Vajdaság: a magyar érdekek lassíthatják a törvénykezést

Az uniós tagjelölti státusz megszerzéséért folytatott küzdelemben Szerbia több mint 20 éves adósságát igyekszik törleszteni: a vagyon-visszaszármaztatásról, a kárpótlásról, a közvagyonról illetve az egyházi vagyon visszaszármaztatásáról szóló törvényt fogja elfogadni belátható időn belül. A törvényalkotást ugyan a vajdasági magyarság már húsz éve sürgeti, érdemi lépést csak az uniós tagjelölti státusz lebegtetése tudott kicsikarni a szerb parlamentből. Ebből pedig egyenesen következik, hogy a törvények elsődleges célja nem az, hogy a károsultak megkapják jogos kárpótlásukat, hanem hogy Szerbia tanújelét adja demokratikus mivoltának Európa előtt. Mindemellett persze arra is megvan a remény, hogy valamilyen szinten a magyar kisebbség is nyertese lehet a folyamatnak.

Múlt héten a szerb kormány elfogadta a vagyon-visszaszármaztatásról, a kárpótlásról, valamint a közvagyonról szóló törvénytervezeteket, illetve az egyházi vagyon visszaszármaztatásáról szóló törvény módosítási tervezeteit. Az említett törvények kiemelt jelentőséggel bírnak mind a vajdasági magyarság, mind Vajdaság tartomány számára, hiszen a második világháború utáni kisajátított vagyonok visszaszolgáltatását/kárpótlását fogják szabályozni. A tervezetek tartalmáról a magyar nyelvű sajtó nem szolgál kimerítő információval. A Magyar Szó tudósítása szerint annyi bizonyos, hogy a jelenlegi tervezet „csak a tartományi adminisztráció által használt épületeket, valamint a tartomány területén található erdőségeket adná (részben) vissza Vajdaságnak”. Nem szól a fáma a kisajátított magánvagyonokról, az állami tulajdonná nyilvánított szántókról, legelőkről és egyéb ingatlanokról sem.

Magyar érdekek…

A Vajdasági Magyar Szövetség a törvénytervezetek nyilvánosságra kerülése után szakmai tanácskozást szervezett azzal a céllal, hogy az érintettekkel és a téma szakértőivel együtt alakíthassák ki végleges álláspontjukat és a benyújtandó módosítási indítványaik tartalmát (a törvényekről szeptember második felében szavaz a szerb parlament). A tanácskozáson világossá vált: vannak olyan szabályozási részletek, melyekhez a magyarság ragaszkodni fog, és ha ezek nem teljesülnek, a VMSZ nem fogja megszavazni a törvényeket a parlamentben.

Az egyik ilyen sarkalatos pont a kollektív bűnösség eltörlése. „A vagyon-visszaszármaztatási törvény jelen formája kimondja, hogy azok, akik a második világháború során megszálló erők kötelékébe tartoztak, azokat automatikusan kizárják a folyamatból, függetlenül attól, hogy elkövettek-e bármit. Ez azt jelenti, hogy kollektíve mindenki, aki 1941-1945 között teljesítette az akkori hadkötelezettségét a Magyar Honvédségben, azt kizárják. Ez az az eleme a törvénynek, aminek a megváltoztatásáért foggal körömmel harcolni fogunk. Ezzel összefüggésben van a rehabilitálásról szóló törvény egyes rendelkezései is, nevezetesen akit a fölszabadulás után megöltek, annak leszármazottja nem nyújthat be rehabilitálási kérelmet. Ebből az következik, hogy legális, legitim volt az általános bosszú — mondta Varga László, VMSZ-es képviselő. A képviselők megerősítették, hogy semmi körülmény között sem szavazzák meg a törvényt, ha az említett módosításokat nem hajtják végre.” – írta a Vajdaság Ma portál.

A további VMSZ-es módosítási javaslatok a pénzbeli elégtétel mikéntjét és határidejét érintik: nem dinárban határoznák meg az értékpapírok értékét, hanem euróban, és 20 helyett 15 év alatt lehet majd beváltani az államkötvényeket. Emellett a bírósági illetékek alól is mentesítve lesznek az érintettek. A VMSZ szerint elfogadhatatlan a törvényjavaslat azon rendelkezése is, hogy az csak az 1945. március 9-e után elkobzott vagyonra vonatkozik.

… és tartományi követelések

A magyar észrevételek mellett természetesen számos módosító javaslat érkezett a tartományi szintről is. A tartományi kormány úgy véli, hogy a Vajdaságnak mindarra tulajdonjoga van, ami a Vajdaság költségvetéséből épült, ideértve a csatornahálózatot, valamint a vasúti infrastruktúra regionális és helyi jellegű objektumait. A vajdasági kormány javasolta, hogy a Vajdaság tulajdonába kerüljenek a tartomány területén két vagy több körzetet összekötő másodrendű közutak is, illetve az a vagyon is a jugoszláv utódállamokban, amelyek társadalmi tulajdonban voltak, de Vajdaság rendelkezett velük.

A vajdasági kormány már benyújtotta javaslatait a szerb kormánynak, amely lényegében egyetért a javaslatokkal, s vélhetően javasolni fogja a parlamentnek a vajdasági módosítások elfogadását. A szerb kormányközlemény szerint ily módon létrejönnek a feltételek a hatalom regionális és helyi szintjeinek a sikeresebb működéséhez – adta hírül korábbi cikkében a Vajdaság Ma. Nem osztja ezt a véleményt a szerb államfő, Boris Tadic aki szerint a vajdasági közvagyont érintő javaslatok alkotmányellenesek, ő pedig „nem ír alá semmi alkotmányellenes megoldást az integritás kárára”. Minden bizonnyal tehát nem lesz egyszerű mindkét fél – tartomány és köztársaság – számára elfogadható kompromisszumot találni a szóban forgó törvényekhez.

Messze még a vége

A hosszú „csatát” a vasútról való hétfői szavazás meghiúsulása már előrevetítette: a VMSZ képviselői nem voltak hajlandóak biztosítani a szavazáshoz szükséges képviselői létszámot, mert a magyar párt véleménye szerint a szabályozás nem szolgálná Vajdaság tartomány érdekeit. A Magyar Szó szerint a törvény elfogadása előtt további egyeztetések szükségesek az érdekelt pártok között.

A hosszú csatának azonban nem feltétlenül lesz rossz a vége. Csütörtökön a szerb kormány visszavonta a rehabilitációról szóló törvény javaslatát – azt, amelyikhez a VMSZ is módosító javaslatokat fűzött, többek között a fent említett kollektív bűnösség elvének eltörlését. Ez egyrészről azt jelenti, hogy a törvényt nem fogadják el a héten, vagyis a folyamat elhúzódhat, azonban ezáltal reális esély teremtődött meg arra, hogy a VMSZ módosításai belekerüljenek a törvénybe. Ha pedig az idő a magyar érdekeknek kedvez, ne bánjuk, hogy egy kicsit csúszik Szerbia uniós tagjelölti státusza…