Ettől a tervtől végleg elszállhatnak a benzinárak

Olajembargóval és az iráni bankrendszer meggyengítésével büntetheti az Európai Unió hétfőn a perzsa államot. Az uniós külügyminiszterek a hétfői ülésükön valószínűleg újabb szankciókat hoznak Irán ellen, közben viszont arról gondolkodnak a tagországok, hogy hogyan kompenzálják az embargó miatt olajhiányt elszenvedő tagállamokat, leginkább Görögországot.

Politikai megállapodásra jutottak az EU-tagállamok a közelmúltban arról, hogy olajembargót vezetnek be Irán ellen. Bár a formális döntést erről vélhetőleg csak hétfőn hozzák meg brüsszeli ülésükön az uniós külügyminiszterek, de annyi már bizonyosnak tűnik, hogy még az embargót egyébként saját gazdasági megfontolásuk alapján is ellenző tagországok is belementek abba, hogy a jövőben nem vásárolnak Iránban finomított kőolajat.

A tagországok Brüsszelbe akkreditált nagykövetei csütörtök délután is tárgyaltak a szankciók részleteiről, sőt, információink szerint még hétfő reggel (a külügyminiszteri tanácsülés előtt) is összeülnek, hogy előkészítsék a tárcavezetők számára a dossziét. Vita abban van, hogy az embargó mikor lépjen életbe, illetve mikor datált olajszállítási szerződésekre vonatkozzon, és melyekre ne.

Tanácsi diplomaták szerint alapvetően két megközelítés létezik a tagországok között: az embargó mielőbbi bevezetését sürgető Franciaország és Nagy-Britannia már egy hónapon belül megtiltaná az olajvásárlást Irántól, Görögország, Olaszország és Ciprus viszont várna még egy évet. A témában jártas szakértők azt valószínűsítették, hogy igazi köztes megoldás (6 hónapos türelmi idő) születhet a kérdésben. Ezt megerősítette pénteken egy magas rangú uniós forrás is.

Iránból jelentős mennyiségű olajat importál az embargó minél későbbi bevezetését kérő három ország. Igazán súlyos problémát viszont Görögországnak okozna az olajszállítás uniós szintű leállítása, a nehéz gazdasági helyzete miatt ugyanis Athén lényegében fizetésképtelen, és a korábbi olajimport-forrásai közül egyedül Irán volt hajlandó úgy kőolajat biztosítani a görögöknek, hogy nem kellett azonnal fizetniük érte. Ha tehát az embargót Görögországnak is alkalmaznia kell, márpedig a jelenlegi terv szerint minden EU-tagállamnak kell, így könnyen kőolaj nélkül maradhat az egyébként is szorult helyzetben lévő ország.

Úgy tudjuk, az uniós tagállamok mindezzel párhuzamosan alternatív olajforrásokat keresnek, amelyek ki tudnák segíteni az embargó időszaka alatt Görögországot. Valamekkora kompenzációra más országoknak is szüksége lenne, éppen ezért Szaúd-Arábiával, az Egyesült Államokkal és Líbiával is felvette a kapcsolatot az EU. Egy magas rangú tanácsi forrás szerint a tagországok egyetértenek az embargó szükségességében, de még időt igényel ennek teljes kidolgozása, pont ezért vannak olyan tagországok is, akik hétfőn még nem határoznának az olajszállítások leállításáról.

Kérdésre válaszolva elmondta, az uniós tagjelölt országokra, így az ügyben kulcsszereplő Törökországra nem vonatkozik automatikusan az embargóról szóló esetleges döntés, a tagjelöltek szabadon dönthetnek arról, hogy átveszik-e az EU-döntéseket.

Az Irán ellen hozandó szankciók másik ága az ország pénzügyi gyengítése, amelyre az EU-nak hagyományos eszköze az Európában tárolt vagyon befagyasztása. Ezúttal az iráni központi bank és a perzsa állam egyetlen kereskedelmi bankjának uniós vagyonát zárolná az EU. Ez a döntés – az ő döntésüktől függően – valószínűleg érvényes lenne a Svájcban, Norvégiában és Izlandon tárolt pénzre is.

A BruxInfo kérdésére egy tanácsi forrás nem kívánta megbecsülni, hogy összegszerűen mekkora érvágást jelenthet mindez Iránnak, de annyit elmondott, hogy „már a korábbi Irán elleni korlátozások is érezhetően meggyengítették a rezsimet, ez a mostani lehetséges két szankció pedig minden eddiginél komolyabb hatással lehet a perzsa országra”.