70 évvel ezelőtt támadta meg a náci Németország a Szovjetuniót

Pontosan 70 évvel ezelőtt, 1941. június 22-én támadta meg a náci Németország a Szovjetuniót, és ezzel kezdetét vette a II. világháború – vagy ahogyan az oroszok nevezik, a „Nagy Honvédő Háború” a Szovjetunió számára.

Egy vasárnapi kora reggelen hetven évvel ezelőtt, június 22-én a német külügyminiszter, Joachim von Ribbentrop hajnali 4 órakor hadüzenetet nyújtott át a berlini szovjet nagykövetnek, Vlagyimir Dekanozovnak. Ezzel pontosan egy időben a német légierő összevont, megrázó erejű támadást intézett a Szovjetunió területe ellen, amellyel teljesen elpusztították a szovjet légierő bázisainak nagy részét és lebombázták a fontos vasúti csomópontokat és tengerészeti bázisokat. Ezután kora reggel a náci haderő átlépte a szovjet határt.

A „Barbarossa-hadművelet” fedőnevű német támadásban kezdetben több mint 4,5 millió katona vett részt, ezen kívül közel 600 ezer jármű és 750 ezer ló állt a németek rendelkezésére.

A Szovjetunió lakossága reggel tudta meg a támadás hírét, miután a rádióban elhangzott a híres szovjet bemondó, Jurij Levitan tragikus hangján az üzenet: „Figyelem, itt Moszkva beszél. A kormány fontos üzenetét közöljük. Szovjetunió polgárai! Ma reggel 4 órakor, bármiféle hadüzenet nélkül, a német fegyveres haderő megtámadta a Szovjetunió határait. Megkezdődött a szovjet nép Nagy Honvédő Háborúja a fasiszta-német hódítók ellen.”

Ebben a háborúban a Szovjetunió óvatos becslések szerint is 26,5 millió embert vesztett – a legtöbb áldozatot az összes részt vevő ország közül. Az államalakulat számára a „Nagy Honvédő Háború” 1418 napig tartott.

Levitan rádióbejelentése 1941. június 22-én.

A náci Németország ellen aratott győzelmet a posztszovjet térségben május 9-én ünneplik – ez a térség egyik legfontosabb, szakrális tartalommal bíró ünnepnapja. Június 22-e is 1996 óta ünnepnap – az „Emlékezés és a gyász” napja. Az ünnepnapot Borisz Jelcin akkor orosz elnök határozta meg 1996. június 8-án az N 857-es számú rendelétben.

„Ez a nap emlékeztet bennünket az összes halottra, azokra akik fasiszta fogságban haltak meg, vagy akik a hátországban vesztették életüket az éhségben és a megpróbáltatásokban. Mindazokat gyászoljuk, akik az életük árán megtették a szent kötelességüket, hogy megvédjék a Hazát.” – írta Jelcin az elnöki ukázban.

2009 óta Moszkvában a Veréb-hegyen megemlékező felvonulást is szerveznek, amelyen több ezer ember vesz részt. Ez a nap ünnepnapnak számít Belaruszban és Ukrajnában is – Belaruszban, amely lakossága negyedét vesztette el a háborúban ez a nap a „Nagy Honvédő Háború áldozatainak az össznemzeti megemlékező napja” nevet viseli, Ukrajnában pedig a „háború áldozatainak a gyász- és megemlékező” napja nevet.

Ezen a napon Oroszországban leeresztik az állami zászlókat, az összes televíziós és rádió csatornának pedig javasolt, hogy ne vetítsenek szórakoztató műsorokat.