Észak-Korea hadiállapotot hirdetett

Kim Dzsongun észak-koreai vezető csütörtökön tett, „az imperialistákkal” való leszámolási tervezetét látványos békemenet követte, szombatra hadiállapotot hirdettek ki Dél-Koreával. A sorozatos provokáló nyilatkozatok közepette elemzők megnőtt az esélye egy, a két Korea közötti kisebb fegyveres konfliktus kialakulásának.

Észak-Korea hadiállapotot hirdetett Dél-Koreával szemben, áll az észak-koreai KCNA hírügynökség közleményében. Phenjan különleges közleményében „bármilyen provokatív cselekmény” ellen totális háború indítását helyezte kilátásba. „Innentől kezdve az észak-déli kapcsolatok hadiállapotba lépnek, az Észak és Dél között felmerült ügyek ennek értelmében kezelendőek” – áll a szombati közleményben.

Az észak-koreai állami média csütörtöki jelentése szerint Kim Dzsongun „elérkezettnek látja az időt, hogy leszámoljon az amerikai imperialistákkal”, míg a következő nap katonák és civilek tízezrei tartottak „békemenetet” Phenjanban az Egyesült Államok elleni katonai csapás támogatásáért. Az észak-koreai állami televízió közlése szerint a tömegtüntetés a Koreai Néphadsereg Kim Dzsongun által jóváhagyott döntését helyeselte az amerikai elleni stratégiai rakéták harckészültségbe állításáról. „A kijelentés a Koreai Néphadsereg ultimátuma volt az amerikai imperialistáknak” – hangzott el a békemenet kezdetekor. Kim apjának, Kim Dzsongilnek és nagyapjának, Kim Ir Szennek óriási portréi alatt összesereglett katonák és civilek hűségükről biztosították a jelenlegi vezetést. „Legyünk fegyverek és bombák tisztelt vezetőnkért, Kim Dzsongunért” – skandálta egyként az vélhetően nem spontán összesereglett tömeg.

A Phenjan által februárban végrehajtott kísérleti atomrobbantást követő ENSZ-szankciók, valamint az éves dél-koreai-amerikai közös hadgyakorlatok kezdete óta Észak-Korea csaknem naponta tesz fenyegető kijelentéseket. Phenjan azt állaítja: képes csapást mérni az USA csendes-óceáni támaszpontjaira (Guam, Hawaii), illetve az amerikai szárazföldre is, bár külföldi elemzések alapján az észak-koreai rakéták maximális hatósugara legfeljebb Alaszka államáig terjedhetne. Szakértők véleménye szerint az északi rezsim biztos bukását eredményező atomtámadás helyett nagyobb valószínűsége van egy esetleges taktikai csapásnak, az elmúlt hetek fenyegetéseiből adódóan ezért jelentősen megnőtt a veszélye a dél-koreai célpontok ellen indított támadásnak.

A két koreai állam technikailag 1953 óta hadiállapotban áll, mivel a koreai háború pusztán fegyverszünettel ért véget, végleges békeszerződés megkötésére nem került sor. Phenjan háborús retorikájában gyakorta él a Szöult „lángtengerré” tevő szólamokkal, a számtalan fenyegetést elemzők a hazai közvélemény meggyőzésére, továbbá a szomszédos államok megfélemlítésére tett kísérletekként értékelik. Mindazonáltal az elmúlt évtizedekben Észak-Korea sorozatosan hajtott végre támadásokat katonai és civil célpontok ellen egyaránt, köztük szerepel a dél-koreai elnök elleni gyilkossági kísérlet (1968), egy dél-koreai utasszállító repülőgép felrobbantása (1988), majd 2010-ben a dél-koreai Csonan hadihajó elsüllyesztése és Jonpjong-szigetének ágyútűz alá vétele.

A márciusban kezdődött amerikai-dél-koreai közös hadgyakorlatra való válaszul Phenjan ismét elővette az atomcsapás kártyáját, ezt követően egyoldalúan felbontotta az 1953-ban kötött fegyverszüneti egyezményt és megnemtámadási szerződést. Emellett kilátásba helyezte a vitatott tengeri határon fekvő szigetek megtámadását és „kisöprését”, melynek érdekében nagy hatótávolságú lövegeinek és rakétavetőinek mozgósításokba kezdett az északi rezsim. A szombati közleményben foglaltak szerint „a Koreai-félsziget hosszú ideje tartó sem nem béke, sem nem háború állapota ezennel véget ért”.

Caitlin Hayden, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője leszögezte: „Komolyan vesszük a figyelmeztetéseket, és fenntartjuk szoros kapcsolatunkat dél-koreai szövetségeseinkkel”.  Kína, Észak-Korea legfőbb kereskedelmi partnere továbbra is a multilaterális tárgyalások mellett foglalt állást, a kínai külügyminisztérium szóvivője, Hong Lej a „közös erőfeszítésekkel” hangoztatta a Koreai-félsziget feszültségének csökkentésében.