Mi nem fogunk fizetni a bankmentésért

Megállapodtak szerda délután az uniós tagállamok az elmúlt hónapokban meggyengült bankok feltőkésítésének szabályaiban. A magyar kormányfő szerint döntés született arról, hogy a tőkeinjekcióra szoruló nagy pénzintézetek az EU más országaiban működő leánybankjaikat is fel fogják tőkésíteni.

Orbán Viktor az Európai Tanács tagjainak szerdai informális találkozóját követően hangsúlyozta, „zéróra csökkent annak az esélye, hogy nekünk kelljen fizetni más országok bankjaiért”. Kifejtette, hogy az elfogadott szabályok szerint a feltőkésítést elsősorban a bank részvényeseinek kell megoldaniuk. Ha erre nincs mód, az anyabank működési helye szerinti tagállam költségvetésének kell állnia a pénzintézet megerősítésének költségeit, és csak legvégső esetben lehet fordulni az átmeneti válságkezelő alaphoz (EFSF), ez utóbbi viszont már csak az eurózóna tagországainak áll a rendelkezésére. „Mi viszont ebbe a pénzalapba nem fizetünk be pénzt, tehát minket ez nem érint” – tette hozzá a kormányfő.

A miniszterelnök szerint „szenvedünk attól, hogy az anyabankok hazaviszik a leánybankokból a forrásokat, így a magyar vállalkozások hitel nélkül maradnak”.

Orbán Viktor hozzátette, a leánybankok anyabankok általi feltőkésítését Magyarország mellett elsősorban Csehország, Szlovákia és Románia sürgette. A román államfő állítólag többször is a hangját felemelve adta állam- és kormányfő-társainak tudtára, hogy mekkora terhet jelentene Bukarestnek, ha a saját költségvetéséből kellene megerősítenie az országban működő külföldi bankokat.

A BruxInfo értesülései szerint a 27-ek közül elsősorban Ausztria lobbizott azért, hogy kimaradjon az elfogadott szövegből a leánybankok feltőkésítési kötelezettségére utaló szöveg, de úgy tudjuk, Németország, Franciaország és Olaszország sem örült a végleges szövegnek.

A miniszterelnök elmondta, hogy Magyarországon a bankok többsége külföldi tulajdonban van, a BruxInfo kérdésére pedig megerősítette, hogy a magyar bankok közül egyedül az OTP számít az európai bankrendszer működése szempontjából jelentős pénzintézetnek, az OTP pedig a legerősebbek között, a 3. helyen végzett az európai bankok válságpróbájának előző fordulójában.

Orbán Viktor elvi kérdésként leszögezte, hogy ha arra kerülne sor, a magyar állam megvédené a magyar bankokat, bár, mint mondta, sokkal jobban szeretné, ha a pénzintézetek „nem a költségvetéshez jönnének, hanem okosan gazdálkodnának” – fogalmazott a kormányfő.

A lengyel miniszterelnök szerint a valutaövezet tagállamai nagyon közel állnak egy teljes körű politikai megállapodáshoz, néhány technikai kérdés tisztázása azonban óhatatlanul későbbre maradhat. Ezt Donald Tusk azt követően közölte, hogy az Európai Tanács tagjai informálisan 27 körben találkoztak, mielőtt az eurózóna 17 tagállamának vezetői tárgyalóasztalhoz ültek volna, hogy kitárgyalják az adósságválságra adandó átfogó választ.

Az EU27-ek találkozóján az EU soros elnökének tisztét betöltő lengyel kormányfő elmondása szerint leszögezték, hogy az euróövezeten belüli integráció mélyítése nem áshatja alá az Európai Unió egészének kohézióját és további integrációját. „Az eurócsoporton belüli együttműködés nem mehet szembe az egész EU egységével” – hangsúlyozta a találkozót követő sajtóértekezletén Donald Tusk, aki előrevetítette, hogy a lengyel elnökség rövidesen javaslatot terjeszt elő a gazdasági kormányzás struktúrájáról, ami az EU27-ek és az a tizenhét tagú eurózóna közötti együttműködés módozatait is magába foglalja majd. „Lényeges annak garantálása, hogy ne legyen megosztottság az eurózóna és az EU egésze között” – tette hozzá.

Az EU huszonhetes körben jóváhagyását adta a rendszer működése szempontjából fontos bankok feltőkésítésének szabályaihoz is, a korábbi verziót kiegészítve egy, elsősorban a közép- és kelet-európai országok számára lényeges elemmel, miszerint a feltőkésítés nem korlátozódhat az anyabankokra, azok leánybankjaira is ki kell, hogy terjedjen.

Miként Jacek Rostowski, lengyel pénzügyminiszter elmondta, a legújabb stressz tesztben részt vett bankoknak (ezek száma körülbelül 90) átmenetileg a ) százalékos tőkemegfelelési rátával megegyező tőketartalékot kell képezniük legkésőbb 2012. június 30-ig.

A döntésről szóló szöveg azt is leszögezi, hogy kivételes, egyszeri eseményről van szó, hiszen – miként arra a lengyel pénzügyminiszter rámutatott – a csúcson elfogadni tervezett átfogó csomag olyan erős tűzfalak létrehozását célozza, ami a jövőben eleve szükségtelenné tenne hasonló intézkedést. Rostowski hozzátette, hogy a feltőkésítés szervesen összefügg a magánszektornak a görög adósságrendezésbe való fokozott bevonásáról folyó tárgyalásokkal, hiszen ezzel egy biztonsági hálót szőnek, ami megakadályozza a fertőzés átterjedését.

A bankokkal szemben az az elvárás, hogy lehetőség szerint saját maguk gondoskodjanak a feltőkésítésről, ami Rostowski szerint alacsonyabb minőségű tőke magasabb minőségűre történő konvertálása révén is. Ha a bankok képtelenek maguk gondoskodni a feltőkésítésükről, az állam siethet a segítségükre, ám ezért cserébe tulajdonrészt kap majd a pénzintézetben. Végső eszközként az átmeneti válságkezelő alap, az EFSF, illetve annak utódja az európai stabilitási mechanizmus is bevethető lenne.

A megállapodás része egy garancia-mechanizmus is, ami 3-4 éves időtartamra fedezné a bankok adósságait. Rostowski jelezte, hogy a feltőkésítéshez szükséges összeget egy későbbi időpontban az Európai Bankhatóság hozza majd nyilvánosságra. Korábban már kiszivárgott, hogy a feltőkésítés végösszege 108 milliárd euró lesz.