Néppárti konferencia a vallások közötti párbeszédről

Az Európai Parlament Népparti Frakciója szervezésében sor került a 14. Vallások közötti párbeszéd konferenciára, aminek témája „Az egyházak és vallások szerepe és tevékenysége a Duna térségben” volt. A találkozót 2011. november 10-11-én rendezték meg Esztergomban, amelyen magas rangú vallási vezetők, európai parlamenti képviselők és az érintett országok felelős szakpolitikusai is részt vettek.

A konferencia első napján Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kijelentette: helytelen az egyház és a társadalom szétválasztása, együttműködésük ugyanis az egész társadalom javát szolgálja. Hangsúlyozta: „Célunk az, hogy a vallásszabadság a legszélesebb mértékben megvalósuljon, beleértve az egyháznak azt a küldetését és jogát, hogy közéleti kérdésekben is tanítást adjon. Célunk, hogy minél inkább együtt tudjon működni az állam és az egyház, az egész társadalom javára”. Semjén Zsolt mindemellett kifejtette azt is, a vallásszabadság korlátozása lenne kétségbe vonni, hogy az egyházaknak, a vallásos közösségeknek az élet minden területén lehet tanításuk és joguk ahhoz, hogy a felfogásukat akár politikai, társadalmi téren is elmondják.

Később „Az egyház és állam kapcsolata 20 évvel a berlini fal leomlása után” című panelbeszélgetés során Tőkés László, a magyar néppárti képviselőcsoport tiszteletbeli elnöke fejtette ki a témával kapcsolatos határozott véleményét: Magyarországnak elsősorban a kommunizmus örökségével és az államegyház hagyományával kell megküzdenie. Korábban az állam anyagi eszközökkel próbálta befolyása alatt tartani a kiszolgáltatott helyzetben lévő egyházakat, a helyzet azonban mára szerencsére alapvetően megváltozott. Az Európai Parlament magyar alelnöke az állam és az egyház kapcsolatrendszere kapcsán hangsúlyozta az együttműködés fontosságát. Tőkés László szerint fontos az egyházak társadalmi szerepvállalása, és minden egyházat arra buzdítana: vállalják e nemes szerepet.

Ugyanebben a panelben Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta Magyarország elkötelezettségét a keresztény értékrend mellett. A kormány az együttműködő elválasztás modelljére törekszik állam és egyház viszonylatában, a „külön működés” fenntartásával, de mégis az együttműködést hangsúlyozva. A hivatalos adatok alapján az egyházaknak rendkívül fontos szerepük van a társadalom alakításában, sőt a vallási közösségek bevételeik 84 százalékát nem is hitéleti célokra, hanem kifejezetten közösségi szolgáltatásokra fordítják. Kiemelte annak fontosságát is, hogy az állam oldaláról kizárólag azon egyházak kapjanak állami támogatást, amelyek valódi egyházi tevékenységet folytatnak. A legfontosabb közös cél az állampolgárok jóléte, és ehhez az egyházak is hozzájárulnak, mivel elmondása szerint maga az ember sem csupán anyagi lény, hanem lelki és spirituális jólétére is törekedni kell.

A második napon, a panelbeszélgetések lezárultával Gyürk András, a magyar néppárti delegáció vezetője záróbeszédében kijelentette: a gazdasági pénzügyi krízis mélyén értékválság húzódik meg, ezért nem elégséges a problémák felszíni kezelése. Szükség van pénzügyi intézkedésekre, de ennél mélyebbre is kell ásni. Gyürk András szerint a jelenlegi válság sikeres kezelésében elengedhetetlen, hogy megerősítsük identitásunkat és közösségeinket, élővé tegyük hagyományainkat, hiszen csak így válhatunk erősebbé a válság utáni időszakban. Ebben a munkában az egyházak megkerülhetetlen szövetségest jelentenek. A Fidesz EP-delegációjának vezetője kijelentette: a kereszténydemokrata politikának támaszkodnia kell az egyházak által közvetített értékekre és az egyházi közösségekben megjelenő társadalmi erőre.

Az esemény végén záródokumentum elfogadására került sor: az ún. Esztergomi Nyilatkozat olyan értékek újraértelmezésére szólít fel, mint az emberi méltóság, a családi élet, a szolidaritás vagy a környezet védelme. A dokumentum szerint elengedhetetlen az emberek vallási és kulturális identitásának megerősítése, megújítása, és kiemeli a család és szociális biztonság támogatásának fontosságát. A nyilatkozat felhív a személyes felelősség szerepének átértelmezésére, és rámutat arra is, szükséges korunk társadalmának életmódját felülvizsgálni.