Vajdasági körúton Schmitt Pálné Makray Katalin

Zomborban az önkormányzatba és a Magyar Polgári Kaszinóba látogatott, Újvidéken a Futaki úti temetőben és az Apáczai Diákotthonban járt. Schmitt Pálné a köztársasági elnök feleségeként feladatának tekinti a magyar hagyományok ápolását, a magyar kulturális örökség védelmét és a magyar emberek szolgálatát.

Kétnapos vajdasági körútja kezdetén, kedden délelőtt Zomborba látogatott Schmitt Pálné Makray Katalin, Magyarország köztársasági elnökének felesége. A magánjellegű látogatás alkalmával találkozott Nemanja Delić zombori polgármesterrel, majd az önkormányzat székhelyén, az egykori Megyeházán megtekintette Eisenhut Ferenc A zentai csata című, 1896-ban készült, lenyűgöző méretű olajfestményét. A találkozó során a polgármester hangsúlyozta a város, valamint a közigazgatásilag hozzá tartozó falvak magyarországi kapcsolatait, és rámutatott azokra az uniós projektumokra, amelyeket a magyar és a szerb felek sikerrel pályáztak meg.

– Örömmel hallom, hogy máris működnek a határon átívelő kapcsolatok az unió irányában is, mert azok jó alapot teremtenek Szerbia küszöbön álló uniós csatlakozásához – jelentette ki Schmitt Pálné. – Ez a politika dolga, én viszont őszinte női és anyai kíváncsiságomtól ösztönözve látogattam el önökhöz. Amikor férjem közjogi tisztsége lehetővé tette, elhatároztam, amennyiben módomban áll, felkeresem a Magyarország határain kívül élő magyar közösségeket, és nem véletlen, hanem megfontolás eredménye, hogy Szerbiába vezető utam éppen Zomborban kezdődött. Örömmel tapasztalom, hogy a helyi magyarság kis létszáma ellenére a polgármester jobbján Horváth-Ódry Márta, a művelődéssel és közoktatással megbízott alpolgármester, balján Elvegyi Ákos, a városi tanács gazdasági megbízottja áll, ami számomra azt bizonyítja, hogy a magyarság megőrizte szakmai hozzáértéséből fakadó tekintélyét a közigazgatásban – tette hozzá.

A városi fogadást követően a rangos vendég a Magyar Polgári Kaszinóban járt, és megkoszorúzta az 1796-ban Zomborban született Schweidel József honvéd vezérőrnagy, aradi vértanú, valamint az 1956-os magyar forradalom emléktábláját. Az emlékhelyen Fridrik Klára egyetemi hallgató mondott verset.

Schmitt Pálné a köztársasági elnök feleségeként feladatának tekinti a magyar hagyományok ápolását, a magyar kulturális örökség védelmét és a magyar emberek szolgálatát. A Magyar Polgári Kaszinóban megjelent zomboriaktól, valamint a nemesmiliticsi, bácsgyulafalvi, csonoplyai, bezdáni és doroszlói művelődési egyesületek vezetőitől az itteni magyarság történelmi és kulturális múltja felől érdeklődött, s meghallgatta a jelenre vonatkozó helyzetértékelésüket is.

– A 2004. december 5-ei magyarországi népszavazáson Magyarország nem anyaként viselkedett. Szerintem elérkezett az ideje, és adva van a lehetőség, hogy anyaként mutatkozzon meg, és összetartsa a családot. Hiszen a család tagjai kicsiben is elszakadnak egymástól, más városba, más országba költöznek, ám ettől a család mégis együtt marad. Ezt kell nagyban is érvényesíteni – mondta búcsúzóul Schmitt Pálné Makray Katalin, majd Bácskosuthfalvára indult.

Vajdasági körútjának tegnapi utolsó állomásaként Schmitt Pálné Makray Katalin Újvidékre látogatott, ahol – a nyilvánosság kizárásával – előbb virágot helyezett el az első világháborúban elesett magyar honvédek sírjánál a Futaki úti temetőben, majd meglátogatta az Apáczai Diákotthont, ahol Nagy Margit, az intézmény vezetője, a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének elnöke fogadta. Az elnöknét körbevezették az épületben, majd kötetlen beszélgetés következett néhány újvidéki civil szervezet és a sajtó képviselőinek részvételével. A vendég végül összegezte vajdasági tapasztalatait, és méltatta azt a tenni akarást, amellyel a vajdasági magyar közösség küzd a megmaradásáért. Hangsúlyozta: az egyes határon túli magyar közösségeken múlik, mennyire tudják érvényesíteni az érdekeiket, képesek-e összefogni a közös célok érdekében, de az érdekérvényesítésben immár teljes mértékben számíthatnak az anyaország segítségére is.