Mozivásznon is hódít Kína

A gazdasági erejének növekedésével párhuzamosan Kína egyre inkább arra törekszik, hogy az úgynevezett puha ösztönzők, vagyis a kultúra területén is mind nagyobb hatalommal bírjon. Ezt a kimondott célt szolgálják a gombamód szaporodó Konfuciusz Intézetek, a megvásárolt sportolók, a médiába ölt milliárdok, de még az új kínai szuperhős is. Viszont éppen emiatt fogadják külföldön ösztönösen gyanakvással az egyre erősödő vállalatai nagy bevásárlásait. Az amerikai mozilánc, az AMC kínai kézbe kerülésére például Hollywood kisebb pánikrohammal reagált, attól tartva, hogy a kínai kultúra exportjának legújabb eszköze lehet. Miközben azonban Kína idegen földön harcol a világ legnagyobb kultúraexportőrével, az amerikai filmipar tagadhatatlanul mind nagyobb teret nyer a korlátozások lebontásával a távol-keleti ország határain belül, egyre erősebb hatást gyakorolva a felnövekvő generációra.

A kínai média büszkén számolt be arról az előző héten, hogy az Ernst&Young, a moszkvai központú, felzárkózó piacokkal foglalkozó Skolkovo Intézet kutatásaival összhangban kiadott egy listát, amelyen a felzárkózó államokat rangsorolta puha hatalmuk alapján és Kína az első helyen végzett. A vizsgálat szerint ugyanis a felzárkózó országok között ő vezet azon a téren, hogy mekkora globális hatással bír az úgynevezett „soft power” területén, vagyis mennyiben képes másokat például a kultúrán, politikai értékeken, különböző intézményeken keresztül befolyásolni. A vizsgált 20 állam között – amelybe egyaránt tartoznak kelet-európai országok, közép- és dél-amerikaiak, ázsiaiak valamint Dél-Afrika – India végzett a második helyen és szorosan követte őt Oroszország, Brazília valamint Törökország. Mára a „soft power” nagyon fontos mércéjévé vált az államok erejének mérésében és egyben szükségessé ahhoz, hogy az egyes országok neve márkává válhasson, hasonlóan például az Egyesült Államokhoz. Emellett úgy tartják, hogy a puha ösztönzők elengedhetetlenül fontossá váltak a külföldi tőke becsalogatása során.

A felmérésben vizsgálták a nemzetközi megítélést, a nemzeti egységet, a médiában megjelenő híreket, az adott állam nyelve iránti érdeklődést, lakosainak idegennyelv-tudását, az egyetemek rangjait, a turizmus és a migráció mértékét, a joguralom erejét, a széndioxid-kibocsátást. Kína elsőbbsége pedig főként az egyre erősödő multijainak, a virágzó turizmusának, az egyetemek növekvő számának és minőségének köszönhető. A pekingi olimpia, a kínai filmek és zene exportjának bővülése, a mandarin iránti érdeklődés gyors emelkedése szintén hozzájárult az elsőbbségéhez.

Kína harcba küldi a Megsemmisítőt

Kína kétségtelenül globális nagyhatalommá vált, mind gazdasági mind katonai értelemben, valamint a puha ösztönző eszközök terén is gyorsan lép előre. Eddig azonban jelentős lemaradást halmozott fel az Egyesült Államokkal szemben a szuperhősök kinevelése terén. Múlt héten azonban bejelentették, hogy 2014-től érkezik a Megsemmisítő, Kína saját képregényhőse, aki szembeszáll a gonosszal a világ megmentéséért, átvéve ezt a fontos feladatot Supermantől vagy éppen a Vasembertől. Peking reményei szerint az új szuperhős emellett szerepet kaphat a kínai puha ösztönzők fejlesztésében is. A filmet támogató állami tulajdonú vállalat elnöke, Vang Kuo-vej (Wang Guowei) szerint ugyanis a hős végre eloszlathatja azokat a tévhiteket, hogy Kína csak veszélyt jelenthet a világra.

