Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Kárpátalján sem maradt el szeptember 1-jén az első csengő – sok helyen felújított épület, rendezett környezet várta a diákokat. De vajon van-e elegendő tanuló a magyar iskolákban? Vajon van-e elegendő bátorság és nemzeti önérzet a magyar családokban, hogy magyar iskolába írassák gyermekeiket?
Településenként néhány fővel nőtt a magyar elsősök száma az általános- és középiskolákban, kárpátaljai magyarok által lakott területeken.
A Kárpátalja című hetilap által közölt táblázatból kiderül, hogy például a szürtei (Szjurte) középiskolában az idén 10 elsős kezdi meg tanulmányait a magyar tagozaton, míg tavaly csak öten iratkoztak be az első osztályba. A munkácsi 3. számú középiskolában a tavalyi 42 helyett az idén 49 magyar elsőst tartanak számon. A nagyszőlősi (Vinohragyiv) Perényi Zsigmond Középiskolában nyolcról 17-re nőtt az elsősök száma, az ungvári Dayka Gábor Középiskolában pedig 28-ről 48-ra. Ugyanakkor a tiszaújlaki (Vilok) Széchenyi István Középiskolában 16-ről 12-re, a beregszászi Kossuth Lajos Középiskolában pedig 41-ről 28-ra csökkent az elsősök száma. A Felső-Tisza-vidék minden magyarlakta településén indulnak első osztályok, így Huszton és Gyertyánligeten is. E két településen az előző tanévben érdeklődés hiányában nem indult első osztály, ám az idén sok szülő döntött úgy, hogy magyar iskolába íratja be gyermekét.
Az elmúlt években a kárpátaljai magyar gyerekek bejutását a felsőoktatás intézményekbe nagyban hátráltatta az, hogy az iskolába nem megfelelő szinten tanulják az ukrán nyelvet. Az államnyelv oktatásának hiányossága is lehet döntő tényező, ami miatt egyre több magyar szülő íratja gyermekét ukrán iskolába. A magyar iskolák fennmaradási esélyei jelentősen javulnának, ha a szülők bíznának benne, hogy gyermekük a magyar iskolában is elsajátíthatja az államnyelvet. Emiatt új ukrán tankönyvet kaptak a kárpátaljai a magyar elsősök. Évek óta szükség volt egy olyan tankönyvre, amelyből a magyar gyerekek megfelelő szinten el tudják sajátítani az államnyelvet. Az ukrán oktatási minisztérium engedélyezte a tankönyv és a tanítói kézikönyv használatát. A tankönyvet a tanév kezdetén minden magyar elsős megkapta.
Mindezek mellett azonban az is jellemző, hogy magyar szülők ukrán tannyelvű iskolába íratják gyermeküket, gondolva, hogy így az életben majd jobban tudnak érvényesülni. Sokakat elriaszt, hogy folyamatosan emlegetik az emelt szintű érettségi kizárólagos ukrán nyelven való bevezetését. Bár a legújabb miniszteri rendelet szerint 2012-ig még biztosan lefordítják magyar nyelvre a felsőoktatási intézményekbe szóló felvételik tesztjeit, a korábbi ígéretek ellenére jövőre sem tehetnek emelt szintű érettségi vizsgát a felvételizők magyar nyelvből, míg oroszból igen.
Schink István, a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc iskola igazgatója, tanévnyitó beszédében a tudás anyanyelven történő elsajátításának fontosságát hangsúlyozta. Megköszönte a szülőknek, hogy gyermekeiket magyar iskolába íratták. Ennek kapcsán hangsúlyozta: „Magyar jövő nincsen magyar gyermek nélkül, magyar iskola viszont nincsen magyar érzelmű szülők nélkül.”
Nagy felelősség hárul tehát a kárpátaljai magyarság érdekvédelmi szervezeteire, oktatási intézményeire, valamint történelmi egyházaira, hogy az anyanyelvű oktatás előnyeinek a bemutatásával, azok hangoztatásával megőrizzék nemzetrészüket.
Kárpátalja
