Nem lesz önálló uniós katonai tervezőközpont

Nem kapott egyhangú támogatást az önálló európai uniós katonai tervezőközpont létrehozására irányuló kezdeményezés az EU külügyminisztereinek hétfői tanácsülésén. A hosszú nyári szünet előtti utolsó tárcavezetői találkozón megpróbáltak a tagállamok egyezségre jutni a közel-keleti béketárgyalások ügyében is.

Az uniós külügyminiszterek hétfői ülésén – az előre várt forgatókönyv szerint – nem kapott egyhangú támogatást az a kezdeményezés, amely szerint létre kellene hozni egy önálló európai uniós katonai tervező központot, amely előkészíteni és irányítani tudná az EU zászló alatt megvalósuló katonai jellegű missziókat.

Egy – a NATO-tól független – operatív szervezet létrehozásáról már régóta vita van az unión belül, a weimari országok (Lengyelország, Németország, Franciaország) tavaly decemberben levélben kérte Catherine Ashtontól egy ilyen központ felállítását. Magyarázatuk szerint az Európai Unió eddig a NATO tervező kapacitásait használta a saját műveleteik végrehajtására, amiket nem egyszer lassított, vagy blokkolt is a NATO-tag Törökország vétója.

Úgy tudjuk, a weimari országok, és ismert támogatóik (Görögország, Spanyolország, Ausztria) éppen ezt a tényezőt kerülnék meg, a kezdeményezést azonban több ország, de leginkább Nagy-Britannia blokkolja. William Hague brit külügyminiszter az ülés előtti nyilatkozatában leszögezte: London támogat minden olyan kezdeményezést, amely hatékonyabbá teszi az EU és a NATO együttműködését, de „új európai uniós intézményre nincs szükség” – mondta Hague.

Catherine Ashton az ülés utáni tájékoztatón azt mondta, nem lepte meg a brit szembenállás, Nagy-Britannia ugyanis következetesen kiáll az elvei mellett. Emlékeztetett, hogy ugyanez volt a véleménye az előző, munkáspárti kormánynak is.

Közel-Kelet

Meglehetősen általános tartalmú közleményt adtak ki a külügyminiszterek a közel-keleti békefolyamat állásáról, annak ellenére, hogy miniszteri szinten ez az EU utolsó állásfoglalása az ENSZ Közgyűlésének szeptemberi ülése előtt, amikor is napirenden lesz a palesztin kérdés, és a várakozások szerint a nemzetközi szervezet határozatot hozhat Palesztina, mint független állam létrehozásáról.

Az Európai Unióban augusztusban nyári szünet lesz, szeptemberben pedig csak informális találkozón vesznek részt a külügyminiszterek. Ettől függetlenül a Külügyi Tanács kinyilvánította, hogy csak két különálló állam létrehozásával lehet megoldani az izraeli-palesztin konfliktust.

Az elmúlt hetekben kemény lobbizás indult Izrael részéről – értesült a BruxInfo, amely során a zsidó állam arról próbálja meggyőzni az ENSZ szavazásban részt vevő országokat, köztük hazánkat is, hogy szavazzanak egy önálló palesztin állam létrehozása ellen. Mivel az ügy szeptemberben újabb bizonyítékul szolgálhat az EU megosztottságára, ezért információink szerint az EU abban bízik, hogy végül nem kerül sor szavazásra, így el lehetne kerülni, hogy a tagállamok eltérően szavazzanak.

Afganisztán

Az uniós külügyminiszterek egyetértettek abban, hogy a szövetséges erőknek legkésőbb 2014 végéig át kell adniuk a hatalmat a megválasztott, legitim afgán rezsimnek. Arról is döntött a Tanács, hogy megvizsgálja a 2013-ban lejáró mandátumú uniós rendőrségi misszió meghosszabbításának lehetőségét.

Guido Westerwelle német külügyminiszter az ülés után azt mondta, „nem maradhatunk még 10 évig Afganisztánban, el kell kezdődnie az átmenetnek, és már idén csökkenteni kell a csapatok létszámát”.

Szíria és Líbia

Az EU áttekintette újabb Szíria-ellenes szankciók lehetőségét. Részleteket ugyan nem közölt Catherine Ashton, de a Tanács a következő napokban újabb vállalkozások és személyek vagyonát fagyaszthatja be.

„Líbia kapcsán már a külügyminiszterek is felkészültek arra, hogy a Kadhafi-rezsim a végnapjait éli, heteken belül megbukhat a diktátor” – fogalmazott egy uniós forrás. Ezt tükrözi vissza a külügyminiszterek által kiadott közlemény is, amely egy új, demokratikus Líbia politikai felépítésének alapelveit rögzíti.

Az észak-afrikai ország kapcsán a legnagyobb vita most arról folyik, hogy mi legyen a rezsim, Európában befagyasztott vagyonával. Abban nagyjából egyetértés van, hogy ezt a pénzt valahogy a demokratikus, líbiai ellenzék rendelkezésére kell bocsátani. A jogi kérdések mellett korábban néhány tagország elvi szembenállása is nehezítette ezt az ügyet, tanácsi források szerint viszont egyre több ország ismeri el legitimként a bengázi lázadókat.

José Manuel Barroso bizottsági elnök korábban közölte, a befagyasztott pénzek felszabadítása nem igényel uniós döntést, minden tagállam szabadon rendelkezhet az ott zárolt líbiai vagyonnal.