Hogy Stan Lee (az amerikai képregényguru, a Marvel egykori vezetője) filmje eléri-e ezeket a célokat, az erősen kérdéses. A legtöbb szuperhős ugyanis elsősorban a saját környezetében népszerű, Amerika Kapitány például a második világháború patrióta hangulatában született és sokkal kisebb népszerűségnek örvendhet akár Európában, vagy éppen Ázsiában. Eddig kevés sikert értek el az állami támogatású karakterek is: például a 99 című képregény iszlámon alapuló hősei annak ellenére népszerűtlenek maradtak, hogy élvezték Barack Obama amerikai elnök támogatását, mert szerinte elősegíthetik az amerikai és muszlim kultúra közti párbeszédet. Mindemellett a Megsemmisítő főszereplőjének neve sem feltétlenül szolgálja a békés Kína-kép kialakításának nemes feladatát.

Kínai lett a világ legnagyobb mozilánca

Kína azonban úgy tűnik, komolyan gondolja, hogy beveszi a világ filmvásznait. Május végén a Dalian Wanda kínai ingatlan-konglomerátum 2,6 milliárd dollárért felvásárolta Amerika második legnagyobb mozihálózatát, az AMC-t, amellyel a világ legnagyobb moziműködtetőjévé vált: az összes filmvetítésből származó jövedelem körülbelül 10 százalékát ez a vállalat fogja zsebre tenni. A Wanda Kína legnagyobb mozilánca 86 multiplexszel, emellett részvényekkel bír a filmgyártás és forgalmazás területén is, célja pedig még nagyobb részesedést szerezni a hazai piacon. A Wanda alapvetően ingatlanfejlesztéssel foglalkozik, birtokában vannak ötcsillagos hotelek, üdülőhelyek, élményparkok, bevásárló központok is. Vezetője az a Vang Csian-lin (Wang Jianlin), aki korábban katona volt, ma pedig már Kína hatodik leggazdagabb embere, de továbbra is szoros kapcsolata maradt a Kommunista Párttal: a 17. pártkongresszus küldöttje, a Népi Politikai Tanácsadó Konferencia Nemzeti Bizottságának tagja, valamint az alelnöke az Összkínai Ipari és Kereskedelmi Föderációnak. Az AMC felvásárlása kapcsán ezért az a vád érte, hogy a pozíciója javítására kívánja azt felhasználni.

Az AMC felvásárlása a kínai befolyás növekedése miatt riadalmat váltott ki az Egyesült Államokban. Néhány megfigyelő amiatt aggódik, hogy egy ilyen fontos kulturális médiummal a kínai kormány további puha politikai közvetítő csatornára tesz szert. Ennek némileg ellentmond, hogy az AMC nem filmgyártó vállalat, hanem csupán egy mozihálózat, ami csak terjeszti a tartalmat, így a befolyása az amerikai kultúrára csak korlátozott lehet. Vang Csian-lin is tagadta, hogy célja a kínai filmek propagálása lenne, szerinte ugyanis kevés hazai alkotás mehet külföldre, mert többségében nem érik el a megfelelő színvonalat. Az aggodalmakra válaszul úgy nyilatkozott, hogy nem tervezi Amerikában a filmforgalmazást, de szeretne terjeszkedni a hotelek és reklámozás terén. Az AMC felvásárlásával viszont a Wanda nem csak bejut az amerikai piacra, hanem nyugati menedzsment technikákat is tanulhat egy fogyasztóközpontú vállalattól. A kínai vállalatok többsége ugyanis tisztában van azzal, hogy le vannak maradva a nemzetközi mezőnyben a menedzsment technikák kapcsán, ezért szívesen vásárolnak fel vállalatokat a márkanévért, valamint, hogy tanuljanak tőlük.

Gazdasági szempontból a Wanda lépése mindenképpen jókor jött: az amerikai filmipart keményen sújtotta a gyenge mozilátogatottság, míg Kínában az ágazat továbbra is gyorsan fejlődik. A Wanda a jelenlegi üzlettel betörhet a világ legnagyobb filmpiacára, tavaly például a mozijegy eladásokból 10,2 milliárd dollár bevétel származott, ami továbbra is ötszöröse a kínai jegybevételeknek. Vang emellett abban is bízik, hogy az Egyesült Államok gazdaságának helyreállítása is segíti majd a bevételek növekedését és sokat nyerhet az AMC szerteágazó és erős kapcsolataiból is. Az AMC felvásárlása jó eszköz lehet a kínai filmipar felfejlesztéséhez, hiszen rajta keresztül megtanulhatja egy nagy nemzeti mozilánc működtetését, ráadásul ez az üzlet politikailag is jóval kevésbé kényes, mint például egy számítástechnikai felvásárlás.

