Népszámlálás: nem szervezett szabotázs

Ki mondja meg, hány magyar él egy településen, és milyen jogokkal? Valószínűleg nem a népszámlálás, hanem az ezen a néven lezavart össznépi pancserkedés. „Nehéz megmondani, hogy az idei népszámláláson tapasztalt szabályszegések milyen mértékben befolyásolják az adatgyűjtés eredményességét. Végül is egy kihágás is problémát jelent, mert a megkérdezettek személyiségi jogait sérti” – nyilatkozta a manna.ro-nak Székely István, az RMDSZ főtitkárhelyettese, népszámlálási megbízottja. A szakértőt arról kérdeztük, jelentősen módosulhatnak-e az etnikai arányokról szóló statisztikai adatok a visszaélések miatt.

Nem csalás, csak megyei ámítás

A megszólaló azonban cáfolta, hogy szervezett szabotázs nehezítené az adatrögzítést. Az Országos Statisztikai Hivatallal jónak minősítette az RMDSZ együttműködését a szakember, annak ellenére, hogy bizonyos kérdésekben (például a magyar nemzetiség megjelölésére alkalmazott maghiar és ungur kategóriák megkülönböztetésében) nem sikerült megegyezni. 

„Nem tudom, mi a magyarázata ennek a különbségtételnek, ha csak nem Murphy áll az egész mögött. Nem csak a magyarok esetében van ilyen zavar. A kérdőíveken megkülönböztetik a görögök esetében a grec és az elen kategóriákat, a németek esetében pedig adott a german és a neamţ megjelölés is” – emlékeztetett Székely István.

Az RMDSZ megbízottja úgy látja, a megyei statisztikai hivatalokkal kapcsolatban azonban már felmerül a gyanú, hogy szándékos a félretájékoztatás. „Jól példázza ezt az az eset, hogy a biztosokat rosszul tájékoztatták az adatrögzítés kezdete előtt a nemzetiségi hovatartozásra vonatkozó információk kezeléséről. Amikor Kelemen Hunor ezt szóvá tette, az Országos Statisztikai Hivatal korrigált, és csak ezután léptek a megyei intézmények is” – hangsúlyozta a szakértő.

A pancserség megszámlálhatatlan

A megszólaló úgy véli, hogy a legtöbb félreértés amiatt történik, hogy a kérdezőbiztosok nincsenek megfelelő módon felkészítve. „Mivel nagyon sok biztos visszalépett, a pótlistások közül többen úgy indulnak adatot rögzíteni, hogy a kezükbe nyomják a kézikönyvet a népszámlálás szabályairól, és ennyiből, röpke gyorstalpalóból áll a kiképzésük” – tette hozzá Székely István.

A napokban tapasztalható zavart az is magyarázza az illetékes szerint, hogy későn született központi álláspont több vitás kérdésben, például a pedagógus kérdezőbiztosok szabadságolásának kérdésében.  

Kivette a félretájékoztatásból a részét a média is – véli az RMDSZ felelőse –, amikor a munkanélküliek, a beteg- és korkedvezményes nyugdíjasok, a gyesen lévők kérdezőbiztosi megbízásáról írt: ilyen státusszal ugyanis nem köthető megbízási szerződés, és így nem is vonható meg az egyébként folyósított juttatás, támogatás vagy nyugdíj sem.

Nem kell népszámlálás a választók felméréséhez

Azzal kapcsolatban, hogy a szociáldemokrata képviselők szerint illegális adatgyűjtés folyik a népszámlálás alatt, és ezért rögzítik a válaszadók személyi számát is, Székely úgy fogalmazott: legalább nyolc olyan közintézmény élén állnak a demokrata-liberális párthoz kötődő tisztségviselők, akik – ha akarnak – hozzá tudnak férni a személyi adatokhoz. Ez a félelem tehát nem indokolt – tette hozzá a manna.ro-nak nyilatkozó szakértő –, ha amúgy a legutóbbi választások során is felmerült, hogy csalás történt.

Internetes felméréssel a teljes lakosság maximum 30 százalékának adatait lehetett volna rögzíteni – mondta el kérdésünkre a népszámlálási felelős –, de egy ilyen rendszer felépítéséhez olyan működőképes adminisztrációra lenne szükség, amilyenhez hasonló nincs Romániában. „Ennyit tudok arra a kérdésre válaszolni, hogy miért nincs online felmérés. Pontosabban annyit tudok mondani, hogy erre  nincs válasz” – foglalta össze Székely István.

A népszámlálás folyamatában tapasztalt leggyakoribb gondok az RMDSZ összesítése szerint egyrészt az űrlapválasztásnál, másrészt az etnokulturális jellemzők rögzítésénél merülnek fel.

Űrlappal kapcsolatos problémák:

• külföldön élő családtag adatait nem hajlandóak rögzíteni, vagy ha rögzítik, azt nem a P, hanem a PPI űrlapon teszik, amely nem számít be az ország stabil lakosságába;
• egyetemi hallgató adatait (tanulmányai városában) nem hajlandóak P űrlapra rögzíteni, a TP űrlapot javasolják, ami azt jelenti, hogy a személy nem adódik hozzá az adott település lakosságához, és ha róla máshol nem töltenek ki P űrlapot, nem számít be az ország stabil lakosságába sem;
• életvitelszerűen, albérletben helyben lakó, de az adott településhez iratok szerint nem kötődő személyek adatait nem hajlandóak P űrlapra rögzíteni, TP űrlapot javasolnak.

Az etnokulturális  jellemzőkkel kapcsolatos problémák:

• az etnokulturális jellemzőkkel kapcsolatos kérdést nem teszik fel. Ha az adatszolgáltató ezt szóvá teszi, azt válaszolják, hogy az nem kötelező;
• nem akarják beírni a nemzetiséget, megpróbálják lebeszélni a kérdezettet az etnokulturális adatok megadásáról, vagy csak többszöri felszólításra írják azt be;
• a nemzetiséget nem írják be, csak a kódot – a mező így üresen marad, ahová utólag bármi beírható, a kód pedig javítható;
• nemzetiséghez megkérdezés nélkül románt írnak;
• a kinyilvánított etnokulturális jellemzőt szándékosan elírják, így az a „más nemzetiség, más anyanyelv, más vallás” csoportba kerüljön;
• a számlálóbiztos ceruzát vagy radírozható golyóstollat használt.

A legtöbb panasz Kolozs, Bihar, Szatmár, Maros, Temes, Szeben és Bákó megyékből érkezik. Minden jelzett probléma esetén az RMDSZ vagy a gondot jelző személy írásos panaszt iktat a megyei statisztikai hivataloknál.