Rövidebb távú, de biztosabb közlekedési reformokat kérnek

Támogatja az Európai Parlament közlekedési bizottsága az európai közlekedési szektor hosszú távú reformját célzó bizottsági fehér könyvet, a képviselők szerint viszont 2050 helyett előbb 2020-ra kellene koncentrálni, és a következő 9 évre meghatározni több, konkrét célt. A BruxInfónak nyilatkozó parlamenti jelentéstevő szerint több irreális kezdeményezése is van a Bizottságnak, de a legfőbb gond szerinte nem is ezekkel, hanem a tagállami megközelítéssel van.

A 2050-ig kitűzött célok helyett rövidebb távú (2020-ig terjedő), konkrétabb és reálisabb célkitűzéseket vár az Európai Parlament az Európai Bizottságtól. Ez a fő üzenete annak a jelentésnek, amelyet keddi ülésén fogadott el az EP közlekedési szakbizottsága a Bizottság által tavasszal bemutatott közlekedési fehér könyvről.

Az áprilisban elkészült, hosszú távú közlekedésfejlesztési stratégia egy sor majdani jogszabály benyújtását vetíti előre. Összesen 40 jogszabályi kezdeményezést vetített előre a Bizottság, amelynek vezérelvei a radikális kibocsátás-csökkentés, a vasút szerepének növelése a személy- és a teherszállításban, a hagyományos gépkocsik arányának visszaszorítása és a transzeurópai közlekedési hálózat kiépítése.

A hagyományosan radikális változásokat követelő parlamenti képviselők mindent összevetve támogatják a fehér könyvet, felhívják azonban a figyelmet arra, hogy az EU-intézkedések következetes tagállami végrehajtása, ennek folyamatos bizottsági monitorozása, és reálisabb vállalások nélkül nem lesz valódi előrelépés. A jelentés készítője a BruxInfónak nyilatkozva irreálisnak nevezte a belső égésű motorral felszerelt autók 100%-nak kivezetését a városokból 2050-ig. Mathieu Grosch azt mondta, a parlamenti vélemény nem is tartalmaz utalásokat erre nézve, hiszen „látható, hogy ebből nem lesz semmi”.

Arra a kérdésre, hogy nem ugyanez-e a helyzet azzal, hogy a Bizottság a fehér könyvben előírta a közlekedésből származó károsanyag-kibocsátás mértékének 60 százalékos csökkentését 2050-ig, a belga néppárti képviselő azt mondta, a céllal egyetért, az időzítéssel viszont már 10 évet késett a Bizottság. Szerinte rövidebb távú vállalásokra lenne szükség, „2050-re vonatkozóan ugyanis lehet nagyívű terveket felrajzolni, de a politikai gondolkodás ennél jóval rövidebb távú: a jelentés kéri is az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy 2020-ig 20 százalékkal mérsékeljék a szektor CO2-kibocsátását. Ugyancsak 20 százalékkal mérsékelné az EP a vasúti közlekedés energiafelhasználását, és az általa okozott zajterhelést.

A „zöld” célok közé tartozik emellett az európai légi- és a vízi közlekedésből származó kibocsátás 30%-os csökkentése, valamint az, hogy az emissziós célokat a tagállamok és a Bizottság évente vizsgálják is felül. Mathieu Grosch szerint a környezetvédelmi dimenzió hiányzott leginkább a korábbi, 2001-ben kibocsátott közlekedési fehér könyvből, amit egyébként a most elfogadott EP-jelentés kudarcként is értékel.

A stratégiai dokumentumban központi helyet kapó transzeurópai közlekedési hálózati (TEN-T) felülvizsgálattal kapcsolatban az EP a bizottságihoz képest eltérő megközelítést javasol. Míg Siim Kallas közlekedési EU-biztos előbb egy 10 közlekedési folyosóból álló törzshálózatot, majd ehhez kapcsolódóan egy átfogó hálózat kiépítését tűzte ki célul, addig az Európai Parlament szerint előbb a régiókat, különösképpen a periférián lévő, közlekedési infrastruktúrában szegényebb régiókat kell „közelebb hozni” az EU-hoz, és összekapcsolni, és utána kiépíteni a maghálózatot. (A TEN-T-ről lásd külön cikkünket!)

