Magyarországon élő oroszok – nehéz a beilleszkedés

A hivatalos, nyilvántartott adatok szerint Magyarországon 5489 orosz állampolgár tartózkodik (2010 végi adat), ez a szám azonban megtévesztő lehet. Sok orosz állampolgár még a Szovjetunió idején került át Magyarországra, sokan orosz anyanyelvűek, de nemzetiségük szerint nem oroszok – azonban kultúrájukban, vallásukban szinte ugyanúgy viselkednek mint az itt élő oroszok, és esetenként még orosznak is vallják magukat. Mindenre kiterjedő pontos statisztika pedig nincsen – az oroszok nem tartoznak a Magyarországon hivatalosan bejegyzett 13 nemzetiség közé. Cikkünkben megpróbálunk választ adni rá, hogyan él Magyarországon az orosz diaszpóra, miért érkeztek hazánkba, és mennyien is lehetnek.

A Magyarországon tíz évente megtartott népszámlálásokon az országban élő nemzetiségekre derülhet fény. 13 ilyen hivatalosan elismert nemzetiség létezik Magyarországon, az oroszok azonban nem tartoznak közéjük, mert nem teljesítik a nemzetiséggé nyilvánítás bizonyos feltételeit. Így tehát hiába keresünk a Központi Statisztikai Hivatal adatsoraiban az oroszokat – nem találjuk meg.

Hivatalos, pontosan vezetett statisztika a Magyarországon élő oroszokról tehát nincs (bár azon is lehet vitatkozni, hogy mennyire pontos az önkéntes alapon begyűjtött többi nemzetiségről vonatkozó statisztika), az oroszok számát más forrásokból saccolhatunk meg: például bizonyos kutatások és felmérések, a bevándorlásügyi hivatalban bejelentkezett oroszok, vagy az orosz konzulátuson nyilvántartásba vett személyek száma. Ezekből a forrásokból származó adatok szerint pedig 2010. december 31-én 5489 orosz állampolgár tartózkodott Magyarországon.

Ez a szám valójában nem tükrözi a valóságot. Sok orosz állampolgár még a Szovjetunió idején érkezett Magyarországra. Ennek is talán a legelterjedtebb kategóriája az orosz feleség: magyar állampolgárok Szovjetuniós kiutazása, munkája során tértek haza orosz feleséggel. Ezen kívül pedig sok orosz szakember is érkezett, jellemző példája ennek a Paksi Atomerőmű során érkezett mérnökök és más szakemberek, akik Magyarországon maradva ma is egy viszonylag jelentős orosz diaszpórát alkotnak Pakson. Ezek az orosz állampolgárok tehát már mind megszerezték a magyar állampolgárságukat, de kultúrájukban, nyelvükben és vallásokban oroszok. Sokuknak gyermekeik is születtek, akik magyar állampolgár lévén oroszként nőttek fel. Mivel a népességszámlálások alatt az ő számukat nem kérdezték, így nehéz megmondani azt, mennyien is vannak pontosan.

A hivatalos adatokon kívül – a már említett 5489 fő – a szakértők szerint egy 20 ezer fő körüli orosz diaszpóra él Magyarországon, de ennél azonban akár több is lehet. A „Rosszijszkij Kurier” magyarországi orosz lap főszerkesztője, Nyina Popova szerint ez a szám jóval meghaladhatja a 20 ezret, ami pedig a Magyarországon élő orosz nyelvűek számát illeti, létszámuk 50 és 100 ezer között mozog.

A Magyarországra érkező orosz állampolgárok különböző okból érkeznek, és más periódusban, más okok jelentkeznek mozgatórugóként. Így a Szovjetunió idején ahogyan már említettük, szakmai kapcsolatok miatt érkezett sok orosz állampolgár – orosz mérnökök, agrár és ipari szakemberek. Ezen kívül pedig orosz nők feleségként. A ’90-es években mindez változott. 1989 után sokan hagyták el az országot az itt dolgozó oroszokból, azonban ez nem öltött tömeges jelleget. Helyükre azonban a ’90-es években újabb oroszok érkeztek, azonban teljesen más okokból. A többségük igyekezte kihasználni a Szovjetunió felbomlását: az embereket korlátozó, szocialista államépítés által felállított határok lebomlottak, és az ide érkező emberek többsége a jobb élet reményében jött. Némelyek az Oroszországban bekövetkezett gazdasági válság elől menekültek. Sokan saját céget indítottak, és új lehetőségeket keresve vállalkozni próbáltak a Nyugati világ első állomásaként számon tartott Magyarországon. Ez volt tulajdonképpen az utóbbi évek legnagyobb orosz bevándorlási hulláma Magyarországra.

