Theresa May nagyon optimistán áll a Brexithez

A brit miniszterelnök szerint “új keletű derűlátást” eredményezett a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről London és az Európai Bizottság között létrejött előzetes megállapodás.

Theresa May, aki a londoni alsóház képviselőit tájékoztatta hétfő délutáni beszámolójában a Brexit-tárgyalások első szakaszát várhatóan lezáró múlt heti előzetes egyezségről, kijelentette: maradéktalanul bízik abban, hogy a megállapodást az e hét végén esedékes brüsszeli EU-csúcs jóváhagyja, és megkezdődhet a Brexit-tárgyalások második szakasza, amelynek legfontosabb napirendi pontjai közé tartozik majd Nagy-Britannia és az EU jövőbeni – mindenekelőtt kereskedelmi – kapcsolatrendszerének kialakítása.

May szerint ez azt jelenti, hogy Nagy-Britannia “zökkenőmentes, rendezett módon” távozik az Európai Unióból, “mély és különleges új partneri viszonyt” kialakítva európai barátaival, miközben “visszaszerzi az ellenőrzést határai, pénze és törvényei felett”.

Brüsszel, 2017. december 8. Theresa May brit miniszterelnök a Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével közösen tartott sajtótájékoztatón a bizottság brüsszeli székházában 2017. december 8-án. A két vezetõ a Nagy-Britannia Európai Unióból történõ kilépésérõl tárgyalt. (MTI/AP/Virginia Mayo)

Brüsszel, 2017. december 8.
Theresa May brit miniszterelnök a Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével közösen tartott sajtótájékoztatón a bizottság brüsszeli székházában 2017. december 8-án. A két vezető a Nagy-Britannia Európai Unióból történő kilépéséről tárgyalt. (MTI/AP/Virginia Mayo)

A Nagy-Britanniában élő több mint 3 millió külföldi EU-állampolgár jogosultságairól May kijelentette: az EU kiinduló álláspontja az volt, hogy e jogosultságok megvédése az uniós jogszabályok hatályának meghosszabbításával történjen, bármiféle brit törvényalkotási aktus nélkül. Az EU eredeti szándéka szerint a külföldi EU-állampolgárok jogainak érvényesülését az Európai Bizottság felügyelhette volna, és az Európai Unió bírósága szerzett volna érvényt e jogosultságoknak vitás ügyekben – mondta a brit miniszterelnök.

Theresa May szerint ezek a javaslatok elfogadhatatlanok voltak. Hozzátette: az EU végül beleegyezett abba a megoldásba, hogy e jogosultságok érvényesítése a Brexit után a brit bíróságok hatáskörébe tartozik majd, indokolt esetben az EU-bíróság esetjogi végzéseinek figyelembevételével.

A kiegészítés kavarta parlamenti felzúdulásra reagálva a brit miniszterelnök kijelentette: a brit bíróságok más ügyekben is figyelembe veszik a nemzetközi jogot, ha ez indokolt.

Az Európai Unió Bíróságának további nagy-britanniai fennhatósága folyamatos belpolitikai vita tárgya Nagy-Britanniában, mivel mindenekelőtt a kormányzó Konzervatív Párt Brexit-tábora erről hallani sem akar.

Theresa May hétfő esti alsóházi tájékoztatójában ugyanakkor kijelentette: a külföldi EU-állampolgárok jogosultságainak érvényesítése ügyében a brit bíróságok a kilépés után – a jelenlegi helyzettel ellentétben – önként fordulhatnak az Európai Unió Bíróságához jogértelmezésért, ha egy-egy adott esetben a brit jog nem kínál egyértelmű megoldást, de ilyen esetekben is a végső szó a brit bíróságoké lesz. Hozzátette: ez az önkéntes mechanizmus is lezárul nyolcévi átmeneti időszak után.

A brit kormányfő kijelentette: a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok jogosultságait törvény rögzíti majd, és a törvénynek brit bíróságok szereznek érvényt.

Az előzetes egyezmény pénteken nyilvánosságra hozott 16 oldalas összegző dokumentuma leszögezi, hogy a majdani kilépési megállapodás céljai között szerepel a Nagy-Britanniában élő uniós, illetve az EU-tagállamokban élő brit állampolgárok azon jogosultságainak viszonos megvédése, amelyeket az érintettek az EU-jogszabályok alapján múltbeli életviteli döntéseikkel, az Európai Unión belüli szabad mozgás jogának gyakorlásával megszereztek, vagy megszereznek egy meghatározott időpontig. A megállapodás szövege szerint e meghatározott időpontnak egybe kell esnie a brit kilépés időpontjával. Tovább

Theresa May hétfő esti alsóházi felszólalásában az EU-val szembeni brit pénzügyi kötelezettségekről azt mondta: Nagy-Britannia a 2020-ban lejáró jelenlegi EU-költségvetési időszakban befizeti nettó hozzájárulási kötelezettségeit, és ugyanezen időszakban a jelenlegi feltételrendszer mellett folytatódik a kétoldalú kereskedelem.

Hozzátette, hogy London kész teljesíteni az EU-tagsága idején vállalt méltányos pénzügyi kötelezettségeket, de “ez az ajánlat lekerül a napirendről”, ha a kilépési tárgyalások végén nem születik átfogó megállapodás a jövőbeni kapcsolatrendszerről.

Ugyanezt egy nappal korábban David Davis, a Brexit-tárgyalásokért felelős brit minisztérium vezetője is kifejtette. A BBC televíziónak nyilatkozva Davis kijelentette: a pénteki előzetes egyezménynek “nincs jogi kötelező ereje”, és ha a kilépési tárgyalások végén nem születik átfogó megállapodás, akkor Nagy-Britannia nem fizetné ki a brit uniós tagság idején az Európai Unióval szemben keletkezett és ezután keletkező pénzügyi kötelezettségeit.

  • Kapcsolódó cikkünk:

Forrás: MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

Angela Merkel német kancellár (j) és Sebastian Kurz osztrák kancellár sajtóértekezletet tart a berlini kancellári hivatalban 2018. január 17-én. (MTI/EPA/Clemens Bilan)

Összecsapott Merkel és Kurz menekültügyben

A német és az osztrák kormány egyetért abban, hogy a migrációs válság megoldásához elengedhetetlen az uniós külső határ védelme és a menekültek támogatása helyben, a hazájuk közelében, a menekültek EU-n belüli elosztását szabályozó kvóták ügyét viszont eltérően ítélik meg.

Read More »
brexit_640

Juncker tárt karokkal várja vissza a briteket az EU-ba

Nem lehet akadálya, hogy az Egyesült Királyság végül tagja maradjon az Európai Uniónak, amennyiben a britek esetleg meggondolják magukat - jelentette ki szerdán Strasbourgban Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, hozzáfűzve, ha nem is így történik, szeretné, hogy a szigetország egyszer visszatérjen az EU-ba.

Read More »