Továbbra is másodrendű tagállam Bulgária

Számos bolgár lakos csak másodrendű uniós állampolgárként érezheti magát. Az Európai Unió vezető tagállamai továbbra sem tartják valószínűnek Bulgária és Románia gyors csatlakozását a schengeni övezethez. Hollandia után Svájc is szigorítaná a 2007-ben csatlakozott országok lakosainak munkavállalási lehetőségeit. Időközben az Európai Bizottság nagyszabású támogatást ítélt oda Bulgáriának a Hemusz autópálya és több gyorsforgalmi út kivitelezéséhez.

Négy évvel az európai uniós csatlakozás után Bulgária az integráció rögös útján továbbra is hátráltató tényezőkkel találja szemben magát – utazás, munkavállalás és gazdasági érdekek terén is magán viseli a megkülönböztető bélyegeket. Az Európai Unió vezető tagállamai pedig kellő megfontolásból nem asszisztálnak az újabb elsiettetett döntésekhez, emlékezzünk csak vissza a 2008-ban kirobbant példátlan korrupciós botránysorozatra. Az újabb leminősítésre nem kellett sokat várni – Berlinben találkozott Guido Westerwelle német külügyminiszter francia kollégájával, Alen Juppével, hogy tárgyaljanak többek közt az esetleges schengeni bővítésről.

„Elviekben Párizs támogatja mindkét ország schengeni csatlakozását, ugyanakkor Szófia és Bukarest továbbra sem teljesítette kötelességeit” – ezekkel a szavakkal kezdte el a közös értékelőt Juppé. A francia politikus kifejtette, hogy Európát súlyos bevándorlásügyi problémák fenyegetik és ehhez hatékony fellépés szükséges.

„Olaszország partjait több mint 20 ezer tuniszi menekült érte el, az Európai Unió nem tudja befogadni a világ összes menekültjét, ezért is van szükség a hatékonyan működő FRONTEX-re. Bulgária csatlakozhat, de csak bizonyos kritériumok teljesítése után, adunk nekik időt és biztos vagyok benne, hogy sikeresen teljesítik őket” – nyilatkozta a francia külügyminiszter, akinek szavait Westerwelle is helyeselte.

Cvetán Cvetánov bolgár belügyminiszter szerint az ország már több mint egy hónapja teljesítette Brüsszel elvárásait, ugyanakkor külső tényezők nehezítik a csatlakozást. „Április 5-ig 30 ezer menekült jutott be Olaszországba – ez az igazi probléma, nem pedig Bulgária felkészületlensége” – nyilatkozta a miniszter, aki április 18-án Claude Gueant francia belügyminiszterrel, május 11-én pedig a holland Ben Knapen európai ügyek miniszterével fog találkozni, hogy egyeztessen a kérdésről.

Nemcsak a két legerősebb uniós tagállam véli úgy azonban, hogy Bulgáriának több erőfeszítést kell tennie a „nyugatosodás” irányában. Hollandia új munkatörvénnyel korlátozza július 1-től a bolgár és román munkavállalók tevékenységét, a két ország lakosait az unión kívüli országok állampolgárainak szintjéhez sorolja. Svájc parlamentjének alsóháza szintén kérvényezi a kormánytól, hogy sürgős lépéseket tegyenek a bolgár és román bevándorlók beáramlása ellen. A svájci belügyminiszter, Simonetta Sommaruga szerint csökkenteni kell a két ország munkavállalóinak a kvótáját.

Totju Mladenov munkaügyi miniszter erősen diszkriminatív lépéseknek minősítette Hollandia és Svájc döntéseit. A miniszter kijelentette, hogy személyesen fog beszélni holland kollégájával, Henk Kamppal az EU-s tagországok szociális minisztereinek esedékes találkozóján. Mladenov nem felejtette el megemlíteni, hogy Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős biztosa idén januárban felhívta az összes tagország figyelmét, hogy nyissák meg piacukat a két tagállam munkavállalói előtt. Napjainkig tíz EU-s tagállam vezetett be valamilyen korlátozó intézkedést Bulgária ellen, de ezen akadályokat 2014-ig végleg le kell építeni.

Időközben óriási sikert ért el Roszen Plevenliev regionális fejlődésért felelős miniszter, az Európai Bizottság elfogadta és támogatni fogja úthálózat-fejlesztő projektjét. Bulgária legkedveltebb miniszterének tervei alapján részben uniós pénzből fogják finanszírozni a Hemusz autópálya és a négy négysávos gyorsforgalmi út (Rusze-Sumen; Várna-Duránkulak; Plovdiv-Rudozem és Dupnica-Ihtimán) megépítését. Az észak-bulgáriai úthálózat megújítása égetően sürgős volt annak érdekében, hogy az európai unió egyik legfejletlenebb területe újra bekapcsolódhasson a gazdasági vérkeringésbe. A projekt teljes költségvetése eléri a 2,5 milliárd eurót, ennek legalább a 20 százaléka közösségi forrásokból lesz kifizetve. Bojko Boriszov felettébb boldogan fogadta minisztere sikerét. „Elküldtem Plevenlievet Brüsszelbe, hogy megkapja Hemuszt, ő meg további négy úttal tért haza, így kell ezt csinálni.”