Készpénzmentessé tehetik Oroszországot

German Gref, Oroszország és a posztszovjet térség legnagyobb bankjának, a Szberbanknak az elnöke levélben javasolta Vlagyimir Putyin miniszterelnöknek, hogy hirdessen harcot a készpénz ellen. Egy sor gazdasági érvet állított a terve mellé, és megoldási javaslatot is mellékelt, amit viszont több hivatal sem támogatna. Oroszországban nagyon magas a készpénz-használat aránya, de a tapasztalatok szerint a bankkártyás fizetés egyelőre nem éri meg, és így nehéz az emberek hozzáállásán változtatni.

„Harc a készpénz ellen”

German Gref, az orosz Szberbank elnöke harcot hirdetett a készpénz ellen. A készpénz-használat nagy aránya miatt az ország a GDP-je 1 százalékát veszíti el Gref szerint. A készpénz túlnyomó használata akadályozza a gazdasági növekedést, hátráltatja a modernizációt és egy nemzetközi pénzügyi központ létrehozását Oroszországban – írja Gref a miniszterelnökhöz intézett levelében. A készpénz-forgalom az ország GDP-jének 11,9 százalékát teszi ki, ami jelentősen magasabb a fejlett országok számadatainál (az eurózónában ez az érték 9,3, az USA-ban pedig 6,6 százalék), sőt még a hasonlóan fejlettségi szintű országokéinál is (Mexikóban 5,3, Brazíliában 4,2 százalék).

Gref érvelése szerint a nagy mennyiségű készpénz forgalomban tartása közvetlen költségekhez, mint pénzkibocsátás, kezelés, tárolás, biztonsági lépések és hamisítás elleni intézkedések; és közvetett kiadásokhoz is vezet, mint a tőkeforgalom eltérítéséből adódó kamatos veszteségek, sorban állás miatti veszteség és egyéb költségek a készpénzbevétel feldolgozására.

A Szberbank számításai szerint 2009-ben a gazdaság ebből adódó vesztesége elérte a GDP 1,1 százalékát, a kieső kamatbevétel pedig a GDP 2,3 százalékát, majdnem 0,9 trillió rubelt (kb. 6,3 trillió forint). Ezen felül, a nagy készpénz mennyiség a rejtett gazdaság jele, amely mérete Oroszországban a GDP 40 százaléka Friedrich Schneider, a híres osztrák rejtett gazdaság szakértő Szberbank anyagok alapján végzett számításai szerint. Ez azt jelenti, hogy az állam az évi GDP 8%-át nem kapja meg adóformában. Így tehát a készpénz forgalom csökkentése a gazdaság minden szereplőjének haszonnal járna – zárja levelét Gref.

Mi a megoldás?

A bank elnöke a megoldásra is javaslatot tesz: ez az oroszországi fizetési rendszerek fejlesztésének stratégiája. Az első lépcső a „harc a készpénzzel”. Úgy kell megváltoztatni a Munkatörvénykönyvet és a nyugdíj-törvényt, hogy a fizetések, szociális segélyek és nyugdíjak csak bankkártyára legyenek kifizethetők (kivéve a kisvállalkozások és nehezen elérhető területek esetében). A törvényhozás segítségével ki kell kötni, hogy a kereskedelmi-szolgáltató vállalkozások kötelezően fogadják el a bankkártyákat egy meghatározott értékszinttől, például 400 millió rubeles (kb. 2,7 milliárd forint) évi bevételtől. Serkentés céljából 5 százalékponttal csökkenteni kell az ÁFÁ-t készpénz-nélküli vásárlások esetében (tehát 10-18 százalékról 5-13 százalékra). Kényszerítés cljából ugyanakkor szigorítani kell a pénzszállítási és megőrzési szabályokat a boltok és pénzszállító cégek számára. Fel kell állítani továbbá egy országos fizetési tanácsot, amelyben a piaci szereplők képviselői ülnének. A győztes harc eredménye a készpénzforgalom kiadásainak negyedével való csökkenése lenne (a GDP 0,8 százalékáig).

A stratégia második lépcsője a fizetési rendszerek hatékonyságának növelése: a készpénz-nélküli fizetéseknek ki kell terjedniük a kis összegekre is, és ki kell nevezni egy vezetőt a fizetések lebonyolítására. Az „Univerzális Elektronikus Kártyának”, amelynek a Szberbank a társrészvényese, a jövőben ki kell váltania minden személyes dokumentumot, és alkalmazhatóvá kell válnia minden fizetésre, a rezsitől a közlekedési díjakig és büntetésekig.

A harmadik lépcső az „alternatív innovációs technológiák kidolgozása az elektronikus fizetések továbbfejlesztésére”. A levélben a Szberbank vezetője egy tucat ország sikeres példáját hozza fel a készpénz-használat csökkentésére, igaz a mellékhatások egy esetben sem maradtak el.

A hatóságok reakciói

Dmitrij Peszkov, a miniszterelnök szóvivője megerősítette, hogy a levelet megkapták, és Gref projektjét már tanulmányozzák a megfelelő minisztériumokban.

