban az USA igazán egyetlen területen sem került jobb helyzetbe és az ország hosszú távú kilátásai sem lettek kedvezőbbek – mondta el Varga Gergely.

A választási kampányt meghatározó témák esetében – gazdaság, energiaárak, munkanélküliség –, amelyek értelemszerűen egybecsengenek a választók által legfontosabbnak tartott ügyekkel, igazán pozitív folyamatok nem voltak megfigyelhetők. A gazdasági növekedés 3 százalék körüli szinten maradt, a munkanélküliség a 2008-as 6-7 százalékos szintről előbb 9-10 százalékra emelkedett, majd később is csak nagyon lassú javulás volt tapasztalható – vázolta a helyzetet Varga, hozzátéve, hogy ezen a téren a tartós növekedéshez havonta nagyjából 3-400 ezer új munkahely kellene. Az energiaárak is folyamatosan emelkedtek, ami tovább rontotta az alacsony jövedelműek és a középosztály helyzetét. (A benzinárak ügye végigkísérte az egész előválasztási időszakot is, lásd cikkeinket).

Az elmúlt években további és egy komolyabb adósságfelhalmozás jelei is láthatók, a GDP arányos államadósság a ciklus végére meghaladta a 100 százalékot és hosszútávon is csak további növekedésre van kilátás. A költségvetési hiány tekintetében már jobb a helyzet, a Bush korszak adócsökkentései után (2008-ban 1500 milliárd dollár volt a GDP arányos deficit) némileg sikerült csökkenteni a deficitet. 

Yes, we did?

A fentiek fényében nem meglepő, hogy Obama nem tekinti befejezettnek a négy éve elkezdett munkát, kampánya fókuszába az egészségügy reformját, az autógyárak megmentését, valamint az iraki háború befejezését helyezi és híveit a folytatásra bíztatja (FORWARD).  A hivatásos politikusok táborában némileg outsidernek tekinthető Romney értelemszerűen az elnök alkalmatlanságát kívánja bebizonyítani (Broken Promises) és igyekszik meggyőzni a választókat, hogy sikeres üzletemberként, sok ezer munkahely „teremtőjeként” képes lesz új szemléletet hozni és felpörgetni a gazdaság motorját. De a volt massachusettsi kormányzó nem támogatta az autógyárak végül sikersztorivá váló kisegítését, adóbevallásaiból pedig kiderül, hogy dúsgazdag milliomosként lényegesen kevesebb adót fizet, mint az amerikai átlag. Romney választási programjában a gazdaság mellett a republikánus szavazóknak fontos kérdéseket  – szövetségi kormány kiadásai, bürokrácia mérete, adócsökkentés – igyekszik megjeleníteni.

Battleground victory

Az elektori szavazatok várható eloszlása szerint összeállított választási térképen kiválóan látszik, hogy nagyjából 7-8 úgynevezett csatatér állam van, amelyben egyáltalán lehet számítani komolyabb versenyre Mitt Romney és Barack Obama között. Az összes többi államban gyakorlatilag borítékolható, hogy melyik jelölt szerzi meg a több szavazatot és biztosítja magának ezzel az elektorok egyöntetű támogatását. A billegő államok legfontosabbika Florida, majd Ohio és Virginia. Aki ezeket az államokat hozza, az lesz az USA következő elnöke. Mivel az amerikai elnökválasztás rendkívül karakterközpontú, lényeges lesz, hogy kettejük közül ki tudja a hitelesebb elnökkaraktert, a karizmatikus vezető és a legfőbb parancsnok (commander-in-chief) szerepét jobban alakítani – hangsúlyozta Varga. 

Szuper pacsi

A választók célzott elérésének mára majdnem tökélyre fejlesztett módszere az először 1992-ben alkalmazott microtargeting – mondta el Böszörményi-Nagy Gergely. A technológiát a választók lehető legaprólékosabb szegmentálása érdekében használják, segítségével feltérképezik az egyén viselkedési, tartalomfogyasztási szokásait annak érdekében, hogy a legjobb időben, helyen és csatornán személyre szabott üzenetet küldhessenek neki.

Az üzenetek közvetítésének a legfontosabb eszköze továbbra is a televízió maradt az online piac fejlődése ellenére. Az összes hirdetésre fordított összegből nagyjából 80-85 százalékot hasítanak a tévés reklámok (ez 2008-ban még 90 százalék volt) a Super PAC-eknek köszönhetően pedig soha ennyi, nem közvetlenül a jelöltek által finanszírozott szpot nem került adásba. A tudatos és mára már műszaki eszközökkel is támogatott reklámkerülés érzékelhető veszélyt jelent a szegmens jövőjére, de még mindig talán a leghatásosabb eszköz az emberek zsigeri ösztöneire apelláló, ún. negatív, az ellenfél lejáratását célzó tévéhirdetés.

A közösségi média oldalak – Facebook, Twitter, Youtube stb. – ugyan szintén fontos terepei a kampánynak, de nem szabad túldimenzionálni – hangsúlyozta Böszörményi. A szakértő hozzátette, sokat elmond a social media jelentőségéről, hogy az e téren úttörő ötletekkel előálló republikánus elnökjelölt Tim Pawlenty már tavaly augusztusban elbúcsúzott az előválasztási küzdelmektől.

De ki az a Mary Barker?

A szakértő szerint az országos közvélemény-kutatási adatok hiába mutatják, hogy Romney nyár végére nagyjából befogta az elnököt, ebből nem lehet következtetéseket levonni. A novemberi választást a csatatérállamok néhány száz vagy tízezer bizonytalanjának szavazata fogja eldönteni, ők viszont még nem tudják, kire adják a voksukat.

A hatvanéves Mary Barker, a virginiai Fairfax Station könyvtárosa négy éve Obamára szavazott, de már nem bízik benne hogy az elnök rendbe tudja tenni a gazdaságot. Panaszkodik a túl kevés munkahelyre. Azt gondolja, hogy talán Romney ügyesebb lenne a gazdasági dolgokban, de nem szimpatikus neki és hiányolja az adóbevallását. Fél, hogy ha Romney nyer a gazdagabbak még gazdagabbak lesznek, a szegényebbek még szegényebbek.

Mary a bizonytalanok prototípusa. Hat hét múlva ő fogja eldönteni, hogy elnök marad-e Barack Obama.