Üzbegisztán a nyugati kultúra ellen

Az üzbég állami televízió fiataloknak szóló csatornája a szadizmus, a drogfüggőség és az erkölcstelenség melegágyaként bélyegezte meg a rock- és rapzenét, az AFP hírügynökség tudósítása szerint. Az üzbég vezetés már több beavatkozást kísérelt meg a nyugati kulturális befolyással szemben a médián keresztül – de vajon hová vezethet ez az elzárkózás?

A „Dallam és sorscsapás” című dokumentumfilm szerint „a nyugati rock- és rapzene veszedelmes befolyása fekete felhőként tornyosul az üzbég fiatalok feje felett.” A filmben megszólaló szakértők úgy vélik, ha a klasszikus zene gyógyító hatású lehet, akkor a nyugati liberális társadalmak ezen dallamai akár halálhoz is vezethetnek. Bár elismerik, hogy ez nem minden esetben igaz, a műsor szerkesztői meggyőződéssel vallják, hogy a rock- és rapzene mindenképpen tönkreteszi hallgatói életét, és „teljes erkölcsi romlást” eredményez, ahogyan az a nyugati társadalmakban jól megfigyelhető. A narrátor arra is kitér, hogy az erkölcsi romlás ellen az egyetlen megoldást a klasszikus üzbég zene jelentheti.

Nem ez az első eset a közelmúltban, hogy az üzbég állami vezetés külföldi médiatermékeket ítél el erkölcstelenségük miatt. Az orosz televíziós csatornák által közvetített tartalmak már számos alkalommal kivívták az üzbég kormányzat elítélését, sőt, legalább öt-hat orosz csatorna adását be is tiltották a közép-ázsiai országban. Legutóbb egy hónappal ezelőtt történt ilyen, a DTV és a TNT adását többek között a Big Brother című valóságshow orosz változata és különböző éjszakai műsorok sugárzása miatt szüntették meg. Az uzmetronom.com szerint az indok az volt, hogy ezen műsorok „nem felelnek meg a nemzeti mentalitásnak”.

A 28 milliós, döntően muszlim többségű Üzbegisztán szekuláris kormánya, bár egyaránt bizalmatlan a vallási szélsőségekkel és a nyugati demokrácia terjeszkedésével szemben, az utóbbi időben növekvő intoleranciát mutat a külföldről érkező kulturális termékek irányába. Az üzbég állami mozi honlapja szerint eddig összesen 744 film került tiltólistára az országban, többek között a Tágra zárt szemek című amerikai filmdráma, vagy a 300 című, szintén amerikai történelmi film. Egyes híradások szerint a kormány bizonyos esetekben a weboldalak blokkolásától sem riad vissza. A nemzetközi emberi jogi szervezetek véleménye szerint Iszlam Karimov, az ország diktatorikus módszerekkel kormányzó elnöke sajátosan értelmezi a sajtószabadságot, és „szélsőséges nézetek”, vagy „becsületsértés” vádjával igyekszik elhallgattatni a kritikus hangokat.

2010 szeptemberében, amikor az üzbég állam független újságírókat tartóztatott le hamis vádakkal írásaik miatt, a probléma az EBESZ figyelmét sem kerülhette el tovább. A szervezet figyelmeztette az üzbég vezetést, hogy a sajtószabadság helyzete folyamatosan romlik, és ellenirányú intézkedések megtételére, valamint a korlátozások felszámolására szólított fel. A találékony üzbégek azonban, úgy tűnik, nem várják meg, amíg kormányuk engedelmeskedik az EBESZ-nek: a Fergana hírügynökség szerint a külföldi csatornák betiltása óta folyamatosan növekszik a kereslet a műholdas televíziózás kellékei iránt, amik segítségével a lakosság tovább élvezheti a tiltott műsorokat.

Mivel Üzbegisztán a szénhidrogénekért folytatott „új nagy játszma” várható színterének, Közép-Ázsiának egyik jelentős állama, egyáltalán nem közömbös, hogy lakossága milyen véleményt alkot az „idegen” kultúrákról. Ez a boszorkányüldözés az „idegen” kultúrákkal szemben egy 90%-ban muszlimok által lakott országban nem sok jót ígér a térségben befolyásra vágyó amerikai és európai vállalatok számára.