A megegyezésre így is csak majdnem két év tárgyalás után került sor. 2004 óta az AMC különböző alapok tulajdonában állt és évek óta küzdött anyagi gondokkal, a Wanda pedig a körülbelül 2 milliárd dolláros adósság rendezésével ennek a helyzetnek a megváltoztatására törekszik. Az egyezség értelmében arra is kötelezte magát, hogy több mint 500 millió dollárt fog a következő két évben a mozik felújításába és reklámozásába fektetni. Az AMC nyilatkozata szerint a megállapodás nem fogja érinteni a 18 500 alkalmazottat az Egyesült Államokban és a Wanda állítása szerint a filmekkel kapcsolatos döntéseket továbbra is az AMC hozza majd, a vezérigazgató pedig Gerry Lopez marad. Vang úgy nyilatkozott, hogy nem fog beavatkozni az AMC napi tevékenységébe és nem változik sem a menedzsment, sem a márkanév.

Hollywood is betör Kínába

Kínában dinamikusan növekszik a mozik száma, egyre többen járnak el filmet nézni a családjukkal és a barátaikkal, ahelyett, hogy kalózverziót töltenének le. Ez különösen igaz a nagy kasszasikerekre, már nem számít meglepőnek az sem, ha egyes szuperprodukciók a bemutatás hétvégéjén több bevételt hoznak Kínában, mint az Egyesült Államokban. Emellett idén már Kína átvette Japántól a világ második legnagyobb mozipiacának szerepét, a filmes bevételek értéke már eléri a 2,7 milliárd dollárt. Erre a hullámra igyekeznek is felkapaszkodni a nagy hollywoodi stúdiók, mindent elkövetnek, hogy minél jobban betörjenek a távol-keleti piacra. A Vasember 3. része például kínai befektetők segítségével fog elkészülni, új stúdiók épülnek az országban és annak érdekében, hogy nagyobb teret nyerjenek a kínai piacokon, Hollywood hajlandó közös projektekbe kezdeni a hazai partnerekkel. Sanghajban például születőben van a Keleti DreamWorks, amely közös vállalat lesz az amerikai filmstúdió és három kínai állami támogatású vállalat között.

Idén februárban pedig sikerült végre elérni, hogy Kína növelje az országba bevihető külföldi filmek kvótáját, 14 alkotással emelve az eddigi 20-at, amely forgalmazásra kerülhet, de azzal a feltétellel, hogy azok 3D-s vagy IMAX formátumban készültek. Emellett a külföldi filmgyártók részesedése a profitból 13 százalékról 25 százalékra nőtt. Ez az eredmény hosszas vita következménye, amely már a WTO (Kereskedelmi Világszervezet) előtt is járt, amikor az USA megtámadta a kínai korlátozást, mert az megszegte a nemzetközi kereskedelmi szabályokat. A WTO 2011 márciusában az USA javára döntött, de Kína ellenállt még így is, a büntetést is megkockáztatva. Idén azonban sikerült kikényszeríteni egy új megállapodást, még éppen időben ahhoz, hogy Barack Obama számíthasson a filmipar támogatására a közelgő amerikai elnökválasztáson. Viszont továbbra is csak két vállalat importálhat legálisan filmeket Kínába és azok állami tulajdonban vannak. A Wanda szeretné megszerezni a harmadik engedélyt, amellyel további hozzáférést biztosíthatna Hollywood számára a kínai piachoz és további profitot generálhatna azzal, hogy kielégíti a hazai nézők növekvő igényét a hollywoodi filmek iránt.

Terjeszkednének a kínai vállalatok

A Wanda jelenlegi tevékenysége jól beleilleszkedik abba a sorba, amelyet korábban Bright Foodnál láthattunk a brit reggelizőpelyheket gyártó cég, a Weetabix felvásárlásakor, vagy a Geely esetében, amikor megvette a svéd autógyártót, a Volvót: a kínai vállalatok inkább megvásárolnak egy nemzetközileg ismert márkát, semmint több évtizedig tartó folyamat során maguk váljanak azzá, ehhez pedig megvan mind a pénz, mind az ambíció. Az AMC felvásárlása azért is okozott kisebb sokkot Hollywoodban, mert felhívta a figyelmet Kína növekvő gazdasági erejére, hiszen képes olyan területeken is jelentős változásokat okozni, melyeken nem szerepel különösebben nagy jelentőséggel a világpiacon. Ilyen például a szórakoztatóipar is. Az utóbbi években a kínai kormány mindent elkövet a puha hatalma erősítésére, hosszú távon mindenképpen célja a kulturális termékeinek exportja. A mozihálózat felvásárlása ráadásul sokkal kisebb biztonsági kockázatot jelent az Egyesült Államok számára, mint amikor Kína a számítástechnika területén terjeszkedik, így kisebb ellenállásba ütközött, mint például a Huawei kísérlete, hogy felvásárolja 3Com telekommunikációs vállalatot. Az AMC felvásárlása ugyanis nem jelentett veszélyt az amerikai stratégiai érdekekre.

