Medvegyev, Németország és az Északi Áramlat

Július 19-én Dmitrij Medvegyev orosz elnök hivatalos megbeszélést tartott Angela Merkel német kancellárral Hannoverben. Az egyik legfontosabb téma az Északi Áramlat lehetséges bővítése volt, amivel Oroszország jelezte azon szándékát, hogy ki akarja használni az európai atomenergia-ellenes hangulatot. Medvegyevék véleménye szerint a gázszállítás növekedésével párhuzamosan az Északi Áramlat kibővítésére van szükség, különösen a Törökország álláspontjából adódó csúszás miatt a Déli Áramlat projektben. Szakértők és német hivatalnokok azonban megkérdőjelezik a sokáig biztosnak látszó orosz terv célszerűségét.

Egy harmadik gázvezeték

Az orosz delegáció egyik magas beosztású forrása arról számolt be a Kommerszant című lapnak még Merkel és Medvegyev hannoveri találkozója előtt, hogy a harmadik gázvezeték kérdése esélyesen a témák között lesz. A tisztviselő elmondta, az orosz fél egyelőre csak teszteli az ötletet, és kíváncsi kulcsfontosságú európai partnere, Németország véleményére is, így ennek megfelelően pontos részleteket még nem lehet tudni. Az orosz forrás úgy fogalmazott, hogy Moszkva számára most rendkívüli fontosságú Berlin reakciója, hiszen szeretnék elnyerni Merkelék támogatását. Szergej Prihogyko, az elnök tanácsadója is megerősítette, hogy a téma napirenden lesz a kétoldalú találkozó során. Az oroszok szerint az az atomenergia teljes felszámolásáról szóló német döntés új lehetőségeket teremt az energetikai szférában való együttműködésben, többek közt az Északi Áramlat kapacitásának kihasználásában.

Az Északi Áramlat az egyik legfontosabb új gázszállítási útvonal Európába. Az 1224 kilométeres vezetéket a Gazprom építi (51%-os részesedéssel) a német E.On-Ruhrgas és Wintershall, a holland Gasunie és a francia GDF Suez vállalatokkal együttműködésben. Az első vezeték már megépült; az első ütem éves kapacitása 27,5 milliárd köbméter és ősszel helyezik üzembe. Az azonos teljesítményű második vezeték 2012 végére készül majd el a tervek szerint. Az Északi Áramlat költségei 7,4 milliárd eurót tesznek ki.

A projekt partnercégei számára egyelőre ismeretlenek Moszkva kezdeményezései. „Ebben a pillanatban két párhuzamos gázvezetéket építünk, és nem tervezünk egy harmadikat” – mondta Natalja Voroncova a Nord Stream AG, a projekt kivitelezőjének képviselője. Ugyanígy kommentálták a helyzetet a többi partnercégnél is, csak a Gazprom és a Gasunie nem adott egyértelmű választ a későbbi terveket firtató kérdésekre.

A Déli Áramlat és Törökország

Egy orosz kormányforrás elmondta, hogy azért van szükség a tárgyalások megkezdésére egy harmadik vezeték építéséről, mert a másik Gazprom-megaprojektben, a Déli Áramlatban problémák merültek fel: Oroszország egyelőre nem kapott engedélyt Ankarától, hogy gázvezetékeket építsen török felségvizeken.

A Déli Áramlat évi összteljesítménye 63 milliárd köbméter lenne, amely Oroszországból a Fekete-tengeren át Bulgáriába, Szerbiába, Magyarországra, Szlovéniába, Ausztriába és Észak-Olaszországba szállítaná a gázt. Bulgáriából elágazások lesznek Horvátországba, Macedóniába, Görögországba és Törökországba. A tengeri rész működtetőjének részvényesei a Gazprom és az olasz ENI, az év végéig pedig csatlakozik a körbe a francia EdF is.

