Nemzetközi bírálatok tépázzák a kazah elnök hírnevét

A demokrácia felé való nyitásnak tűnik, hogy Kazahsztán története során először nem egypárti parlament alakult az országban. Nurszultán Nazarbajev elnök 20 éves uralma mélyponton van, ezt igyekszik a két kis párt felé való nyitással és a lázongó olajmunkások felé tett baráti gesztusokkal enyhíteni. Ebben segítségére van a mérhetetlen ásványkincsvagyon és a hű karhatalom.

Az Ozenmunaigas olajmunkásai 2011. júliusában kezdtek tüntetésekbe Nyugat-Kazahsztánban, hogy az elmaradt veszélyességi pótlékukat behajtsák a cégen. December közepére megjelentek a politikai jelszavak is az akkor lassan fél éve tartó tüntetéseken. Igazi többpártrendszert követeltek egyes munkások, de Nurszultán Nazarbajev elnök rezsimének ez már sok volt. December 16-án kitörtek az első összecsapások a tüntetők és a kivezényelt karhatalom között a közel 50 ezres Zsanaozen városában, amely Kazahsztán nyugati részén található, nem messze a Kaszpi-tengertől.

Az összecsapások hamar tragédiába fordultak: a szír eseményekhez hasonlóan a hatóságok szerint felfegyverzett banditák keveredtek a tüntetők közé, és ők kezdeményeztek zavargásokat – írja a New York Times. Szemtanúk szerint a biztonsági erők éles lőszert is bevetettek. A kormány 11 halottról, az ellenzék több tucat áldozatról beszélt (a külföldi média szerint 16 körül lehet az elhunytak valós száma). Askat Daulbajev főügyész is „huligánok egy csoportját” említette, amely elvegyült az ország függetlenségének 20. évfordulóját ünneplő tömegben. A több mint 100 sérültet is követelő lázongás során kormányhivatalokat, az olajcég egy irodáját és egy hotelt is felgyújtottak a tiltakozók. A rendőrök utólag állították, csak a levegőbe lőttek, amikor nagyon veszélyben érezték magukat, azonban olyan videók is felkerültek az internetre, amin a tüntetőkre tüzelő rendőröket látni – írja a brit Daily Telegraph.

A gyorsreagálású Nazarbajev

A kormány a 20 napos szükségállapot bevezetésével reagált. December 17-én a Zsanaozenbe vezető utakat lezárták, a repülőteret szintén, illetve órákra megbénították a mobiltelefon- és internethálózatot. A történtek hatására a korábbi fővárosban, Almatiban kisebb  hamar feloszlatott – ellenzéki tüntetés volt, két olajmezőn pedig sztrájkba léptek a munkások. A Daily Telegraph szerint mintegy hatszáz rendőr pluszpénzt, illetve egyesek oklevelet és órát is kaptak azért, mert leverték a lázongást. Nazarbajev elnök – 2010 óta a „Nemzet Vezére” – is gyorsan reagált: a helyszínre utazott, igazat adott a tüntetőknek, felelőssé téve a munkáltatót, és leváltotta az állami energiacég, a KazMunaiGas éléről a vejét, Timur Kulibajevet.

Dühödt olajmunkások randalíroznak Zsanaozenben (Al Dzsazíra felvétele)

A 71 éves Nazarbajev békülékenysége nem lehetett véletlen, hisz január 15-én parlamenti választásokat tartottak a világ kilencedik legnagyobb országában. A taktika és az állítólagos manipulációk bejöttek: Nazarbajev pártja, a Nemzeti Demokratikus Párt, azaz a Nur Otan tarolt, a szavazatok majdnem 81 százalékát szerezte meg. A parlament alsóházába, a Madzsliszba a kazah történelem során először bekerült két kis ellenzéki párt közül az Ak Zsol fedőnevű Demokratikus Párt 7,47, a Kommunista Párt pedig 7,19 százalékot ért el a Vesztnyik Kavkaza információi szerint. Az új parlament pénteken tartotta alakuló ülését, amelyen megerősítették Karim Masszimov miniszterelnök pozícióját.