2008-ban, amikor a Huawei megpróbálta megvenni a 3Comot, hamar ellenzők egész sorával találta szemben magát. Washingtonban amiatt aggódtak, hogy a vállalat szoros kapcsolatban áll a Népi Felszabadító Hadsereggel, hiába tagadta ezt a Huawei makacsul, hiszen az alapítója és vezérigazgatója korábban tisztként szolgált benne. A kudarcot Kínában újabb bizonyítéknak látták arra, hogy Amerika Kína-ellenes, protekcionista politikát folytat, pedig amikor a Lenovo 2005-ban megvette az IBM PC-üzletágát – bár szintén voltak ellenző hangok -, mégis rendben lezajlott az üzlet. A különbség pedig abban állt, hogy míg a Lenovo egy nyílt, átlátható vállalat, a Huawei – eléggé kétes hírű – kézben összpontosul.

Kína növelné a „kulturális biztonságát”

A Kínai Kommunista Párt korábban már kifejtette aggodalmát azzal kapcsolatban, hogy a külföldi kultúra befolyása egyre jobban nő az országon belül. Emiatt feltették a kérdést, hogy a világ második legnagyobb gazdasága miért vált ki csak ilyen pici figyelmet a filmjein, zenészein és művészein keresztül a világból. A „kulturális biztonság” megőrzése érdekében ezért a puha ösztönzők erősítésébe kezdtek. Az idei év elején Hu Csin-tao (Hu Jintao) kínai elnök egy értekezésében azt írta, hogy a nyugati kultúra hatása erős nemzetközileg, míg Kínáé gyenge, amivel ő is a puha ösztönzőkre utalt. Az Egyesült Államok is a hollywoodi filmeken és a popkultúráján keresztül igyekszik pozitív képet festeni magáról, ami sok esetben sikeres is. Az országba látogató kínai fiatalok egy része is azzal indokolta, miért akar Amerikában dolgozni vagy tanulni, mert az ott élő emberek boldognak és szabadnak tűnnek.

Kína sokmilliárd dollárnyi összeget költ egy hasonlóan pozitív kép kialakítására és minden lehetőséget megragad, hogy új arcát megmutathassa a világnak. Jó példa volt erre a pekingi olimpia, vagy éppen a Sanghaji Világkiállítás. Egyre erősödik a törekvés arra is, hogy a kínai zenészeket világszerte ismertté tegyék. A kínai állami televízió, a CCTV és más médiumok fejlesztésére ezért a központi kormány több mint 7 milliárd dollárt költött és a CCTV-nek már van angol, francia, orosz, spanyol és arab adása is. A China Radio International már napi 24 órában sugároz angolul és a Hszinhua (Xinhua) hírügynökség nemzetközi irodáinak száma is növekszik. Egyre több pénz áramlik a kulturális iparba is, a kormány meg szeretné duplázni a befolyó pénzösszeget, hogy a GDP 6 százalékát kitevő méretűre nőjön.

Népszerűségének növeléséért Kína a sportpályákon is mindent bevet, azon túl, hogy a lehetetlenségig hajtják sportolóikat az ország dicsőségének érdekében, híres sportolókat is igyekeznek magukhoz csalogatni. Legutóbbi ilyen hír Didier Drogba, a Chelsea Bajnokok Ligája-győztes csatárának a Sanghaj Senhua FC-hez igazolása volt. Ezért pedig semmi pénzt sem sajnálnak annak érdekében, hogy az elefántcsontparti játékos a kínai focit népszerűsítse szerte a világon. Kína eddig mindössze egyszer szerepelt világbajnokságon, jelenleg keményen dolgozik azon, hogy helyreállítsa a renoméját a focipályákon, ugyanis a nemzetközi közvélemény inkább ismeri a korrupciós botrányokat, mint a focicsapatait.

