Indulhat a jövő évi költségvetési vita

Eldördült a startpisztoly a jövő évi uniós költségvetés vitájához, az Európai Parlament ugyanis a szerdai strasbourgi ülésén elfogadta a Tanáccsal kezdődő tárgyalások megkezdéséhez szükséges álláspontot. Ahogyan lehetett is várni, a képviselők hasonló mértékű kiadásnövelést szeretnének 2011-ben, mint a Bizottság, a tagállamok viszont ahol csak lehet befagyasztanák a kifizetéseket.

A tavaly évvéginél rövidebb és egyszerűbb költségvetési vitát várnak a BruxInfo által megkérdezett európai parlamenti frakciók a hátralévő két hónapban. Az Európai Parlament a szerdai, strasbourgi ülésén nagy többséggel elfogadta a 2012-es uniós büdzséről szóló jelentést, ezzel el is fogadta az EP álláspontját, amelyet a képviselőkből álló tárgyalódelegációnak képviselnie kell a következő hetekben a tagállamokkal folytatandó egyeztetéseken.

Az Európai Parlament lényegében egyetért az Európai Bizottság által áprilisban előterjesztett költségvetési javaslattal. Míg a testület 4,03%-os emelést javasolt a kötelezettségvállalásokra, és 4,91%-os növekedést a tényleges kifizetésekre 2011-hez képest, az Európai Parlament még ezen is túlment: a képviselők egyetértenek a 4,03%-os, tehát 147,8 milliárd eurós kötelezettségvállalási emeléssel, a kifizetéseknél viszont 5,2%-os, azaz összesen 133,1 milliárd eurós növekedést javasolnak – derül ki a Strasbourgban megszavazott jelentésből.

Az EU-büdzsé jellegzetessége, hogy a közösség egy adott évre kötelezettségeket vállal, de az ezekből származó kifizetések egy részét csak a következő években kell teljesíteni. Tehát a kötelezettségvállalási előirányzat az adott évben vállalt, jogi erővel bíró kiadási előirányzatokat tartalmazza, szemben a kifizetési előirányzattal, amely a korábbi évek és az adott év kötelezettségvállalásaiból eredő tényleges kifizetéseket tartalmazza.

Ezzel szemben – mint az már az elmúlt években minden költségvetési vitában kitűnt – a tagállamok minimális emelést tartanának csak szükségesnek 2012-ben, legfőbb érvük, hogy ha otthon megszorításokat kell végrehajtaniuk, nehéz lenne érvelni a magasabb uniós kiadások mellett, amely végsősoron nagyobb tagállami hozzájárulást, tehát nemzeti kiadást igényelne.

A Tanács július végén fogadta el az első véleményét a büdzséről. Eszerint – főként a nettó befizető országok nyomására – mindössze 2,91%-os emelést támogatna a kötelezettségvállalások, és 2,02%-os emelést a kifizetések tekintetében.

A strasbourgi plenáris vitában több képviselő is azzal ütötte el ezt az érvet, hogy az elmúlt 11 évben 62 százalékkal nőttek a tagországi költségvetések, míg az uniós büdzsé kiadásai csak minimális mértékben emelkedtek. Sőt, „a 2012-es költségvetés 1999 óta a legalacsonyabb kiadással számol” – fogalmazott az EP-jelentés egyik készítője. A portugál néppárti José Manuel Fernandes azt mondta, a Tanács által javasolt költségvetési emelés még a Horvátországnak juttatandó forrásokat sem fedezi, „és akkor még nem is beszéltünk az Európai Külügyi Szolgálat emelkedő költségeiről, és az ITER fúziós erőműhöz szükséges kiadásokról”.

Az olasz szocialista Francesca Balzani azzal érvelt a kiadások megfelelő mértékű emelése mellett, hogy az Európai Uniónak a válság ellenére sem szabad válságkezelő költségvetést elfogadnia. A jelentés másik készítője azt mondta, „az állampolgárok következetességet és konzisztenciát várnak tőlünk, be kell bizonyítanunk, hogy nehéz időkben is képesek vagyunk új beruházásokat eszközölni, és új ötletekkel előállni”.

