Külföldi munkavállalók Magyarországon

Vajon milyen jogszabályi környezetben dolgoznak Magyarországon az itt élő amerikaiak. A Kitekintő utánajárt a harmadik országból érkező bevándorlóra vonatkozó szabályoknak.

A külföldiek magyarországi foglalkoztatásával kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a magyar előírások különbséget tesznek az Európai Gazdasági Térség és Svájc állampolgárai, valamint a harmadik országok állampolgárainak – az EU-s meghatározás szerint „külföldi állampolgár” – magyarországi foglalkoztatása között.

Vizsgálják a munkaerőpiacot

A harmadik országbeli állampolgár munkavállalására a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, illetve a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről szóló rendelet vonatkozik. Ezek alapján külföldi állampolgár Magyarországon – a jogszabályban meghatározott kivételektől eltekintve – csak engedély alapján végezhet munkát, az engedély iránti kérelmet a foglalkoztató nyújtja be a foglalkoztatás helye szerinti illetékes munkaügyi központnál. 

A munkaügyi központ az engedélyt akkor adja ki, ha a foglalkoztató a kérelem benyújtását megelőzően a külföldi által ellátandó tevékenységre vonatkozóan érvényes munkaerőigénnyel rendelkezett, a munkaerőigény benyújtásától kezdődően nem közvetíttek ki részére olyan kiközvetíthető magyar munkaerőt, vagy az Európai Gazdasági Térség olyan állampolgárát, hozzátartozóját, akit külön jogszabály alapján álláskeresőként tartanak nyilván, és aki rendelkezik a jogszabályban előírt, illetőleg a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételekkel. 

Van azonban néhány olyan eset is, amikor a munkaerőpiaci helyzet vizsgálata elmarad. Például, ha felsőfokú oktatási intézmények, tudományos kutatóintézetek, valamint közművelődési intézmények által meghívott, nemzetközileg elismert külföldinek öt munkanapnál hosszabb ideig tartó oktatási, tudományos vagy művészeti munkavégzéséhez kell mindez. Vagy, ha a munkavégzéshez úgynevezett kulcsszemélyzet a harmadik országból érkező, például amerikai munkavállaló.

A külföldi munkavállalónak a kérelemhez egyébiránt csatolnia kell a tevékenység ellátásához szükséges szakképzettségét igazoló okirat hiteles másolatát, valamint – ha azt idegen nyelven állították ki – annak hiteles magyar fordítását. Érdekesség, hogy ha a szakképzettség vagy a végzettség megfelelősége szempontjában kétség merül fel, akkoy annak hatóságilag utána járnak. 

Kék kártya

Külföldi állampolgárok Magyarországon csak meghatározott feltételek mellett dolgozhatnak. A munkavállalás, mint említettük, engedélyköteles, azonban vannak kivételek, amelyek részben a tevékenységhez, részben a személyhez kapcsolódnak. A harmadik országbeli állampolgárok nem csak munkavállalási engedéllyel, hanem az EU Kék Kártyának nevezett engedéllyel is foglalkoztathatók.

De mi is ez a Kék kártya? Ez egy olyan engedély, amely magas szintű képzettséggel rendelkező birtokosát valamely tagállam területén történő tartózkodásra és egyúttal magas szintű képzettséget igénylő munkavállalásra jogosítja. Az EU Kék Kártya kiadásához a harmadik országbeli állampolgárnak igazolnia kell azt, hogy a tartózkodás és a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás feltételeinek is megfelel.

A foglalkoztató és a harmadik országbeli munkavállaló legfeljebb négyéves időtartamra köthet megállapodást, ami megállapodás kötelező érvényű állásajánlatnak minősül. 

Engedély nélkül

A munkavállalási engedély nélkül dolgozik Magyarországon egy harmadik országbeli állampolgár, annak két jelentős következménye is lehet: egyik részről a munkaadót megbüntetik, akit így befizetési kötelezettség terhel. A másik következmény a harmadik országbeli állampolgárt érinti, az engedély nélkül történt foglalkoztatás esetén ugyanis a rendőrség vagy a határőrség által előállítható és kiutasítható az országból, amelyről a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal dönt.  

Nem mindegy, hogy meddig 

2012-ben módosították a társadalombiztosításról szóló törvényt, így a harmadik országból érkező munkavállalók után is kell járulékot fizetni, ha két évnél tovább maradnak Magyarországon. A munkáltatóknak tehát érdemes átgondolni, hogy mennyi időre alkalmaznak például amerikai állampolgárt. 

A Piac és Profit a törvény részleteiről egy relokációs szakértővel készített interjút. Ebből kiderült, hogy a járulékfizetés kötelezettsége a 2012. január 1-e előtt megkezdett munkavégzésre is áll, azzal az eltéréssel, hogy a 2 éves időtartamot január 1-jétől kell számítani. Cziczárdi Györgyi elmondta, a törvény szerint a járulékfizetést a munkavégzés első napjától kell számítani. Igazolás gyanánt bármely olyan okirat elfogadható, amiből kiderül a belföldi munkavégzés időtartama. Ilyen lehet például a munkaszerződés, munkavállalóval kötött megállapodás, vagy a munkavállalási engedély is. Hozzátette: Amennyiben a tényleges munkavégzés rövidebb lesz két évnél, a járulék önellenőrzés révén igényelhető vissza. Ez azt jelenti, hogy elméletben adott a visszaigénylés lehetősége, a gyakorlatban azonban ez igen körülményes folyamat.