Egy fejlett és virágzó Közép-Kelet-Európa az álmunk

Van egy álmunk Közép-Kelet-Európáról, amit már csak meg kell valósítani – mondta el Barsiné Pataky Etelka tegnap, a Közép-Európai Egyetemen tartott konferencián, melynek középpontjában a múlt héten elfogadott Duna-stratégia állt.

A magyar elnökség egyik sikertörténetéről volt szó a szerdai (április 20.) konferencián, melynek házigazdája a budapest Közép-Európai Egyetem volt. Miután a múlt héten az EU Általános Ügyek Tanácsa zöld utat adott a Duna-stratégianak, fontos szakértők és döntéshozók érkeztek a magyar fővárosba két oknál fogva: megünnepelni a Stratégia eddigi sikertörténetét, illetve elgondolkozni azokon a kérdéseken, amelyeket a jövőben, a megvalósítás során meg kell válaszolni.

A Duna-stratégia hozzáadott értékei

A rendezvény egyik vitaindító előadását Barsiné Pataky Etelka, a Duna-stratégiáért felelős kormánybiztos tartotta. Ebben a biztos asszony a Stratégia azon előnyeit foglalta össze, amelyek nagyban hozzájárultak a biztos sikerhez: a három ,,NO” elve, valamint olyan hozzáadott értékek, amelyek így együtt még egyetlen uniós kezdeményezésben sem jelentek meg, kivéve a Balti-stratégiát. A koordinált megközelítés, a meglévő források hatékonyabb felhasználása, valamint az országok közötti különbségek és határok felszámolása mind-mind fontos összetevői a közép-európai álom megvalósításának.

Mivel az uniós tagállamok közül nem mindegyik vesz részt a Stratégiában, nagyon fontos volt kihangsúlyozni, hogy csak egy erős Közép-Európa tud hozzájárulni az Európai Unió további erősítéséhez és mélyítéséhez. Így a térségben meglévő kapacitások és diverzitás megfelelő kiaknázásával az egész európai integráció gazdagszik majd.

Ezzel párhuzamosan Karl Holmeier bundestagi képviselő is a határokon átívelő együttműködések, infrastruktúra és gazdasági fejlődés jelentőségét hangsúlyozta, aki szerint a meglévő gazdasági-fejlettségi különbségek kiegyensúlyozása érdekében fontos a Duna-stratégia megfelelő megvalósítása.

Az Európai Bizottság Regionális politikájával foglalkozó főigazgatóságától (DG Regio) érkezett David Sweet, aki Barsinéhoz hasonlóan foglalta össze a Duna-stratégia előnyeit. Emellett még két dologra hívta fel a figyelmet: a szektorokon átívelő megközelítésre, valamint a Stratégia által érintett partnerek meghallgatására. Szerinte erre a két új felfogásra a 21. századi Európai Unió a további fejlődése érdekében van szükség.

Főszerepben az egyes partnerek

A brüsszeli tanácsadó arra is kitért beszédében, hogy a hamarosan megkezdődő végrehajtás során az egyes szereplők konkrét cselekvéseire lesz szükség. A Bizottság mindeddig elvégezte a papírmunkát, de a végrehajtás során csupán koordináló, egyeztető szerepet fog betölteni: a főszerep a résztvevőké. A gyakorlati cselekvések sora Barsiné elmondása szerint a májusi gödöllői találkozón kezdődik el a legjobb gyakorlatok (,,best practises”), valamint az egyes feladatok tényleges definiálásval. 

Középpontban a közlekedés

A délelőtti panelben Szlovákia Közlekedési és Mobilitási Minisztériumának államtitkára, Ján Hudacký vázolta fel röviden országa terveit a Stratégia környezetvédelmi és közlekedési prioritásaival kapcsolatosan. Ebben – többek között – kitért a már korábban, az Unió által elfogadott TEN-T (Transzeurópai Közlekedési Hálózatok) szlovákiai terveire, amelyek megvalósítása régóta késik, de a Duna-stratégiában végre kézzel foghatóvá válnak majd. Szó esett a dél-szlovákiai autópályáról is, valamint az Ipolyra már régóta tervezett hidakról is – megépítésük éppen a szlovák fél jóváhagyására vár. 

