Elnökválasztás Libériában: van remény

Két nappal a libériai elnökválasztás második fordulója után, 86 százalékos feldolgozottságnál gyakorlatilag kijelenthető: a Nobel-békedíjas Ellen Johnson-Sirleaf marad Libéria elnöke. A jelenlegi közel 91 százalékkal rendelkező politikusasszony behozhatatlan előnyre tett szert.

A botrányokkal és fordulatokkal teletűzdelt libériai elnökválasztás a végéhez közeledik. A legfőbb ellenzéki jelölt, Winston Tubman szerint az első forduló nem volt tiszta, ezért bojkottra szólította fel híveit. Tubman neve egyébként szerepelt a szavazócédulákon, ennek megfelelően, akik a hívei közül mégis elmentek, szavazhattak rá; ennek köszönhetően áll jelenleg 9 százalékon.

Az alacsony, 37 százalékos részvételi arány a szakértők szerint nem csak Tubman engedelmes híveinek köszönhető, hanem annak is, hogy hétfőn a rendőrség összecsapott az ellenzéki tüntetőkkel. Az ENSZ adatai szerint az erőszakos esemény két halálos áldozattal és több sérülttel járt. Az eset sok vitát váltott ki, ugyanis a rendőrség éles lőszert is bevetett.

Az elnökválasztás lezárultával a politikai harcok várhatóan nem fognak megszűnni. Az alacsony részvétel legitimációs problémákat okozhat Sirleafnak; Tubman még 9-én is azt hangoztatta, nem fogja elismerni a választási eredményeket, annak ellenére sem, hogy a különböző nemzetközi szervezetektől delegált, összesen kétezer külföldi megfigyelő teljesen szabályosnak nyilvánította a procedúrát.

Sirleaf nem rég bejelentette: az összes jelölttel egyeztetve szeretné Libériát vezetni, és akár jelentősebb pozíciók átadására is hajlandó lenne. A New York Times információi szerint az ellenzéki, azonban később Sirleaf mögé felsorakozó, az első körben harmadik legtöbb szavazatot begyűjtő egykori lázadóvezér, Prince Johnson a jövőbeni kormányzat 30 százalékát kérte. Tubman viszont „nem tartja valószínűnek” az efféle együttműködést.

Jó kérdés tehát, hogy Sirleaf ezen ötlete mennyire képes lecsillapítani az igencsak felpaprikázott kedélyeket. Mindenesetre az megállapítható, hogy a külföldi befektetők a jelenlegi elnököt látnák szívesen a jövőben is Libéria élén. Ez azért is kulcsfontosságú, mert Sirleaf híresen jó kapcsolatot ápol az Egyesült Államokkal, ahol a Kongresszuson belül egyre többen úgy vélik, nem érdemes olyan országot segíteni, ahol nem képesek a demokráciát működtetni.

Libéria rengeteg problémával küszködik a mai napig. A külföldi – elsősorban amerikai – segélyeknek köszönhetően az egészségügy, oktatás és törvénykezés már lábra állt, de a 80 százalékos munkanélküliség, valamint az, hogy a lakosság zöme ivóvíz- és elektromos-hálózat nélkül kénytelen élni, még sok feladatot ró a jövőbeni vezetésre. Bizakodásra ad okot, hogy az elemzők szerint a belpolitikai csaták ellenére sem várható, hogy Libéria visszasüllyed a polgárháborúba. A Wall Street Journal kiemeli: Tubman ugyan képes elmenni a végsőkig, azonban ezen cselekedeteinek célja valószínűleg inkább csak alkupozíciójának javítása, nem pedig egy újabb háború kirobbantása.