Tárgyaláskezdésben reménykedhet Montenegró és Szerbia is

Montenegróval a csatlakozási tárgyalások megkezdését, Szerbiának a tagjelölti státuszt és valószínűleg a tárgyaláskezdést is javasolni fogja szerdán nyilvánosságra kerülő országjelentéseiben az Európai Bizottság. Horvátországgal december 19-én írják alá a csatlakozási szerződést Varsóban.

A horvát felvételi tárgyalások sikeres lezárásával létrejött lendület megtartásának szándékát tükrözi majd az a dokumentum, amelyet több országjelentés társaságában szerdán tesz közzé az Európai Bizottság a bővítésről – értesült a BruxInfo. „A bővítési politika kiterjeszti a béke, a stabilitás és a prosperitás övezetét… Horvátország csatlakozása demonstrálja, hogy a bővítési folyamat maximalizálja az átalakítás hatásait az érintett országokban” – érvel a Bizottság a bővítési folyamat dinamikájának megőrzése mellett a stratégiai papír tervezetében, amelynek egy példánya a BruxInfo birtokába jutott.

A szerdán elfogadandó jelentések közül kiemelkedik a Bizottság hivatalos véleménye a horvát csatlakozásról, ami az Európai Parlament november végén esedékes hozzájárulásával együtt jogi előfeltétele a csatlakozási szerződés aláírásának. A szerződés a tervek szerint december 19-én írják alá Varsóban, jóllehet Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke a brüsszeli ceremóniát preferálta volna a december 9-i EU-csúcson, de végül engedett a sikerre éhes lengyel elnökség óhajának.

A bizottsági avis intenzív monitoring rendszert helyez kilátásba a 2013. július 1-én várható horvát csatlakozásig három különösen fontos területen: a versenypolitikában, az igazságszolgáltatásban és a korrupció ellenes harc terén, illetve az alapvető jogok betartatásában. Brüsszek október végéig készíti el a monitoring táblákat, majd tavasszal lát napvilágot egy írásos jelentés, ami az ország említett három területen elvégzett munkáját értékeli majd. A Bizottság jövő ősszel még egy utolsó, átfogó jelentést készít majd a horvát felkészülés valamennyi aspektusáról.

Nem tükröz majd ugyanakkor semmilyen érdemi elmozdulást a Törökországról készülő jelentés, miután a 2005 októberében a tárgyalások megkezdésére Horvátországgal együtt zöld jelzést kapott ország az elmúlt két elnökség alatt egyetlen fejezetet sem nyitott meg. A Bizottság értesüléseink szerint a török frusztrációval szembesülve mégis inkább azokra a területekre kívánja helyezni majd jelentésében a hangsúlyt, ahol az Ankarával folytatott együttműködés stratégiai jelentőségű. Ezek közé tartoznak az energiakapcsolatok és transzeurópai hálózatok is. Egyes vélemények szerint Brüsszel ezzel egyfajta tárgyaláson kívüli tárgyalásokat kínál fel Törökországnak, ám kérdéses, hogy Ankara beéri-e majd ezzel.

Izlanddal ugyanakkor értesüléseink szerint a kezdeti lendület után jelentősen lelassultak a felvételi tárgyalások, amelyek még mindig az első, átvilágítási szakaszban vannak. Uniós diplomaták szerint az a fő probléma, hogy az izlandi kormány semmilyen további jogharmonizációt nem kíván végrehajtani addig, amíg erre nem kap jogi felhatalmazást a szigetország lakosságától. Mivel ehhez a csatlakozásról tartandó népszavazás nyújthatna keretet, az a furcsa helyzet alakult ki, hogy az Izland a csatlakozásig nem csinálna semmit, ami viszont homlokegyenest ellentétes azzal a tárgyalási módszerrel, amit az EU a tagjelöltekkel eddig követett.

A Nyugat-Balkán sorban álló országai közül a már tagjelölt Montenegró kaphatja a legjobb híreket, hiszen a Bizottság a felvételi tárgyalások megkezdését indítványozza majd a tagállamok számára. A már évek óta tagjelölt Macedóniát ugyanakkor továbbra is túszul ejti a névvita a görögökkel. Szerbia számára a tagjelölti státusz megadása mellett jó eséllyel a csatlakozási tárgyalások megkezdését is javasolni fogja Brüsszel, amely nagyon elégedett a szerb teljesítménnyel. Egyes hírek szerint néhány ország várható ellenállása miatt a tárgyaláskezdést nem azonnali kedvezményként ajánlanák, de arról is gondoskodnának, hogy erre ne kelljen várni még egy évet. A szerb döntésbe még a restitúciós törvényről kipattant magyar-szerb vita is beleszólhat.

Bosznia- és Hercegovinában és a politikai zűrzavar által megbénított Albániában ugyanakkor a helyzet változatlan, így ez a két ország semmilyen előrelépésre nem számíthat a folyamatban.