Elégedetlenek a szocialisták a magyar elnökséggel

Néhány siker elismerése mellett nem elégedett az Európai Parlament szocialista frakciója a magyar elnökség teljesítményével. A képviselőcsoport helyettes vezetője egy sajtóreggelin azt mondta, hiányoztak az érdemi európai kezdeményezések, miközben a magyar belpolitikai problémák árnyékot vetettek az elmúlt félév uniós irányítására is.

Vegyes képet mutat a magyar elnökség teljesítménye – mondta az Európai Parlament júliusi plenáris ülésére készülvén a szocialista frakció helyettes vezetője. Az osztrák Hannes Swoboda elmondta, a képviselőcsoport nem elégedett a magyarok munkájával, mert miközben voltak sikerek, például Horvátország csatlakozásának előmozdítása, vagy az európai romastratégia elfogadtatása, hiányoztak az érdemi, nagy európai kezdeményezések.

A politikus szerint az ismert magyar belpolitikai történések (médiatörvény, alkotmány) olyan mértékben rányomták a bélyegüket az elnökségre, hogy azt ezért nem is lehet sikeresnek mondani. A BruxInfo kérdésére, félretéve a magyarországi jogalkotást hogyan értékeli az uniós ügyek magyar menedzselését, Hannes Swoboda azt mondta, nem lehet a kettőt elválasztani egymástól, hiába kérte ezt a miniszterelnök is márciusban.

A szocialista képviselő kifejtette, ha valaki komoly belpolitikai támadásokat kap, nem lehet hosszútávú európai víziója, „az is sokat mondó, hogyha az EU Tanácsát vezető Magyarország miniszterelnökének európai porondon kell magyarázkodnia egy-egy otthoni lépése miatt, márpedig Orbán Viktornak kellett”.

Az osztrák politikus feltette a kérdést, hogyan várhatná el Magyarország a Tanács elnökeként az európai elvek és szabályok betartását, ha a saját törvényein keresztül ő maga sem tartja be. Összegző értékelésében megismételte, vannak pozitív magyar eredmények, az is látszik, hogy Budapest próbálta korrigálni a lépéseit, de mindent összevetve saját magának okozott súlyos károkat, amelyek végigkísérték az egész elnökséget.

A július elsején hivatalba lépő lengyel elnökség elé viszont jóval pozitívabban tekint a szocialista frakció. Hannes Swoboda azt mondta, a lengyelek kezdettől fogva EU-orientáltnak és erősnek tűnnek, „a kezdés nagyon ígéretesnek látszik”. Hozzátette azt is, hogy a saját benyomása szerint Donald Tusk lengyel kormányfő és a miniszterek is erősen elkötelezettek az EU erősítése felé.

Gazdaság

A szocialista képviselő szerint a gazdaságpolitikai viták vezetésében Lengyelországnak nagyobb szerepe lehet, mint Magyarországnak volt, ez viszont csak részben következik abból, hogy értelemszerűen Varsó a méreténél fogva is fajsúlyosabb Budapestnél. Kifejtette, a lengyelek jól vészelték át a válságot, hatékony gazdasági programot hajtottak végre, tehát hitelesebben tudnak érvelni a gazdasági kormányzással és a válságkezeléssel összefüggő jogszabályok megalkotása mellett.

Dicsérte Lengyelországot a szerdán vagy csütörtökön bemutatandó többéves pénzügyi keret kapcsán is, amellyel kapcsolatban szerinte Varsó már letette a garast a kiadások megfelelő mértékű emelése mellett. Hannes Swoboda azt mondta, valóban szükség van költségvetési megszorításokra, de nem egyoldalú módon, ezért emellett a gazdasági növekedést is elő kell segíteni a befektetések ösztönzésével.

A gazdasági kormányzást megerősítő hatos jogszabály-csomaggal szemben a szocialista képviselőcsoport továbbra is kritikus. Hannes Swoboda szerint két lehetőség áll az EP előtt: ha a július 4-én kezdődő plenáris ülés előtt megfelelő ajánlatot kap a parlament a Tanácstól, akkor egy módosító indítvánnyal elfogadhatják az úgynevezett six-packet. Ha nem, akkor megszavazza az EP a hat jelentést, és a nyári szünet után második olvasatban folytatódik a hat jogszabály vitája. Hozzátette, hétfőig lehet módosító indítványt benyújtani.

Görögországgal összefüggésben a szocialista politikus kifejtette, hogy az Európai Unió ezzel kapcsolatos politikája tökéletesen elégséges, ha éppen nem kontraproduktív. Hannes Swoboda szerint az Európai Tanács semmilyen konstruktív stratégiát nem vázolt fel Athén számára. Azzal kapcsolatban, hogy van-e B-terv Görögországgal összefüggésben, és ha igen, miért nem azt alkalmazza már az EU, Hannes Swoboda elmondta, ha van is B-terv, azt „sosem jó bedobni a köztudatba, mert ez után már mindenki azt akarja látni, holott, lehetséges, hogy az A-terv hatékonyabb és célravezetőbb”.