Arról, hogy a Déli Áramlat Törökországon át megy, Putyin egyezett meg Recep Tayyip Erdogan miniszterelnökkel 2009 augusztusában Ankarában. Cserébe Moszkva beleegyezett egy Törökország számára előnyös gázvezeték építésébe (Samsun-Ceyhan) a saját projektjének kárára (Burgasz-Alekszandropolisz); továbbá megegyeztek Törökország első atomerőművének építésében, amelyet a Roszatom valósítana meg Törökország számára kedvező feltételekkel. Mindezek ellenére a végső engedélyt Ankara nem adta meg, habár kötelezettséget vállalt tavaly december 10-ei határidővel. Most a török kormány azt ígéri, hogy november 1-ig megadja az engedélyt, de az orosz vezetés szerint nagy valószínűséggel nem fog történni semmi.

Az orosz külügyminisztériumi forrás két okkal magyarázza a feszültséget. Először is, Moszkva nem ég a vágytól, hogy teljesítse a Samsun-Ceyhan megállapodást, mert habár beleegyeztek, az utóbbi időben egyre jobban kételkednek a terv gazdasági célszerűségében. Tankerekkel olajat szállítani a Boszporuszon és a Dardanellákon át olcsóbban jön ki a hivatalnok szerint. Másodszor pedig Ankara aktív politikai játékot űz a Déli Áramlat körül. A törököknek a vezeték megépítése nem gazdasági érdekük, és a tranzitbevétel nem fontos nekik. Az orosz kormányforrás szerint őket a geopolitika érdekli, az, hogy Európa legnagyobb gázelosztóvá váljanak, ezért nagyon sokáig tudnak alkudozni Moszkvával, előnyös feltételeket követelve. Ebben a helyzetben Moszkva lehet, hogy jegeli a Déli Áramlat ötletét egy időre, de növeli a gázszállításokat Európába a megbízható partner, Németország támogatásával.

Ha a Gazprom elutasítaná a Déli Áramlatot, vagy legalább csökkentené a teljesítményét, az pozitív hír lenne a cég befektetőinek – mondja Valerij Nyesztyerov, a „Trojka Dialog” elemzőközpont munkatársa, mert a projekt gazdaságossága „legalábbis vitatható”. A legfontosabb kérdés az, meg lehet-e építeni a Déli Áramlatot a tervezett 15,5 milliárd eurós áron. Mihail Korcsemkin (East European Gas Analysis) hozzáfűzi, hogy „a bankok nem nyújtanak finanszírozást a Gazpromnak alacsony megtérülés esetén”. Mindkét szakértő szerint az Északi Áramlat bővítése mintegy 3-4 milliárd euróval enne olcsóbb a Gazpromnak. Az Északi Áramlaton Németországba szállított gázt a belső európai gázinfrastrukúra segítségével később el lehetne jutattni a dél-európai országok számára is, ezzel is kiváltva a Déli Áramlatot, tette hozzá Nyesztyerov. Ezen felül az Északi Áramlat már transz-európai projektnek minősül, és így nagyobb kedvezményeket kaphat (elsősorban kivételt képez a harmadik energiacsomag alól), miközben a Déli Áramlat projekthez az Európai Bizottság nem akarja biztosítani ezeket az ösztönzőket.

Végül egyik sem lesz?

Az elemzők nem igazán hisznek abban, hogy Gazprom feladja a Déli Áramlatot egy harmadik északi vezetékért. A monopólium vezetése kijelentette, hogy a Déli Áramlat a piaci körülményektől függetlenül meg lesz valósítva – emlékeztet Korcsemkin. Nyesztyerov véleménye szerint legalább egy vezetéket lefektetnek majd, hiszen ellenkező esetben a konkurens Nabucco épül meg.

Az Északi Áramlat harmadik vezetékének célszerűségében kételkednek a Kommerszantnak nyilatkozó német külügyminisztériumi és kancellári hivatalnokok is. „Az orosz gáz megbízható, de nagyon drága. Mi most kevésbé szeretnénk gázvezetékeket fektetni, inkább LNG-terminálokat szeretnénk építeni, és fejleszteni kívánjuk az alternatív energiaforrásokat” – mondta egy német diplomata.