Kifulladt az év második felére a gazdaság

Csipkerózsika-álomba szenderül az Európai Unió gazdasága az év utolsó hónapjaiban, bár újabb recessziótól nem kell tartani – jelentette ki az EU gazdasági és pénzügyi biztosa csütörtökön abból az alkalomból, hogy bemutatta a Bizottság legfrissebb, a hét legnagyobb gazdaságra kiterjedő előrejelzését.

Lényegében holtpontra jut az Európai Unió gazdasága 2011 utolsó negyedévében, éves szinten ugyanakkor az év eleji robusztus növekedésnek köszönhetően nem kell lefelé módosítani a tavaszi előrejelzést – derül ki az Európai Bizottságnak az EU hét legnagyobb gazdaságára kiterjedő közbülső prognózisából.

Miközben éves viszonylatban az eurózóna egészét tekintve a tavaszi előrejelzéséhez hasonlóan 1,6 százalékos növekedést, az EU-ban pedig 1,7 százalékos (1,8% helyett) jósol a Bizottság, az év második felére vonatkozó korábbi GDP-növekedési prognózisait jelentős mértékben lefelé kényszerült módosítani. Ennek megfelelően Brüsszel most úgy látja, hogy a 17-tagú euróövezetben a harmadik negyedévben 0,2 százalékra, az utolsó három hónapban pedig 0,1 százalékra lassul le a növekedés, vagyis „virtuálisan” lefagy az eurózóna gazdasága. Ugyanez az adat az EU27-ek átlagában 0,2 százalék körül alakul a harmadik és a negyedik negyedévben. Ez 0,25 századdal rosszabb adat a tavaszi prognózisnál.

A vizsgált hét tagállam közül Olaszországban a legkeményebb a „földet érés”: az utolsó hat hónapban teljesen stagnálni fog az előrejelzés szerint a gazdaság. De valamennyi országban szerényebb növekedésre kell számítani az év második felében, mint amit a Bizottság még májusban előrejelzett. Olli Rehn gazdasági és pénzügyi biztos szerint ugyanakkor sem a globális, sem az európai gazdaság nem fog visszasüllyedni a recesszióba, a „W”-alakú válságtól tehát legalábbis egyelőre nem kell tartani.

A Bizottság egyszerre több tényezővel magyarázza az európai növekedés kifulladását. Először is a világgazdasági kereslet és a világkereskedelem korábban előrejelzettnél nagyobb visszaesésével, amiben nagy szerepet játszik az amerikai gazdaság talpra állásának megtorpanása. Brüsszel emiatt a korábbi 4,5 százalékról 4 százalékra vitte le a 2011-es globális növekedésre vonatkozó előrejelzését. További meghatározó körülménynek bizonyult a tőkepiaci kondíciók meredek zuhanása. És ami ezzel szorosan összefügg: az üzleti és fogyasztói bizalom is erősen romlott az uniós GDP 80 százalékát kitevő hét tagállamban (Németországban, Franciaországban, Nagy-Britanniában, Olaszországban, Spanyolországban, Hollandiában és Lengyelországban).

Ha a romló növekedési kilátásoknak egyáltalán lehet pozitív hozadéka, az az, hogy a lassulás miatt a Bizottság az infláció korábban vártnál gyorsabb mérséklődésére számít. Olli Rehn sajtótájékoztatóján elismerte, hogy a mostani előrejelzést övező kockázatok jellemzően a további romlás irányába hatnak.

Rehn újságírói kérdésekre válaszolva lényegében kitartott amellett, hogy a növekedés kifulladása ellenére sem indokolt változtatni az eddig követett és döntően a fiskális konszolidációra és az államadósság csökkentésére fókuszáló stratégián. „A magas államadósság már eddig is kedvezőtlenül hatott a növekedésre. Meg kell fékeznünk a turbulenciát és helyre kell állítanunk a bizalmat” – mondta.

Nincs változás a tekintetben sem, hogy a tagállamoknak fiskális helyzetüktől függően differenciált gazdaságpolitikai megközelítést javasol a Bizottság. Az úgynevezett programországoknak és más, nagyon eladósodott országoknak tartaniuk kell magukat nominális költségvetési céljaikhoz és előnyben kell részesíteniük az államháztartás fenntarthatóvá tételét szolgáló politikákat. A kevésbé nyomás alatt lévő, ennek ellenére túlzott költségvetési hiánnyal rendelkező tagállamoknak is előtérbe kell helyezniük a költségvetési konszolidációt. Végül Németországnak és más, stabilabb államháztartással rendelkező országnak elég, ha az automatikus stabilizátorokat működteti, ám egy pillanatra sem szabad elfeledkezniük a fiskális konszolidációról – figyelmeztetett Rehn.

A biztos a BruxInfo kérdésére válaszolva elmondta, hogy várakozásai szerint szeptember végéig pont kerülhet az eurózóna-csúcs július 21-i döntéseinek tagállami jóváhagyására és az ott elhatározottak végrehajtására. Ezt követően pedig megkezdődhet a gondolkodás a gazdasági kormányzás még mélyrehatóbb reformjáról, aminek persze előfeltétele az úgynevezett hatos jogszabályi csomag elfogadása.

Ami Görögországot illeti, a labda a görög térfélen pattog, jelentette ki Olli Rehn, hozzátéve, hogy Athénnek most meg kell hoznia a szükséges intézkedéseket a költségvetésen tátongom lyuk betömésére. Hangsúlyozta, hogy az Eurócsoport pénteken Wroclawban megvitatja majd a görög kérdést. Reményét fejezte ki, hogy a nemzetközi trojka rövidesen visszatérhet Athénbe és szeptember végéig lezárja az aktuális felülvizsgálatot, ami megnyithatja az utat a mentőcsomag sorrendben hatodik, ezúttal 8 milliárd eurós részletének folyósítása előtt.