Több helyen is tiltakozik Magyarország

A kohéziós pénzek lehívási feltételeinek szigorítását, és a GDP 2,5 százalékában meghatározott támogatási limitet kifogásolta a tagállamok többsége a 2014 utáni kohéziós politika tervezetének első tanácsi vitáján.

Nem aratott osztatlan sikert a tagállamok körében az Európai Bizottság múlt csütörtökön bemutatott kohéziós politikai javaslata. Az uniós tagországok Európa-ügyi miniszterei az Általános Ügyek Tanácsának luxemburgi vitáján fejtették ki első véleményüket a tervezetről, és mint kiderült, az alapvető elemek tekintetében sincs egység a Tanácson belül.

Balti és magyar tiltakozás a 2,5%-os plafon miatt

A kohéziós források megvédése érdekében a tagállamok több formációban és alkalmi koalícióban is tiltakoztak a bizottsági javaslat ellen. A szeptember 30-án, a magyar, az észt, a lett és a litván miniszterelnök által írt levélnek megfelelően a négy ország képviselője a tanácsülésen is kifejtette érveit a tervezetről. Martonyi János külügyminiszter azt mondta, a szolidaritással, a versenyképességgel és magukkal a kohéziós célokkal is szembemegy az a tény, hogy a javaslat szerint jelentősen csökkennének a felzárkóztatásra fordítható uniós források, egyes országok tekintetében aránytalanul.

Kifejtette, hogy a tagállami GNI 2,5 százalékában határozta meg a Bizottság a tagországok által kapható kohéziós források felső határát, ami az eddiginél jóval alacsonyabb összegű támogatást jelentene Magyarországnak – fogalmazott a tanácsülésen a külügyminiszter. Hasonló szellemben szólaltak fel a balti országok képviselői is. Észtország szerint a 2,5%-os maximum éppen azokat az országokat bünteti a legjobban, amelyek hatékonyan tudták lehívni az uniós forrásokat. A balti államot arról sem tudta meggyőzni a Bizottság, hogy éppen az egyszerűsítés irányába mutatnak a tervek.

Elfogadhatatlannak nevezte a 2,5%-os felső küszöböt a lett és a litván külügyminiszter is. Litvánia szerint a javaslat nem veszi figyelembe, hogy mely országok voltak sikeresek az eddigi pénzlehívásban, a lettek szerint pedig ezzel mindent összevetve jelentősen csökkennek a rendelkezésre álló források. Girts Valdis Kristovskis nem ragaszkodik ahhoz, hogy a következő pénzügyi keretidőszakban reálértékben növekedjenek a források 2013-hoz képest, de mint mondta, „az nem fogadható el, hogy a mostaninál kevesebb pénz jusson a legszegényebb régióknak”.

Hasonlóan érvelt a felső küszöb ellen Románia és Bulgária is, dacára annak, hogy a kormányfői nem voltak a szeptember 30-án kelt levél aláírói között. Az Európai Bizottság viszont nem változtatott az álláspontján. Johannes Hahn regionális politikai EU-biztos megismételte a múlt héttel ezelőtti véleményét. Elmondta, a testület a tagállamok költségvetési helyzete alapján határozta meg a támogatások mértékét. „Ilyen felső határ nélkül egyes tagországok kiadásai aránytalan mértékben növekednének” – mondta Johannes Hahn, kifejtve, hogy nagyobb uniós forrás esetén az államnak is többet kellene költenie a pályázatok társfinanszírozására.

V4 tiltakozás

Magyarország egy másik platformon is próbál érvelni az igaza mellett. A Visegrádi Együttműködés soros elnökeként a cseh külügyminiszter mutatta be Csehország, Magyarország, Szlovákia és Lengyelország álláspontját a kohéziós politikáról. Karel Schwarzenberg az ülésen elmondta, nagyobb figyelmet kell kapniuk a legkevésbé fejlett országoknak, ennek megfelelően azt javasolja, hogy a jelenlegi finanszírozási struktúra maradjon érvényben.

A BruxInfo birtokába került állásfoglalás szerint a visegrádi országok kérik a Bizottságtól, hogy ne helyezzen újabb adminisztratív terheket a tagállamokra. A négy tagállam érvelése szerint az Európa Összekapcsolási Eszköz (Connecting Europe Facility) 10 milliárd eurós költségvetésének elvonása a Kohéziós Alapból szintén nem az átláthatóságot és az egyszerűsítést célozza. A visegrádi országok különleges bánásmódot kérnek a fővárosi régióknak, és a feltételrendszer átalakítását sem tartják megfelelőnek.

Kondicionalitás

Az Általános Ügyek Tanácsának ülésén a legtöbb delegáció a kohéziós források lehívási feltételeit, és az itt javasolt komoly bizottsági hatásköröket kifogásolta. A görög külügyminiszter-helyettes szerint a makrogazdasági feltételek éppen a nehéz gazdasági helyzetben lévő országokat sújtják. „Miért büntetjük a kohéziós politikát?” – tette fel a kérdést a politikus. Ugyanígy vélekedett a máltai külügyminiszter is, aki szerint méltánytalan a kohéziós politikára is kiterjeszteni a makrogazdasági szankciókat. „Ha ezt akarjuk, akkor az összes uniós pénzalapra érvényesíteni kellene a szankciókat, beleértve az agráralapokra is” – érvelt Tonio Borg.

Magyarország, Olaszország, Málta és Ausztria is aggodalmasnak nevezte a gazdasági előfeltételeket. Martonyi János külügyminiszter emellett kifogásolta azt is, hogy a bizottsági javaslat értelmében egyes tagországokat ki lehetne zárni az uniós strukturális alapok rendszeréből, ha azok nem teljesítik a megfelelő feltételeket.

Dicséretek

Nemcsak bírálatok érték a bizottsági javaslatot. Németország például örül a makrogazdasági feltételek kohéziós politikába építésének, és annak is, hogy a testület célzottabban szeretné felhasználni a válság idején az uniós forrásokat. Szlovákia is alapvetően pozitívan fogadta a kezdeményezést. A visegrádi országok levelében megfogalmazottak mellett a gazdasági szankciók alkalmazását jónak nevezte, de felhívta a figyelmet ennek fokozatosságára. Pozsony igazságosan és arányosan alkalmazná a felfüggesztést és a kizárást is.

Tetszenek a javaslatok Bulgáriának is, főként a gazdasági szempontok érvényesítése, az eredményorientált megközelítés és az eljárások egyszerűsödése. Utóbbival kapcsolatban viszont a visegrádi országok mellett Olaszország, Franciaország, Portugália és Észtország kifejtette, a bemutatott javaslatok egyáltalán nem ebbe az irányba mutatnak.

Az ülésen felszólalt a svéd európai ügyi miniszter is, aki szerint 85-ről 75%-ra kellene csökkenteni a legszegényebb régiókban az uniós önerő felső határát.