A képviselő szerint jelentősen emelni kell a foglalkoztatási, az oktatási és a kutatási költségvetést, így népszerűsítve a hétéves kutatási keretprogramot, az Európai Bizottság foglalkoztatási stratégiáját és az élethosszig tanulás szükségességét. A 2012-es költségvetés középpontjában is az EU2020 stratégiának kell állnia – mondta Balzani.

Több felszólaló képviselő is hangsúlyozta, hogy az Európai Parlament a megszavazott javaslatában 74 millió euróval csökkentené a saját költségvetését. Az igazgatási kiadásokon, az irodaköltségeken még sokat lehetne faragni, a saját fizetésüket azonban nem kurtítanák meg a képviselők.

A szocialista Goran Farm felidézte, hogy az Európai Unióban keletkező bevételek lényegében teljesen a nemzeti költségvetésekben landolnak, az EU vüdzsé ebből nem lát semmit. Utóbbinak a kiadásai viszont beruházásokat ösztönöz, és növekedést gerjeszt, ezért szerinte az tévhit, hogy az uniós kiadások mérséklése megkíméli a tagországokat, ellenkezőleg, szerinte az mindenkinek káros lesz.

A szocialisták a kutatás, az oktatás, valamint Palesztina és Észak-Afrika megsegítésére koncentrálna atekintetben, hogy hová jusson az eredetileg tervezettnél több pénz – mondta Goran Farm. Ugyanezeket a területeket kedvezményeztetnék a liberálisok is. Anne Jensen azt modnta, „a Tanács egykét csökkentési javaslata viszont furcsának tűnik, például az új pénzügyi felügyeleti ügynökségek kiadásait a válság idején nem lehet mérsékelni”.

A Tanács nevében a lengyel pénzügyi államtitkár-helyettes elismerte, hogy a tagállamok kényszer alatt cselekednek, „nem akarunk rossz üzenetet küldnei haza” – mondta a politikus. Jacek Dominik megjegyezte azt is, hogy a Tanácsban kialakult kompromisszum rendkívül törékeny.

A lengyel elnökség szerint felelőtlenség az Európai Parlament részéről, hogy a 2007-2013 közötti többéves pénzügyi keretben megszabott plafont több helyen is átlépné. Jacek Dominik szerint biztosítani kell a váratlan események kiadásának költségeit is, ezért nem szabad ezt túllépni. Az EP érveléssel szemben az államtitkár-helyettes azt mondta, hogy az uniós költségvetés kiadásainak túlzott emelése közvetlen hiánynövelő tényező lehet egyes tagállamok nemzeti költségvetésében.

Kétségtelen, hogy az Európai Parlament 30 millió euróval túlmenne a 2007-2013 közötti többéves pénzügyi keretben szabott plafonon a versenyképesség és a gazdaság növelésének, valamint a kutatásfejlesztés támogatásának területén. A külügyi fejezetben 208 millió euróval lépné túl a keretben az egyes évekre maghatározott maximumot.

Az EP 25 millió eurót kért a török-görög határ védelmének megerősítésére, ezen túl javaslatot tett a Frontex költségvetésének, az Európai Külső Határőrizeti Alap és az Európai Visszatérítési Alap keretének növelésére.

A Néppárt szerint a jövő évi költségvetésről várhatóan november elején induló vita fő témája az ITER, azaz a világ első termonukleáris kísérleti erőművének európai pénzügyi hozzájárulása lesz. A Tanács és az EP – ha az összegekben nem is – de legalább az irányokban itt egyetért. A tagállamok július végén azt mondták, hogy a Bizottság elképzeléseihez képest 650 millió euróval kevesebb pénz jusson a projektre. Az EP még ezen is túlment, további 100 millió euróval.

A 2011-es költségvetés tavaly év végi elfogadása komoly nehézségekbe ütközött, főként a nettó befizető tagországok által szabott kiadáscsökkentési plafon miatt. A BruxInfo kérdésére Marian Marinescu néppárti képviselő azt mondta, idén nem lehet számítani ilyen komoly szembenállásra. „Nem elvekről, hanem konkrét költségvetési fejezetekről és számokról szeretnénk vitázni, a Tanácsnak így nehezebb lesz” – mondta a képviselő.