Nyelvtanítással a népszerűség felé

Előző évben az Egyesült Államok egymillió vízumot adott ki kínaiaknak és erre az évre ez a szám várhatóan növekedni fog. A kínai vezetőség hatalmas pénzösszegeket költ arra, hogy hasonló lelkesedést alakítsanak ki maguk felé, de ehhez szükséges az ország imidzsének javítása is. Kína ennek érdekében egyre nagyobb támogatást ad a náluk tanuló külföldieknek, amivel már 250 ezerre nőtt az országban tanuló határon túliak száma, 2020-ra pedig azt várják, 500 ezerre fog emelkedni.

Gombamód szaporodnak a Konfuciusz Intézetek is, amelyekben nemcsak a nyelvet, hanem a kínai kultúrát is propagálják, és csak az Egyesült Államokban több mint 80 működik. 2011 végére már világszerte több mint 350 Intézet jött létre és ezt a számot 2015-re 500 fölé szeretnék bővíteni. Mára már méltó társaivá váltak az olyan nagynevű intézeteknek, mint a British Council, az Alliance Française, vagy épp az Instituto Cervantes és hatékonyan segítik a kínai nyelv és kultúra szélesebb körű és mélyebb megismerését, amely kölcsönösen hasznos mind Kína, mind a fogadó ország számára. Általában szorosan összefonódnak valamely hazai felsőoktatási intézménnyel, valószínűleg eredendően azzal a céllal, hogy pénzt spóroljanak. Pont emiatt azonban gyakran azt a félelmet keltik, hogy a kínai propaganda eszközévé válhat a partnerintézmény és az Intézetek károsítják a liberális oktatás eszméjét. Előfordulhat ugyanis, hogy a partneregyetemen az egyes kényes kérdéseknél, mint például Tibet, Tajvan, vagy éppen Észak-Korea, diszkréten, de a kínai kormány álláspontja fog érvényesülni.

Vegyes a nemzetközi megítélés

A puha ösztönzők terén elért sikerek Kína esetében azonban nem valósulhattak volna meg a gazdasági eredmények nélkül. 2011-ben már 69 kínai cég szerepelt az 500 leggazdagabb vállalat listáján, míg 2005-ben ez a szám csak 10 volt. Joseph Nye harvardi professzor szerint – aki bevezette a „soft power” terminust -, az ország jelenleg még küzd azért, hogy hatékonyan gyakorolni tudja a puha ösztönzőket. Úgy véli, Kínának otthon kell változtatnia, ha javítani akar a megítélésén külföldön. A kínaiak hajlamosak ugyanis elfelejteni, hogy a kulturális befolyásolás sikeréhez a sugározni kívánt kép nem mehet szembe az országban zajló realitással.

Kína megítélése az erőfeszítéseknek köszönhetően ugyan sokat javult az utóbbi években, de mégis számos esemény árnyékot vetett rá. Ezek közé tartozik a Fülöp-szigetekkel való egyre hevesebb vita néhány sziget hovatartozása kapcsán, ami nehezíti az ország dolgát, hogy meggyőzze a világot a békés szándékairól. Emellett olykor Kína egyenesen azt a benyomást kelti, hogy kifejezetten ellenséges a külföldiekkel szemben. Például kitiltották az országból az al-Dzsazíra tudósítóját, Melissa Csant (Melissa Chan), de ennél is súlyosabb volt, hogy a kínai televízió egyik műsorvezetője arra szólította fel a közbiztonsági minisztériumot: szabaduljon meg a külföldi mocsoktól. Kína megítélésén Csen Kuang-cseng (Chen Guangcheng) vak emberi jogi aktivista kálváriája sem segített, aki megszökött a házi őrizetből és az amerikai nagykövetségtől kért védelmet, nagy diplomácia hullámokat keltve a két ország között. Csen azóta elhagyta Kínát, hogy jogot tanuljon New Yorkban. Mindenesetre elég nehéz a kínai kormánynak megmagyaráznia, hogy saját állampolgárai miért érzik olykor magukat nagyobb biztonságban külföldön, mint tulajdon hazájukban. Ebből is látszik, hogy Kínának bőven van még hová fejlesztenie a puha ösztönzőit, hiába áll az élen a felzárkózó országok között ezen a téren is.