Ugyancsak új megközelítést szeretne az EP a közlekedési módok közötti kapcsolat kapcsán. Míg a bizottsági fehér könyv az úgynevezett 300 kilométeres szabályt állítaná fel, amely szerint 300 kilométernél hosszabb teherszállítást vasúton kell lebonyolítani, addig a Parlament előbb felmérné, hogy az egyes tagállamokban mekkora a közút, a vasút, a légi-, valamint a vízi közlekedés aránya.

Mathieu Grosch a BruxInfónak azt mondta, „az EU 7-8 évvel ezelőtt befejezte az ezzel kapcsolatos statisztikák gyűjtését, és nem is veszi ezeket figyelembe”. Következésképpen a képviselő szerint a Bizottságnak nincs is fogalma arról, hogy a 300 kilométeres szabály mennyire tehermentesítené az európai közút-hálózatot, és mennyivel járulna hozzá a környezetvédelmi célok eléréséhez – tette hozzá.

A kedden elfogadott jelentés szerint az Európai Uniónak a jelenlegi átlagosan 5-ről 30%-ra kell növelnie a határon átnyúló projektek finanszírozási arányát. Egy transzeurópai folyosó kiépítése számos projektből, leginkább belföldi projektekből áll, a tapasztalat viszont azt mutatja, hogy az ezek összekötését célzó határon átnyúló programok lassabban haladnak. Itt avatkozna be az EU az uniós önrész arányának megemelésével. Ezzel egyidőben viszont a projektek számának csökkentését is kéri az EP. A „kevesebb projektre több pénzt” elv egyébként illeszkedik a Bizottság által meghirdetett kohéziós politika vezérelveibe is.

Az önrész megemelése mellett az Európai Parlament azt kéri, hogy az Európai Bizottság támogassa az úgynevezett alternatív finanszírozási módok, például a projektkötvények alkalmazását. Ezzel az EP némiképp nyitott kapukat dönget, hiszen a testület már maga is hangsúlyozta ennek szükségességét.

Az EP számos további ponton módosítaná a hosszú távú stratégiai célkitűzéseket. A közúti közlekedés kapcsán például szükségesnek tartaná 2014-ig ismét felülvizsgálni a tehergépjárművek sofőrjeire vonatkozó vezetési és pihenési szabályokat. Emellett – meghallgatva a fuvarozói szervezetek panaszát – felszólítja a tagállamokat arra, hogy a 2010-es szinthez képest 40 százalékkal növeljék meg a kamionos parkolók méretét.

A Parlament támogatja a belföldi vasúti személyszállítási piac mielőbbi liberalizálását, de mint Mathieu Grosch a BruxInfónak fogalmazott, a folyamat során figyelni kell a szociális és piaci aspektusokra is. Kifejtette, nem szabad, hogy a piacok megnyitása magánmonopóliumok kialakulásához vezessen, és hogy a megszűnő, vagy a piacukat rohamosan elvesztő állami vasúti társaságok munkatársainak ezrei kerüljenek az utcára – tette hozzá.

A jelentés szorgalmazza, hogy az Európai Bizottság 2014-ig tegyen javaslatot egy európai szabályozói irányító hatóság megalapítására. Ez szintén nem újdonság, a Bizottság tisztviselői az első vasúti csomag felülvizsgálatának november eleji EP-elfogadása után hangsúlyozták, Brüsszel is ilyen megoldásban gondolkozik annak érdekében, hogy a már jogilag megtörtént teher- és nemzetközi személyszállítási piacnyitás, valamint a hamarosan megnyíló belföldi személyszállítási piac valódi liberalizációt jelentsen.