Közös kutatási és fejlesztési politika Európának?

Az Európai Kutatási Tanács (EKT) június 20-án a Magyar Tudományos Akadémiával közösen rendezte meg a Kutatási Kiválóság Támogatása Európában című konferenciáját. A rendezvény célja az volt, hogy felhívja a figyelmet az EKT által kínált támogatási lehetőségekre valamint a kutatás és fejlesztés fontosságára.

Az EKT elsősorban felfedező kutatásokat támogat. Célja, hogy a legjobb, igazán kreatív kutatók támogatásával és bátorításával elősegítse a tudományos kiválóságot Európában és minden kutatási területen új lehetőségeket és irányokat azonosítson és fedezzen fel. Az EKT-t a hetedik kutatási keretprogram rendelkezései szerint hozták létre, így 2013 után az új közös stratégiai keret (EurActiv.hu 2011.06.10.) beindulásával jövője bizonytalan. A konferencia akadémiai és politikai szereplői között a legmélyebb egyetértés mutatkozott abban, hogy az EKT fontos szerepet tölt be az Európai Kutatási Térben, így megőrzése és egy megfelelő költségvetés biztosítása mindenképpen üdvözölendő lenne.

Helga Nowotny professzor asszony, az EKT elnöke előadásában felvázolta az eddig elért legfontosabb eredményeket és a szervezet előtt álló kihívásokat. Az EKT teljes költségvetése (2007-2013) 7,5 milliárd euró, amelyből eddig 1800 pályázatot támogatott, 430 intézetben, 25 országban. A támogatott pályázatok kiválasztási szempontja a „kiválóság” melyet a gyakorlatban a legnagyobb nemzetközi szakmai értékelő (peer-review) rendszer igyekszik biztosítani. A támogatott kutatók szép eredményeket értek el például a bőrrák kezelésének új módja, a hidrogén energia alkalmazása vagy a csont-szerű anyagok laboratóriumi létrehozása területén. Az EKT előtt álló kihívások egyike, hogy valamilyen formában helyet kapjon a közös stratégiai keretben, és bizonyos fejlesztéseket is szeretnének véghez vinni. Fontosnak tartják a kutatások gyakorlati megvalósíthatóságának vizsgálatát, ezért idén márciusban bevezettek egy egy éves kiegészítő támogatást, amit az elképzelés használhatóságának vizsgálatára lehet fordítani. Az EKT általában egyedi kutatókat támogat. Szintén újdonságot jelent a 2-4 egymást kiegészítő képességekkel és területekkel rendelkező kutatók által közösen igénybe vehető „szinergia támogatás” amely először 2012-ben lesz elérhető és alapkutatási problémák közös megoldását teszi lehetővé. Az EKT tudományos tanácsa fontosnak tartaná a nemek közötti egyenlőség elősegítését is. Jelenleg a sikeres pályázóknak mindössze egy ötöde nő, így bátorítani kellene a női kutatók részvételét. Az országok és a régiók között is megfigyelhetőek különbségek. Az alulteljesítők esetén a kutatásra és fejlesztésre fordított pénzeknek el kellene érnie egy kritikus tömeget és erősíteni az eredményekre építő értékelési rendszert.

Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke elmondta, hogy Magyarország jól teljesít ezeken a pályázatokon, az induló kutatások esetén egy kicsit jobban, mint a pályájuk csúcsán álló kutatók esetében. Ez részben talán annak köszönhető, hogy Magyarország az elmúlt 20 évben nem költött eleget a kutatási infrastruktúra fejlesztésére, a mostani nemzedéknek talán már könnyebb lesz belépni az innováció területére. Cséfalvay Zoltán, Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai államtitkára is kiemelte, hogy a kelet-közép európai pályázatok több mint fele Magyarországhoz tartozik. Eddig 21 magyarországi kutatást támogatott az EKT összesen 25,85 millió euró értékben.

A konferencia több előadója is kiemelte a kutatás, innováció és ipar összekapcsolásának fontosságát. A felfedező kutatásra költött összegek olyan új innovációkhoz vezethetnek, amelyek nemcsak a társadalmi jólétet, hanem a gazdasági növekedést is jelentősen elősegítik. A gazdasági növekedés pedig nagymértékben meghatározza, hogy mennyi pénz jut a kutatásra és fejlesztésre.

Surján László, az Európai Parlament költségvetési bizottságának tagja a kutatások finanszírozásának kérdéséről beszélt. Európa tudományos akadémiái és az európai intézmények egybehangzó véleménye szerint az EKT egy sikertörténet, amit tovább kell vinni. A néppárti képviselő véleménye szerint azonban ez közel sem elég. „Ahol a nagy kiadások egy huszad részével dolgozunk, az olyan, mintha nem is lenne.” A közös agrárpolitika és kohéziós politika mellett, „ha úgy tetszik harmadik vezérhajóként”, szükség lenne egy közös kutatási és fejlesztési politika kialakítására, amely hasonló nagyságrendű költségvetéssel rendelkezne, mint a másik két közös terület. Surján véleménye szerint, ha Európa versenyképes akar maradni, akkor „ezt a harmadik hajót meg kell építeni és működtetni kell”.