Csak olaj volt a tűzre a koszovói választás

A helyzet Európa legújabb és legszegényebb országában már most kilátástalan: rekordszintű munkanélküliség, gazdasági mizéria, tömeges kivándorlás, ellenőrzött médiumok, nem független igazságszolgáltatás, akadozó áramellátás. A vasárnapi parlamenti választás pedig mindent csak még nehezebbé és bizonytalanabbá tett.

Koszovót a korrupció, az ember-, a drog- és a fegyvercsempészet fészkének tartják. 2008-ban függetlennek nyilvánította magát Szerbiától, de a Belgráddal azóta is folyó vita megbénítja a társadalmi és a gazdasági életet. Bár több mint 110 ország elismerte Koszovó függetlenségét, de Szerbia nem akar ebbe belenyugodni, vissza akarja szerezni egykori tartományát – írja a dpa német hírügynökség.

A vasárnapi parlamenti választás mindent még nehezebbé és bizonytalanabbá tett, ugyanis az első három helyet megszerző politikai tábor egyike sem akar a másikkal kormányt alakítani.

A maga csaknem 27 százalékával második ultranacionalista Önrendelkezés (Vetevendosje) szabályszerű gyűlölet tárgya. Az egykori lázadó vezérek szövetsége (Koszovói Demokrata Párt – PDK, Szövetség Koszovó Jövőjéért – AAK, Koszovói Kezdeményezés – Nisma), azaz a győztes alakulat a nacionalistákat bűnözőknek és korruptaknak tartja, minden koszovói probléma forrásának, s az egész Önrendelkezést, vagy legalábbis vezetőit a legszívesebben rács mögé dugná.

Az Önrendelkezés és a harmadik helyezett liberális-konzervatív tömörülés (Koszovói Demokrata Szövetség – LDK,  Szövetség az Új Koszovóért – AKR,  Alternatív Párt) koalíciója szintén kudarcra ítéltetett, mert az Önrendelkezés azt akarja, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió hagyjon fel a közvetítéssel a szerb-koszovói vitában. A liberális-konzervatív tömörülés hétfőn elutasította, hogy kormányra lépjen az első helyezettel, mert a Koszovói Demokrata Párt mélyen megsértette a nagykoalíció felmondásával, az előrehozott választások közvetlen kiváltó okával.

A pártok között az új sztár az Önrendelkezés, amely megduplázta szavazati arányát. Politikusai, főleg a fiatalok körében megvesztegethetetleneknek számítanak. A polgárok javát szolgáló teljesítményük a fővárosban, Pristinában, ahol 2013 óta ez a párt adja a polgármestert, mérhető. A mintegy 120 ezer elsőszavazó többsége az elemzések szerint az Önrendelkezésre adta voksát.

A párt vörös posztó az Egyesült Államok és az Európai Unió szemében, s mindketten minden eszközzel ellenezték is az előrehozott választásokat – sikertelenül. Az Önrendelkezés ugyanis szigorúan elutasítja a közvetítési erőfeszítéseket Washington és Brüsszel részéről. A párt ki akarja szorítani az országból a nagy nemzetközi “felvigyázókat”, az uniós missziót (EULEX), a NATO vezette nemzetközi békefenntartó erőt (KFOR), az ENSZ-közigazgatást (UNMIK) és nem akar tovább tárgyalni Szerbiával a kibékülésről.

Amennyiben az Önrendelkezésen múlna, az Észak-Koszovóban lévő, a kisebbségi szerbek és a többségi albánok között felosztott Kosovska Mitrovica városát kényszerrel újraegyesítenék. Egy ilyen lépés rögtön tettekre sarkallná Szerbiát, a koszovói szerbek védhatalmát.

A koszovói szerbek számát még mindig bő százezerre becsülik, szemben a kétmillió fős albán többséggel. A szerb állam továbbra is finanszírozni akarja négy, az egészségügyben, az oktatásban és az energiaellátásban Belgrádtól függő, szerb többségű közösség kiadásait.

  • Korábban írtuk:

A részvételi arány a választáson rekordalacsony, 40 százalékos volt. Elemzők szerint ennek oka a lakosság csalódottsága és kiábrándultsága. Ennek fő okai, hogy az ország jelenleg az egyik legszegényebb európai állam, a munkanélküliségi arány 27,5 százalékos, a fiatalok körében pedig még ennél is magasabb, 52 százalékos. Emellett óriási mértékű a korrupció.

A választást egy évvel hozták előre, miután a parlament elfogadta a kormány ellen beadott bizalmatlansági indítványt. A kormány bukásához feltételezhetően a Montenegróval kötött határegyezmény vezetett, amelynek elfogadásáról nem egyezett a kormánykoalíció pártjainak véleménye. A határmegállapodást azért kifogásolták, mert általa több mint 8000 hektárnyi föld jutna a szomszédos országnak, viszont a megállapodás parlamenti becikkelyezése az egyetlen – még fennálló – feltétele annak, hogy az Európai Unió eltörölje a Koszovóval szembeni vízumkényszert. Az új kormánynak ezt a kérdést is rendeznie kell.

Forrás: MTI/dpa/Kitekintő

Friss hírek

Gázellátás: ezt a telet bőven kihúzza Európa

Az elmaradt orosz földgázszállítások kétharmadát sikerült pótolni - elsősorban a korábbinál nagyobb mennyiségű cseppfolyósított földgáz (LNG) beszerzésével és a Norvégiából vezetéken érkező gázmennyiség növelésével -, így Európának a tél végéig szükséges földgáztartaléknál nagyobb készlete van - áll a Moody's Investors Service csütörtökön Londonban ismertetett szektorelemzésében.

Read More »

Tovább közeledik egymáshoz Ukrajna és az EU

Az Európai Unió központi intézményeinek és magasrangú vezetőinek kijevi látogatása azt jelzi, hogy Ukrajna komoly előrehaladást ért el az uniós tagság felé, és üzenet a befektetőknek, hogy Ukrajna tovább fog haladni ezen az úton - jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön Kijevben, az EU és az ukrán kormány együttes ülésén.

Read More »