Nagyon furcsa megkülönböztetni az adókat a fizetés módjától függően, jegyezte meg a pénzügyminisztérium hivatalnoka. „Tökéletes: kártyás vásárlás esetében az állam visszatéríti az ÁFÁ-t a boltnak. De a kiskereskedelmi üzletek nem is fizetnek ÁFÁ-t”. Válaszul azt közölték a Szberbank-ban, hogy a javaslat elsősorban a nagy kereskedelmi láncokra vonatkozik. „A cél helyes, de az intézkedések sok kérdést vetnek fel” – értékelte Gref javaslatát Alekszandr Morozov, az HSBC bank fő-közgazdásza. Rámutatott, hogy a kártyás fizetés elfogadásának kötelezővé tétele olyan, mintha extra adókkal sújtanák az üzleteket, hiszen be kell szerezni a terminálokat, a személyzet oktatása és a bankoknak fizetendő kezelési díj is nagy költségeket ró majd rájuk.

Az Állami Nyomda („Goznak”) vezérigazgatója, Arkagyij Tracsuk nem ért egyet Greffel. A javasolt lépések nem a maga idejükhöz valóak és helytelenek. Azt mondta, hogy a készpénz-használat aránya csökkenni fog, de nem ért egyet a „készpénz-elleni harccal”, mert az állam nem kényszerítheti ki a fizetések bankkártyára törénő kifizetését, hanem meg kell teremteni a feltételeket, hogy az emberek a készpénz-mentességet válasszák. Az állampolgárok akkor fogják használni a bankkártyát, ha annak a használata nagyobb perspektívát nyújt majd, mint most, például nem állnak a fizetés útjában kapcsolat-problémák vagy egyéb nehézségek. A vállalkozások és cégek akkor fognak kártyát elfogadni ha olcsóbb lesz, mint a pénzszállítási szolgáltatások, ami egyelőre nem így van. A Goznak igazgatójának adatai szerint míg az USA-ban a fizetések 50 százaléka történik készpénzzel, addig ez az arány Oroszországban 90 százalék.

A gazdaságfejlesztési miniszter, Elvira Nabiullina sem látja szükségét a törvényhozás által kényszeríteni a készpénz-forgalom csökkentését. Újságírók kérdésére elmondta, hogy igaz, kicsit nagy a készpénzfizetések aránya az országban, de nem hiszi, hogy tiltásokkal kellene eredményeket elérni. Egyet értett Tracsukkal, hogy meg kell teremteni a bankkártya-használat lehetőségét, és az univerzális elektronikus kártya fejlesztése lehet, hogy a készpénz csökkenéséhez vezet majd.

A valóság

Az oroszországi Auchan, a legnagyobb áruházláncak egyike, amelyik speciális társmárka-kártyán kívül nem fogad el bankkártyát. Marija Kurnoszova, a cég képviselője elmondta, hogy míg Európában a kezelési díj 0,5 százalék körül mozog az elköltött összegtől függően, addig ez Oroszországban minimum kétszer magasabb, és ha ezt ki kellene fizetni, akkor a profitabilitást veszítenék el, vagy 1,5-2%-kal kellene az árakat emelniük. A Metro Cash & Carry kis- és nagykereskedelmi áruházlánc idén tavasztól fogad el bankkártyás fizetéseket, 10 évvel azután, hogy megnyitottak Oroszországban. Okszana Tokareva elmagyarázta, hogy a nemzetközi fizetési rendszerek most ajánlottak elfogadható díjakat. A tesztidőszak alatt kiderült, hogy a kártyás ügyfelek átlagos számlája 20%-kal volt magasabb, mint a készpénzzel fizetőké.

A bankkártyás fizetések kevesebb, mint 10%-át teszik ki az áruforgalomnak – mondja az „ABK” üzletlánc társtulajdonosa, Leonyid Abajuskin. „Az oroszok többsége nem fizetési eszközként tekint a kártyára. Arra kapják a fizetésüket vagy a nyugdíjukat, aztán felveszik a pénzt a bankautomatából”. A beszerzés költségei az „ABK”-nak magasabbak, mint a begyűjtés, de ez egy „imidzs-projekt, amely segít vonzani a tehetősebb vásárlókat, és növelni az átlagos számla összegét”. Hasonlóképpen nyilatkozott a „Gyetszkij Mir” pénzügyi és IT igazgatóhelyettese Jekatyerina Larjuskina, ahol a vásárlások 20%-a történik kártyával. Az „AMF – nemzetközi virágszállítási hálózat” online-üzletének áruforgalma 83%-ban bankkártyás, és folyamatosan növekszik. A beszerzési költség az ár kb. 5%-a, és magasabb, mint a begyűjtési költség – mondja Irina Resetyina ügyvezető igazgató.

Az Oroszországi Posta viszont más okok miatt szeretne áttérni a nem készpénzes nyugdíj-kifizetésre, mégpedig azért, hogy elkerüljék a postások elleni támadásokat és rablásokat. 2011. július 12-én a szervezet vezetője, Alekszandr Vasziljev kijelentette, hogy a bűnüldözési szervek fokozott működése nélkül a Posta képtelen a kollégái ellen történő támadásokat kezelni. Alekszandr Kiszeljev azt mondta, hogy a Posta fejleszteni fogja a bankokkal való együttműködését és így minimalizálni a készpénzben kiszállított nyugdíjak és más kifizetendő pénzek számát. A problémát különösen azok a helyek jelentik, ahol még bankok sincsenek, de ezzel kapcsolatban a Posta javasolja a posta bankok létrehozására irányuló erőfeszítések aktivizálását. Erre az infrastruktúra készen áll a regionális központokban – mondta Kiszeljev.