Érdemes megjegyezni, hogy a délutáni panel egyik előadója, Eva Lichtenberger, a Zöldek európai parlamenti képviselője nem mondott túl sok jót a TEN-T hálózatokról, hiszen azok a válság előtt, a közúti közlekedés hangsúlyozásával lettek kialakítva. Újragondolásuk jelenleg is folyik, amihez a Duna-stratégia – a belvízi hajózás hangsúlyozásával – újabb löketet tud adni. Aberögzött gondolkodásmódokon azonban még sokat kell változtatni, hiszen ezek elsősorban a közúti fejlesztésekre koncentrálnak. 

A közlekedés több szempontból is fontos a Stratégia kapcsán: nemcsak a résztvevő országok alapvető érdeke a térség közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése, de egész Európa előnyére szolgál, ha könnyebbé válik a régió észak-déli valamint kelet-nyugati összeköttetése – mondta el Cesare Bernabei, európai bizottsági tag. Lichtenberger asszonnyal egyetértve azt is hozzátette, hogy az infrastruktúra kiépítése alapvető követelmény az integráció teljesebb megvalósulásához és a gazdasági fejlődéshez. 

Csak meglévő infrastruktúra esetén érdemes befektetni a kutatás-fejlesztésbe. Ennek pedig nagy szerepet szánnak a jövőben, hiszen nemcsak az Európa 2020 Stratégia céljainak eléréséhez van szükség a kutatás-fejlesztés, valamint az innováció fokozására, hanem például a dunai hajózás korszerűsítéséhez: a megfelelő technikák és a megfelelő hajók híján egy helyben toporgunk csupán. 

Előtérben a környezetvédelem is

Petra Szávics, a román Környezetvédelmi és Erdészeti Minisztérium tanácsadója a környezetvédelmi szempontok fontosságára hívta fel a figyelmet. A szektorokon átívelő stratégiának ugyanis az egyik legnagyobb jelentősége az összes fontos – közlekedési, energetikus, környezetvédelmi, stb. – szempont figyelembe vétele.

Az elsőre látszólag egymásnak ellentmondó célkitűzések, mint például a ,,tiszta” vízenergia használata vagy a folyó, mint ,,zöld folyosó” megőrzése; az árterek ármentesítése vagy a folyókat szabályzó gátak építése; természeti élőhelyek védelme vagy infrastrukturális beruházások felpörgetése a az érintett országok és szakértők közötti konzultációk eredményeképpen az optimális megoldásként fognak megvalósulni a Duna-stratégia védőernyője alatt.

Az ifjúság bevonása

Holmeier szerint az együttműködésnek meg kell őrizni az átláthatóságát, emellett pedig minden lehetéges partnert meg kell szólítani, köztük az ifjúságot. A különböző csereprogramoknak ugyanis ők az elsődleges élvezői. A fiatalok nevében szólalt fel Ivan Matic, a Fiatal Dunai Polgárok Hálózatának képviselője. Matic elmondta, hogy egy még mindig létező szakadékot kívánnak betölteni a ,,felnőttek” és a fiatalok világa között. Éppen ezért jelezték aktív részvételüket a Stratégia több prioritásának végrehajtásában, elsősorban a kultúrával, a kapcsolatokkal, valamint a mobilitással foglalkozó területeken. 

Összegezve annyit érdemes elmondani, hogy a Duna-stratégia teljes sebességre kapcsolt, és ezt csak fokozza majd a májusi gödöllői ülés, illetve a júniusi Tanácsülés, ami a Stratégia végső jóváhagyását fogja jelenteni. Visszatekintve a magyar elnökség sikersztorija lesz a Duna-stratégia, méltó gyümölcse a befektetett munkának. A kérdés csak az, hogy az elkövetkező időszakban milyen szerepet szán majd neki az Unió és ténylegesen létrejön-e egy erősebb és integráltabb Közép-Európa?