Kuba nem fizeti vissza a szovjet kölcsönöket

A múlt csütörtökön megkötött orosz-kubai megállapodás értelmében Oroszország 650 millió dollár értékben lízingel nyolc utasszállító repülőgépet egykori hidegháborús szövetségesének. Emellett a felek megegyeztek abban is, hogy az oroszok elengedik a szigetország több milliárd dolláros tartozásának egy jelentős részét, amelyet Kuba még a Szovjetuniótól vett fel kölcsönként.

A jelenlegi megállapodás értelmében a 30 milliárd dollár értékű adósság egy jelentős részét Moszkva leírja, a fennmaradó rész törlesztésére pedig tízéves finanszírozási tervet kínált, amelyről a múlt heti találkozó keretében állapodtak meg az országok képviselői.

Az orosz delegáció egyik magas rangú küldöttje szerint a jelenlegi megállapodás jelentősége abban áll, hogy kijelöli a két ország jövőbeli együttműködésének irányát. „A létrejött dokumentum egy olyan nyilatkozat, amely a közös politikai akarat egyértelmű megnyilvánulása, amellyel kezdetét veheti a közös munka”– mondta a tisztviselő.

Orosz gépekkel erősít a Cubana

A megállapodás értelmében, a kubai légitársaság 650 millió dollár értékben jut nyolc orosz gyártmányú repülőgéphez. Néhány hónapon belül a Cubana légitársaság három Antonov típusú (AN-158) gépet, két Tupolevet (Tu-204SM), valamint további három Iljusin típusú (Il96-400) gépet is kap, amelyeket az átadás előtt teherszállítóból utasszállítóvá alakítanak át. A szerződő felek orosz oldalról az Ilyushin Finance Co., míg kubai részről a Cuban Aviation Corporation.

A megállapodás emellett tartalmazza azoknak az eszközöknek a szállítását is, amelyek olyan repülőgépek fenntartásához szükségesek, s amelyeket Kuba jelenleg is használ. Denis Manturov, orosz ipari és kereskedelmi miniszter hozzátette, hogy az egyezség értelmében lízingeljárások keretében kerülnek majd átadásra a gépek.

A részleteinek pontosítására még idén sor kerül

A most aláírt dokumentum nem jelenti a megállapodás azonnali életbe lépését. A tárgyalás eredményeként megfogalmazott egyezség ezt követően belső eljáráson megy keresztül mindkét országban, amelyek lezárultával újabb dokumentum kerül majd aláírásra, amely már tartalmazni fogja az összes technikai részletet és a pontos eljárásmódot. Ezután kerülhet csak sor a megállapodás ratifikálására.

„A végső megegyezés, amely a kubai adósság elengedéséről szól az elkövetkezendő hat hónapon belül fog elkészülni” – mondta Denis Manturov a kubaiakkal folytatott tárgyalásokat követően.

„Több mint 30 milliárd dollár, ez a teljes adósság, amelynek egy részét Moszkva várhatóan elengedi, a fennmaradó rész törlesztését pedig átütemezi” – mondta a miniszter. Egyelőre tehát korai lenne a konkrét számokról beszélni. A miniszter azonban arról is biztosított, hogy a részletek pontosítására még az év vége előtt sor kerül majd. „Úgy gondolom hat hónap elég lesz a jelenlegi megállapodás részleteinek kidolgozására” – tette hozzá.

Medvegyev Havannában

A Dimitrij Medvegyev orosz miniszterelnök által vezetett tárgyalódelegáció latin-amerikai látogatásának keretében, Brazíliából érkezett Havannába múlt hét csütörtökön, ahol az orosz kormány vezetője tárgyalásokat folytatott a szigetország vezetőivel. Emellett részt vett a legmagasabb rangú tisztviselőket tömörítő bilaterális bizottságok ülésein.

Medvegyev és az orosz delegáció hivatalos kubai látogatásának eredményeként számos további kétoldalú megállapodás került aláírásra, többek között a beruházások, a kereskedelem, a turizmus, az egészségügy, az oktatás valamint a kultúra területén, amely együttműködések egyértelmű jelei a korábbi szövetségesek ismételt közeledésének.

Pénteken a miniszterelnök ellátogatott a XXII. Havannai Nemzetközi Könyvvásárra is, amelyet évente rendeznek meg a kubai fővárosban. Az idei vásár José Martí kubai forradalmár születésének 160. évfordulójának tiszteletére került megrendezésre. Medvegyev az ünnepség keretében ellátogatott a kubai hős emlékművéhez is.

Régi barátok, újfajta együttműködés

Egészen 1991-es összeomlásáig, a Szovjetunió volt Kuba legfőbb szövetségese. A Szovjetunió felbomlásával és a szovjet szocialista rendszer megszűnésével a karibi ország kereskedelmi kapcsolatainak 80 százalékát veszítette el, amelyet hosszú válságidőszak követett a kilencvenes években. 2005-öt óta Moszkva külpolitikájának és Latin-Amerika államaihoz való tudatos diplomáciai közeledésének eredményeként mára ismét erősnek mondhatók a két ország kapcsolatai.

A Havanna és Moszkva közötti külkereskedelmi forgalom összértéke az elmúlt évben 292,5 millió dollár körül volt hivatalos kubai adatok szerint, amely nagy részben a sziget környékén fellelhető, kőolaj feltárását célzó beruházásoknak köszönhető. Az orosz olajvállalatok ugyanis egy ideje jó üzletet látnak a kubai tengerpart közelében fekvő offshore olajlelőhelyekben.

Az orosz Gazprom Neft együttműködve a maláj Petronas vállalattal 2012-ben mélytengeri fúrásokat végzett a Mexikói-öböl kubai részén, míg néhány héttel ezelőtt az orosz Zarubezhneft vállalat kezdett kutatásokba a sziget partjainál.

Kuba naponta több mint 115.000 hordó olajat kap kedvezményes fizetési feltételek mellett legfőbb szövetségesétől, Venezuelától. A szigetország ugyanakkor nagyobb függetlenségre törekedne az energetika területén, amelyben nagy segítségére lehet az orosz fél. Mára úgy tűnik, hogy mind Oroszország, mind Kuba felismerte a közös kapcsolatokban rejlő lehetőségeket és az együttműködés fontosságát a legkülönbözőbb területeken, amelybe jól illeszkednek a múlt héten aláírt megállapodások és a jövőre vonatkozó szorosabb együttműködés tervei.