A női nemi szervek csonkítása Európa problémája is

A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE) kétnapos találkozót szervezett a tagállamok újságírói számára az uniós elnökséget betöltő Dánia fővárosába, Koppenhágába.Az Intézet legújabb kutatásai eredményeit kívánta megosztani a résztvevőkkel a nemek közötti egyenlőség és a klímaváltozás, valamint a női nemi szerv csonkítás elleni küzdelem témakörében. A szervezők reményei szerint a rendezvény lehetőséget teremtett arra, hogy a meghívottak révén minél több uniós polgárhoz jusson el az EIGE üzenete.

A nemek közötti egyenlőség és a klímaváltozás hátteréről tudni érdemes, hogy az 1995-ben szervezett Nők Világkonferenciáján hivatalosan is elfogadták a Pekingi Cselekvési Platformot. Ez felvázolja azokat a stratégiai célokat és intézkedéseket, amelyeket a nemzetközi közösségnek, a nemzeti kormányoknak és a civil társadalomnak egyaránt meg kell tennie a nők és leánygyermekek jogainak támogatása és védelme érdekében. A szóban forgó dokumentum aláírásával mind a 27 uniós tagállam kötelezettséget vállalt arra, hogy végrehajtsa a benne foglaltakat és mind a 12 mutató (pl. nők és a gazdaság, nők és az oktatás stb.) alakulását figyelemmel kísérje. Bár az elsődleges felelősség a nemzeti kormányokat terheli, maga az Európai Unió (EU) is részt vett a Pekingi Nyilatkozat kidolgozásában és jelenleg is segíti a tagállamokat a vállalt intézkedések megvalósításában.

Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Dánia úgy döntött, – az Európai Bizottsággal és a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetével együttműködve – hogy a 12 mutató közül a „Nők és a Környezetvédelem” című területet vizsgálja felül. Az erről szóló jelentést elsőként az EIGE konferencián részt vevő újságírók tarthatták a kezükben.

Az Intézet  két dimenzióra fektetett különösen nagy hangsúlyt; először is arra, hogy a nők milyen mértékben vesznek részt a klímaváltozásra vonatkozó döntéshozatalban nemzeti, uniós és nemzetközi szinten. Emellett górcső alá vette azon nők arányát, akik a klímaváltozáshoz kapcsolódó tudományos és műszaki területeken szereznek diplomát. 

Ennek jelentősége abban rejlik, hogy megszerzett képzettség egyfajta „belépőként” szolgál a döntéshozatali folyamatokba, így ha kevés nő szerez a fent említett területeken diplomát, a legfelsőbb szinteken sem fognak tudni megjelenni. A jelentés főbb pontjait és adatait Ilze Burkevica az EIGE „Peking csapatának” vezetője ismertette. Előadásából kiderült, hogy nemzeti szinten „nemi” szempontból a környezetvédelmi szektor a legkiegyensúlyozottabb (a nők aránya itt átlagosan 33,9 százalék) szemben a közlekedés (20,2 százalék) és az energia (17,3 százalék) ágazataival. 

A klímaváltozás a nőket jobban sújtja

Az EU gender mainstreaming (a nemek közötti esélyegyenlőség érvényesítésére irányuló) politikájának köszönhetően, mára uniós szinten a nők jóval nagyobb szerephez jutottak a döntéshozatalban az Európai Tanács főigazgatóságaiban és az Európai Parlament (EP) bizottságaiban. A klímaváltozással kapcsolatos nemzetközi döntéshozatal az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezményén belül történik, beleértve az aláíró felek számára rendezett éves konferenciát is. Erre az eseményre az államok delegációkat küldenek, amelyekben a nők aránya az elmúlt öt évben átlagosan 37,6 százalék volt, s ez az arány egyre csak növekszik. Egyszóval ezek az adatok mind bizakodásra adnak okot, ellentétben a második dimenzióra vonatkozó számokkal, amelyek a klímaváltozáshoz kapcsolódó tudományos és műszaki területeken diplomát szerzett nők arányára vonatkoznak. Kiderült ugyanis, hogy a nők általában igen alacsony arányban szereznek diplomát valamilyen természettudománnyal vagy technológiával kapcsolatos területen, s ezáltal a döntéshozatalban sem vesznek részt.

Mindezek mellett Burkevica arra is rávilágított, hogy a klímaváltozás geofizikai és társadalmi-gazdasági hatásai a nőket és a férfiakat teljesen másképp érintik: a nemi szerepek differenciáltsága, és a hozzájuk kapcsolódó feladatok, valamint a nemek szerint elkülönülő munkaerő-piaci és jövedelmi különbségek a nőket sokkal sebezhetőbbé teszi a klímaváltozás hatásai iránt. Számukra nehezebb lehet a költségesebb beruházásokat megkívánó alkalmazkodás és a gondozói munka terhe is megnőhet az éghajlatváltozás egészségre gyakorolt hatásának következtében.

Egy barbár szokás anatómiája

Az EIGE konferencia második sarkalatos pontja a női nemi szerv csonkítása (Female Genital Mutilation) volt, mely meglepő módon komoly és a tagállamokat nagyon is súlyosan érintő probléma a főleg Afrikából érkezett bevándorlók révén – mondta el Jurgita Peciuriene, az intézet munkatársa. Peciuriene elmondta, hogy ugyan még csak a téma tanulmányozásánál járnak, de szembetűnő problémát jelent, hogy nincsenek szisztematikusan összegyűjtött adatok, s így a nemi csonkítások aránya szinte alig érhető tetten. Az intézet eddig 11 úgynevezett „elterjedtséget” vizsgáló tanulmányt készített, többek között Magyarországon, valamint utánajárt annak is, hogy uniós szinten eddig milyen intézkedések történtek. Kifejezetten pozitívumnak számít, hogy 2000 óta az unió élen jár a nemi csonkítás elleni küzdelemben és a politikák kidolgozásában. Az EP például 2009 márciusában adta ki „A női nemi szervi csonkítás elleni küzdelemről az EU-ban” szóló állásfoglalását,  és legutóbb, ez év januárjában elfogadásra került az Európa Tanács Esélyegyenlőségi Bizottságának a jelentése a nők jogairól.

Az EIGE munkatársának elmondása szerint a nemi szervek csonkítása nem csak a leánygyermekeket, hanem a felnőtt nőket is érinti. Gyakran előfordul például, hogy az apák próbálják megmenteni lányukat a kínzástól, de legtöbbször hiába, mert a közösség erősen ragaszkodik a hagyományokhoz. Az unió tagállamai eddig nem igazán jeleskedtek a probléma kezelésében; egyedül Magyarország menekültügyi törvénye tesz külön említést a női nemi szerv csonkításáról. Jesper Schou Hansen, az EIGE kommunikációs igazgatója nyomatékosan leszögezte, hogy az intézet célja nem maga a harc, hanem más szervezetek segítése releváns adatok és figyelemfelhívó kampányok révén. Ennek keretében az intézet hamarosan tájékoztató videót készít, hogy az unió polgárai is értesüljenek a probléma súlyosságáról.