Ez jön az atomenergia után

Máris megindult a vita Németország jövőbeni energiaellátásáról, miután hétfő reggel az Angela Merkel kancellár vezette koalíciós kormány bejelentette, 2022-re végképp bezárja mind a 17 működő atomerőművét.

A német kancellár, Angela Merkel hétfő reggel jelentette be, hogy Németország 2022-ig lekapcsolja mind a 17 működőképes atomerőművét, ehhez pedig az is kell, hogy az energiahasználatot 10 százalékkal csökkentsék 2020-ig, a megújuló energiaforrások, mint a szél- és a napenergia használatát pedig tovább növeljék.

A lengyel miniszterelnök Donald Tusk komoly lehetőséget lát a német döntésben a lengyel szénerőművek számára: „Lengyelország szempontjából ez egy jó dolog” – nyilatkozta. „Ez azt jelenti, hogy a szénalapú energia újra napirendre kerül.”

Európai energia-kereskedők szerint Németország már most elkezdett felkészülni az esetleges energiahiányokra azzal, hogy lignitet importál Lengyelországból, atomenergiát pedig Franciaországból.

Az energiaügyi európai biztos, Günther Oettinger szerint hamarosan újabb energiaágazatok is be fognak szállni a vitába: „Több gázra van szükségünk” – nyilatkozta hétfőn, május 30-án a német kormány bejelentésével kapcsolatban. „Berlin döntése után a gáz lesz a növekedés egyik ösztönzője.” Ezzel Donald Tusk is egyetértett, aki azt mondta, ha bebizonyosodik, hogy a lengyelországi palagáz készletek szélesebb körben is felhasználhatóak lesznek, akár palagáz-alapú erőművekre is át lehetne állni.

A német atomerőművek bezárásának hírére a brit gázárak hat hét óta a legmagasabb szintre emelkedtek, a kereskedők pedig állítólag azt várják, hogy „rugalmas gázerőművekkel” pótolják ideiglenesen a megújuló energiahordozók használata miatti hiányokat.

Brüsszeli források az EurActivnak azt mondták, hogy míg Lengyelország arra készül, hogy több fosszilis energiahordozót fog Németországba szállítani, Berlinnek valójában nincs terve arra nézve, hogy hogyan fogja megoldani az energiaellátását, ezért túl korai azt esélyeket latolgatni.

„Általában véve több új – inkább gáz – erőműre van szükségünk, esetleg szénerőművekre, ezeknek pedig relatíve rövid időn belül kell megépülniük” – magyarázta egy diplomata az EurActivnak, aki hozzátette, az új hagyományos erőművek minél gyorsabb megépülését Németország egy külön törvénnyel is segíteni fogja, hogy minél hamarabb ki tudja egyenlíteni az atomenergia kivonása miatti hiányokat.

A német pénzügyi és környezetvédelmi tárca között azonban komoly véleménykülönbségek vannak, ezt pedig a civil szervezetek szerint leginkább az áramszolgáltató vállalatok generálják. Köztük ugyanis a Greenpeace adatai szerint vannak olyanok is, amelyek mindössze az elektromos áram 4 százalékát biztosítják megújuló energiaforrásokból, ezért kellemetlenül érintené őket, ha erre kellene átállniuk. „Rossz lóra tettek az elmúlt másfél évtizedben, erősebbek a kapcsolataik a pénzügyminisztériummal, ezért most nem lep meg, hogy más hangokat hallok a környezetvédelmi minisztériumból, amelyik jóval függetlenebb” – mondta Jan Haverkamp a Greenpeace-től.

A Greenpeace volt az egyik legfőbb támogatója az atomenergia-ellenes kampánynak, az atomerőművek lekapcsolása pedig szerintük akár 2015-re megtörténhet anélkül, hogy veszélyeztetné az energiaellátást, vagy a szén-dioxid kibocsátás növekedéséhez vezetne.

A hagyományos energiahordozók szerepének növekedése az atomenergia kikapcsolásával azonban többekben kételyeket ébresztett. A svéd környezetvédelmi miniszter, Andreas Carlgren a TT hírügynökségnek azt nyilatkozta, hogy a berlini döntés „irreális” és kockáztatja egy életbevágóan fontos küldetés, a szén-dioxid kibocsátás csökkentés teljesítését. „Hogy fogunk tudni eleget tenni a kettős kihívásnak, hogy egyszerre csökkentsük az atomenergia-függőséget és a szén-dioxid kibocsátást?” – tette fel a kérdést.