Adókedveményekkel ösztönözné a kormány a magánszférát

A magánszektor és az üzleti élet bevonásával kellene támogatni a kutatás-fejlesztési (K+F) projekteket Európában és Magyarországon – ez a TéT Alapítvány által szervezett „A kutatók képzése, karrierlehetőségei és mobilitása az Innovatív Unióban” című, június 28-29-én rendezett budapesti kétnapos nemzetközi konferencia egyik fő üzenete. A rendezvény a különböző ágazatok együttműködése mellett foglalkozik a kutatónők helyzetével, a kutatói életpályamodellekkel és a mobilitási lehetőségekkel.

Nem a „brain drain”, az úgynevezett az agyelszívás, hanem a „brain circulation”, vagyis a kutatók mobilitása a jellemző Európára, mertnagyjából ugyanannyi kutató érkezikMagyarországra, mint amennyi kiutazik– hangsúlyozta Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai államtitkára a június 28-29-én Budapesten, a Tudományos és Technológiai (TéT) Alapítvány által szervezett konferencián, amelynek témája az Innovatív Unió (lásd erről szóló dossziénkat) jelszavához kapcsolódva a kutatói mobilitás, a kutatói életpálya karrierlehetőségei, valamint a kutatónők helyzete.

A 38 országban működő, európai kutatói mobilitást támogató Euraxess program hazai koordinátoraként a TéT Alapítvány megragadta a lehetőséget arra is, hogy népszerűsítse az Európai Bizottság Euraxess rendszerét, amelyről Stefaan Hermans, az Európai Bizottság Kutatási és Innovációs főigazgatóságának főosztályvezetője elmondta, az EU ezzel a programmal kínál gyakorlati választ a kutatók kérdéseire: az Euraxess oldalai segítenek a kutatóknak állást találni, vagy akár eligazodni is egy adott országban, ahova érkeznek.

Hermans felhívta a figyelmet arra is, hogy hiába van mintegy másfél kutató Európában, akik igen komoly és világszínvonalú eredményeket érnek el, a gond ott van, hogy az EU nehezen tudja ezeket az eredményeket gazdasági növekedéssé átfordítani.

Cséfalvay Zoltán, a magyar stratégiai államtitkár kijelentette, a cél a kutatási és fejlesztési (K+F) munkahelyek létrehozása lenne, a magyar kormány ezért ennek érdekében át kívánja formálni a kutatás finanszírozását: az államtitkár elmondása szerint szeretnék a vállalkozói szférát is érdekeltté tenni a K+F jellegű befektetésekbe, ezért adó szempontjából kívánják megközelíteni a kérdést. „Tiszta rendszerben gondolkozunk: adókedvezményt annak, aki kutatás-fejlesztésre fordít” – árulta el Cséfalvay az EurActiv kérdésére, bár részletekbe nem bocsátkozott, mint mondta, ez egyelőre kidolgozás alatt áll.

Az államtitkár szerint amellett, hogy szükség lenne az ágazati, illetve a tudomány és az üzleti élet együttműködésére, szükség lenne arra is, hogy maguk a kutatók elsajátítsanak bizonyos „soft skilleket”, vagyis jártasak legyenek a marketing, vagy akár a management területén is. Az ágazati kooperációra azonban már vannak pozitív példák, ahol egyetemek működnek együtt nagyvállalatokkal: ilyen BME és az Ericsson, vagy a Miskolci Egyetem és a Bosch közös programja Magyarországon.

Cséfalvay az európai versenyképesség és a kutatás-fejlesztés szempontjából kiemelkedőnek ítélte meg az európai szabadalmak rendszerének bevezetését, amely az EU-n belül komoly vitákat is kiváltott. Az államtitkár szerint ezzel az európai szabadalmazás költségei a tizedükre fognak csökkenni, a kutatóknak pedig kizárólag arra kell majd költeniük, hogy a szabadalomkérést a hivatalos három nyelv (angol, német, francia) egyikére lefordíttassák, vagyis sokkal könnyebb és egyszerűbb lesz érvényt szerezni az újításoknak.

A kétnapos budapesti rendezvényen a kutatónők helyzete is kiemelt témaként szerepel, mert mint Brigitte Mühlenbruch, az Európai Kutatónők Platformjának elnöke elmondta, a mintegy másfél millió európai kutatónak átlagosan csak mindössze 19 százaléka nő. Magyarországon ez az arány megegyezik az európai átlaggal, Németországban azonban mindössze 12 százalék a nők aránya a kutatói helyeken, Mühlenbruch szerint pedig ez azért is lehet, mert a kutatónők még mindig nem eléggé elismertek, a társadalmi elfogadottságért, illetve az egyenlő bérezésért még mindig küzdeni kell.

A német kutatónő elmondta, az arány javításáért elsősorban olyan programokat kellene kínálni, amely megfelelő lenne a nők számára is, akár családos, akár rövid távú mobilitási projektekkel, mert „Európának szüksége van a tudományra, a tudománynak pedig szüksége van a nőkre” – hangsúlyozta. Cséfalvay államtitkár hozzátette: a nők aránya érdekes módon az egyetemeken, valamint a doktori képzésben még korántsem ilyen alacsony, ezért elsősorban a nők kutatói posztokhoz hozzáférésén kellene segíteni.