Többségük azonban nem járt sikerrel. A legnagyobb korlátai ennek a nyelvi és kulturális különbségek, illetve a magyarok részéről tapasztalható bizalmatlanság volt. A múlt történelmi eseményei miatt (1849-es orosz beavatkozás, II. világháború utáni szocialista államépítés, 1956-os események) az ide érkező oroszokra egyfajta kollektív bűnösség elve érvényesült a magyarok szemében, ezért beilleszkedésük a legtöbb esetben nem járt sikerrel. A felnőttek az üzleti kommunikációban tapasztaltak bizalmatlanságot magyar partnereikben, a gyerekeik pedig az iskolában találkoztak diszkrimináló magatartással a társaiktól.

Ezen kívül pedig éreztette magukat az orosz emigráció körében legendás honvágy (amiről könyveket írtak a Szovjetuniót még a 60-70-es években elhagyó orosz disszidensek). Úgy érezték, hogy nem tudnak beilleszkedni ebbe a közegbe, nehézségeket okozott a magyar nyelv, és teljesen más volt a vallás és a kultúra is. 2000 után pedig Oroszországban is javult a helyzet, gazdasági stabilitás és fejlődés indult meg, így a kilencvenes években bevándorlók közül sokan visszatértek a hazájukba, de voltak olyanok is, akik Magyarországot mintegy tranzit-államként használva tovább utaztak Nyugat-Európa felé.

Az elmúlt tíz évben kevés orosz állampolgár érkezett Magyarországra. Ennek elsősorban az az oka, hogy Oroszország nagy mértékben fejlődött, és több lehetőséget láttak a hazájukban, mint egy idegen államban. Jellemző, hogy a Magyarországon lévő orosz befektetések száma igen alacsony – annak ellenére, hogy a 2009-es adatok szerint Oroszország a világ hetedik legnagyobb befektetője (a közvetlen külföldi tőkebefektetések számában), Magyarország esetében ez nem jelentős. Jobbára csak a Szurgutnyeftyegáz 2009-es befektetése van a köztudatban a MOL-ba (amely azóta oly sok bonyodalmat okozott a két ország diplomáciájában, és azóta sincs rendezve), a MALÉV és a LUKOIL töltőállomások, amelyekből 76 van jelenleg az országban. Magyarországon jelenleg több mint kétezer orosz részesedéssel működő vegyesvállalat van jelen a Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint, ami nem túl jelentős érték. Az oroszok elsősorban ingatlanpiacba, kereskedelembe, pénzügybe, energetikába és infrastruktúrába fektetnek be hazánkban.

Így tehát nem jellemző az, hogy a Magyarországra az utóbbi években érkező oroszok üzleti tevékenység miatt jönnek, tehát a bevándorlások jellege megint csak változott. Sokan tanulás céljából jönnek, és esetleg ezután döntenek az itt maradás mellett, sokan pedig tranzit céljából érkeznek, és aztán továbblépnek Nyugat-Európa felé.

A Magyarországon élő más etnikai csoportokkal, illetve nemzetiségekkel szemben az oroszoknak nagyon jól kiépített struktúrái vannak. Magyarországon működik orosz ortodox egyházi közigazgatás, amelybe Budapesten három ortodox templom is tartozik (erről a következő cikkünkben foglalkozunk részletesebben). 1995 óta „Rosszijszkij Kurier” néven kéthetente megjelenő orosz lap is működik, az orosz termékek iránt honvágyat érző orosz állampolgárok pedig az orosz termékeket árusító „Arbat” üzlethálózatban vásárolhatnak. Az orosz nyelv művelésére és megőrzésére több társaság is alakult az országban, a kulturális programokért pedig az Orosz Kulturális Központ felel, amely minden hónapban a programok széles választékát nyújtja. Budapesten orosz színházi társulat is működik az Andrássy úton.

Az országban szétszórtan élő orosz diaszpóra kultúrájuk megőrzésére különböző klubokat, társaságokat hozott létre vidéken is. Így jelenleg működik orosz szervezet Győrben, Kaposváron, Pakson, Pécsen és Veszprémben is.