Perpatvar a nemzetközi megfigyelőkkel

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) keményen kritizálta jelentésében (a jelentés angolul itt olvasható) a kazah választásokat. A szervezéssel nem volt gondja az EBESZ-nek, de az ellenzéki pártokat a korábbi hangzatos ígéretek ellenére is ellehetetlenítették az indulástól, bár kedves gesztusként két kis párt bejuthatott a parlamentbe. Ettől függetlenül a külföldi megfigyelők sokszor nem látták át, mi történik a leadott szavazatokkal. A média is komoly öncenzúrát gyakorolt, keveset számolt be az ellenzéki kampányokról. Szombaton az amerikai külügyminisztérium is nyilatkozatban feddte meg a kazah választások tisztátalanságát, és felszólított azok átláthatóságának növelésére. (Fontos megjegyezni, hogy Kazahsztánon halad át az Afganisztánban harcoló amerikai csapatok utánpótlásának jelentős hányada).

Eltérő híreket lehet olvasni, hogy Kazahsztán mennyire fogja a jövőben szívesen látni területén az EBESZ választási megfigyelőit. „Többé nem fogunk meghívni Kazahsztánba olyan szakértőket, akiket azok béreltek fel, akik kritizálják a választásunkat” – mondta a Kazahsztánt 20 éve vezető, egykori acélmunkás Nazarbajev január 18-án. A Szabad Európa Rádió híroldala szerint Erlan Idrisszov washingtoni kazah nagykövet nyugtatgatni igyekszik a Nyugatot, hogy ilyesmi fel sem merült Asztanában. „Mi úgy tekintünk az EBESZ jelentésére, mint ami nem volt kiegyensúlyozott. Ez a hivatalos reakció” – nyilatkozta Idrisszov.

Az ellenzék halk hangját hallatja

A választások után két nappal mintegy száz ellenzéki tüntető vonult fel a régi főváros, a hófödte Almati belvárosában, hogy aztán az eredményekről készült másolatokat elégessék. A rendőrség nem avatkozott közbe, elmaradt az erőszak – írja a Reuters. „Nem fogunk többé azoknak a szabályai szerint játszani, akik hatalmon vannak” – mondta a gyújtogatós akció után Zsarmahán Tujakbaj, a mindössze 1,7 százalékot elért Össznemzeti Szociáldemokrata Párt egyik vezetője. A párt szerint Almatiban vélhetően ők lettek minden szavazókörben a másodikok.

A Reuters hírügynökség szerint a parlamentbe bekerült két ellenzéki párt szintén szimpatizál a kormánnyal, az igazi ellenzéki erőket pedig nem engedték a hatalom közelébe. Az Ak Zsol párt vezetője, Azat Perujaszev tavaly még a Nur Otanban politizált – magyarázta a helyzetet a New York Times.

Az elfogultság látszata

A kazah média is igyekezett pozitív képet festeni a választásokról. A CaspioNet híportál idézte Cathrine Ashtont, az Európai Unió (EU) kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét, aki a demokrácia irányába tett komoly lépésként értékelte, hogy többpárti parlament alakulhat Kazahsztánban.

A CaspioNet magát a kazah népet is megkérdezte, mi volt a véleménye a szavazásról, és miért épp a Nur Otanra adta le a voksát. A fiatal Jerlan Tuletajev „az igazi tettek pártjának” tartja a Nur Otant, amelyet profik alkotnak, emellett a saját családja jólétének zálogát is Nazarbajev pártjában látja. Galina Grigoruk elégedett volt a nyugdíjával, a kazah-orosz kapcsolatokkal, a jól haladó iparosítással és a fejlődő mezőgazdasággal. Anna Usakova szintén a tetteket és az iparosodást dicsérte, de hozzátette még: „Ez a mi vezetünk pártja. Én pedig valóban hiszek a mi vezetőnkben.”