A hitelminősítők körmére nézne Brüsszel

Az utolsó pillanatban több ponton is változott a hitelminősítő intézetek tevékenységét szabályozó rendelettervezet, amit kedden fogadott el az Európai Bizottság. Brüsszel visszatáncolt attól a tervétől, hogy ideiglenesen megtilthassák a szuverén adósságok minősítését.

Keddi javaslatával rövid idő után tovább szigorította a mostanában viták középpontjában álló hitelminősítő intézetek szabályozói környezetét az Európai Bizottság, amely az átláthatóság növelése mellett nagy gondot fordítana nagy hitelminősítő csoportok tevékenységét övező érdekkonfliktusok megszüntetésére.

„Nem akarjuk lelőni a hírvivőt” – ezzel illusztrálta a belső piacért és a pénzügyi szolgáltatásokért felelős EU-biztos a kedden, Strasbourgban elfogadott jogszabálycsomagot, utalva arra, hogy a testület nem a gazdasági válság okozóját, és mint ilyent, a bűnbakot látja a hitelminősítő intézetekben. A hírvivős hasonlattal azt kívánta példázni Michel Barnier, hogy továbbra is szükség van olyan piaci szereplőkre, akik előre látják a kockázatokat, és jelentik azt a piaci szereplőknek, de a pozíciójukat szerinte egyértelműbbé kell tenni a piacon.

A legnagyobb figyelmet talán az keltette, ami végül nem került be a javaslatba. A Bizottság kollégiuma hosszas vita után végül visszatáncolt attól a tervtől, amelynek értelmében az európai felügyeleti hatóság, az ESMA ideiglenesen felfüggeszthette volna azoknak az országoknak az adósminősítését, amelyek a piaci finanszírozás megdrágulása miatt nemzetközi pénzügyi támogatásért fordulnak. „Ez olyan innovatív megoldás lenne, ami további mérlegelés tárgyát kell, hogy képezze” – indokolta egy nevének elhallgatását kérő brüsszeli forrás, hogy a Bizottság miért farolt ki az elképzelésből. Michel Barnier belső piaci biztos ugyanakkor nem zárta ki, hogy valamikor a jövőben erről is javaslatot terjeszt majd elő a testület. Brüsszel egy másik, a korábbi szövegverziókban szereplő rendelkezéstől is eltekintett, amely megtiltotta volna a nagy hitelminősítőknek, hogy tíz éves időszakban felvásárolják a kisebb piaci szereplőket. A Bizottság részéről elismerték, hogy ez vélhetően a versenyszabályokba ütközött volna.

Brüsszel más tekintetben minden eddiginél mélyrehatóbb szabályozás alá vetné a hitelminősítőket, amelyeket Európában és máshol a világon rengeteg kritika ér amiatt, hogy annak idején nem jelezték időben előre a válságot, most meg úgymond túlreagálják a helyzetet és sokszor indokolatlanul rontják egyes országok adósbesorolását.

Az új szabályozás nagy hangsúlyt helyez a hitelminősítő intézetektől (elsősorban a három nagytól, a Standard and Poor,s-tól, a Fitchtől és a Moody,s-tól), azok ítéletétől való túlzott függőség csökkentésére. Ennek érdekében a piaci szereplőkkel, most már az alapkezelőkkel szemben is elvárás lesz, hogy ne hagyatkozzanak kizárólag a hitelminősítőkre. A felügyeleti hatóságok sem fogadhatnának el a jövőben olyan iránymutatásokat, amelyek túlzottan figyelembe veszik a hitelminősítők értékelését.

A nagyobb transzparencia jegyében a hitelminősítőknek előírnák, hogy az eddigi 12 hónap helyett 6 hónapos rendszerességgel tegyenek közzé jelentést az országok adósbesorolásáról. A minősítést a piacok zárása után kell elkészíteni, de legalább egy órával a piacok újranyitása előtt. A hitelminősítőknek az osztályzat nyilvánosságra hozatala előtt egy munkanapot kell adniuk az érintett országoknak és vállalatoknak arra, hogy kijavítsák az esetleges hibákat.

A javaslatban hangsúlyosan szerepel a hitelminősítők tevékenységét övező érdekkonfliktusok mérséklése is. Az úgynevezett strukturált pénzügyi eszközök esetében kötelező lesz két, egymástól független hitelminősítés elvégzése. Az intézetek tulajdonrészének legalább 5 százalékát birtokló részvényesek nem vásárolhatnak 5 százaléknál nagyobb tulajdonrészt egy másik hitelminősítő csoportban. Az összeférhetetlenség ellen hatna az is, hogy általános szabályként a hitelminősítőknek három évente váltaniuk kellene megbízóikat. Ott, ahol a jogi előírások miatt egyszerre két hitelminősítővel dolgoztatnak, csak az egyiknek kellene váltania három év után, de a másik sem maradhatna a cégnél 6 évnél hosszabb ideig. Egy hitelminősítő maximum 10 pénzügyi eszközt minősíthetne. A Bizottság reméli, hogy a rotáció révén ösztönözhetik az újonnan piacra lépőket és ezáltal nagyobb lesz a verseny a piacon.

A Bizottság mérlegelte egy esetleges európai hitelminősítő ügynökség létrehozását, ám ennek kezdeményezésétől a felmerülő számos aggály miatt egyelőre eltekintett. Bár az Európai Bizottság elnöke korábban még azzal érvelt, hogy ez nem az EU, hanem a piac dolga lenne, a belső piaci biztos viszont most azt hangoztatta, hogy egy ilyen döntés 300-500 millió eurójába kerülne az európai adófizetőknek. „Lehet, hogy egyszer majd bekövetkezik az a nap, hogy így döntünk, de egyelőre a szabályozás révén szeretnénk javítani a hitelminősítők működését” – tette hozzá Barnier.

Ugyancsak a csoportok tevékenységének átláthatóságát növelendő a Bizottság egységes módszertan kidolgozására kérné fel az európai felügyelőhatóságot, az ESMA-t. Így felkérést kapna egy európai minősítési index kidolgozására és a jelenleg eltérő osztályozási, besorolási jegyeket is egységesítenék. A hitelminősítőknek tájékoztatniuk kell majd az ESMA-t az általuk felszámolt díjakról.

A nagyobb felelősségvállalás jegyében a Bizottság tovább finomítaná a hitelminősítőkkel szemben alkalmazott szankciókat. A legmagasabb büntetési tételnek számító 750 ezer eurót akár meg is hatványozhatják majd. Az ügyfelek polgári jogi büntetőpereket indíthatnának a hitelminősítőkkel szemben, ha azok bizonyíthatóan szándékosan vagy bűnös hanyagságból anyagi és egyéb károkat okoztak a befektetőknek. A legtöbb országokban már ma is vannak ilyen szankciók, de ezeket most európai szinten harmonizálnák.

Brüsszeli források szerint elképzelhető, hogy a Standard and Poor’s múltkori bakija Franciaország leminősítéséről, a jelenlegi szabályokba ütközik. Bár az ügyet az ESMA és a francia hatóság vizsgálja, a dolgok jelenlegi állása szerint nem kizárt, hogy néhány ügyfél korai riasztásával (ami tévesnek bizonyult), a hitelminősítő az ellen a szabály ellen vétett, amely előírja, hogy minden piaci szereplőt egyszerre kell értesíteni – vélekedtek nevük elhallgatását kérő források.