Megint nagy a feszültség Guatemalában

Egy elemzés szerint Guatemalában a tavaly októberi vérfürdő előre látható volt, mivel sokan óvtak attól, hogy Guatemala kész bevetni a fegyveres erőket is, ha a hatalom megszilárdítása a tét.

Guatemala bennszülöttek lakta vidékén ismét nagy a feszültség. Az International Crisis Group (ICG) jelentése szerint a kormány a hadsereget bűnüldöző szervként használja fel a közrend fenntartásához egy olyan országban, ahol a nagyarányú gazdasági egyenlőtlenségek miatt ez különösen veszedelmes vállalkozás.

A megoldatlan gazdasági és szociális problémák miatt szervezett tüntetés 2012. október 4-én tragikus kimenetelű incidenssé fajult. A katonaság Totonicapán megyében demonstrálókra nyitott tüzet, akik a magas villamosenergia-árak csökkentését, és megfizethető oktatást követeltek, ugyanakkor a hegyvidéki maja város, Totonicapán őslakos közösségét megillető jogok elismeréséért is síkra szálltak. Az összecsapásokban végül hat ember meghalt, és több mint harmincan megsebesültek.

„Számos bennszülött területen jelenleg is éles a feszültség a bányászatot, a földhasználatot, az oktatást és a villamos energiát érintő kérdésekben” – mondja Mary Speck, az ICG elemzője. „Emiatt egyre sürgősebb Guatemala számára, hogy civil biztonsági erőket képezzen ki a tüntetések elfojtására anélkül, hogy erőszakhoz folyamodna.” 

A tüntetések – különösen a mélyszegénységben élő őslakosok körében – száma egyre gyarapodik, a vidéki területeken az olajválságból adódó problémák pedig szó szerint olaj a tűzre. Az elmúlt évtizedekben számos halálos kimenetelű zavargás történt. A guatemalai polgárháború során – 1960 és 1996 között – az ország történetének legvéresebb katonai hadműveletei becslések szerint 200 ezer ember halálát okozták, többségük a nyugati hegyvidékeken élő maja közösségekhez tartozott.

Bár kezdetben tagadták a katonák felelősségét a történtekben, Otto Pérez Molina, guatemalai elnök helyesen járt el, amikor ügyészségi vizsgálatot rendelt el az ügy kivizsgálására. Az ügyészek eddig egy ezredes és nyolc katona ellen emeltek vádat. Az elnök ígéretet tett arra is, hogy fegyveres katonákat a jövőben nem lehet majd demonstrációkra kivezényelni annak ellenére, hogy a kormány továbbra is felhasználja a katonaságot, hogy segítsék a helyi rendfenntartók munkáját, akik egyrészt túlterheltek az utcai bűnözésből adódó bűncselekmények felderítése okán, másrészt a drogkartellek is lefoglalják őket, mivel folyamatosan szivárognak be Guatemalába.

A kormánynak lehetővé kell tennie az őslakos népesség számára, hogy megfogalmazza követeléseit, s nyilvánosan hangot adjon nekik. A rendőrség átszervezésére is záros határidőn belül sort kell keríteni, egyértelművé kell tenni, hogy a katonaság a jövőben bűnüldözési feladatokat nem láthat el, és igazodnia kell az 1996-os békeszerződés előírásaihoz.

A kongresszusnak egy hatékony jogi keretet kell kidolgoznia, amely lehetővé teszi az őslakos közösségek számára, hogy megoldást találjanak – a vízenergia és bányászati projektek környezetre és társadalomra gyakorolt hatásai során felmerülő – jogos aggodalmaiknak. A befektetőknek együtt kellene működni a bennszülöttekkel és a környezetvédelmi aktivistákkal, hogy az ipari termelésben jól bevált módszerekkel megvédjék a helyi érdekeket. Végezetül, a politikai paletta minden szereplőjének azon kell dolgoznia, hogy az őslakos népeknek – akik a lakosság közel felét teszik ki – biztosítsák az alapvető állampolgári jogokat az ország politikai intézményeiben.

„A felelősség súlyát nem a nemzeti kormány viseli egyedül. A helyi és községi szerveknek, az őshonosokat képviselő szervezeteknek jóhiszeműen kell tárgyalniuk, hogy demokratikus kompromisszumra jussanak a természeti erőforrások felelősségteljes kezelését illetően” – mondja Javier Ciurlizza, az ICG latin-amerikai és karibi programjának igazgatója. „A befektetőknek kellő körültekintéssel kell teljesíteni a környezetvédelmi és az emberi jogokra vonatkozó követeléseket, különös tekintettel azokra a speciális igényekre és kihívásokra, amelyekkel az őslakos közösségek szembenéznek” – összegez az ICG elemzése.

Népirtás és háborús bűnök

A népirtással és háborús bűnökkel megvádolt José Efrain Ríos Mont, egykori guatemalai diktátor tárgyalása augusztusban kezdődik – közölte az ügy vizsgálóbírója.

Rios Montt – aki Guatemalát 1982 és 1983 között kormányozta – mellett ugyanazon bűncselekményekért bíróság elé állítják Jose Rodriguez, nyugalmazott tábornokot is, aki akkoriban a rettegett katonai hírszerzés vezetője volt.

Miguel Angel Galvez bíró január 28-án indított büntetőeljárást Jose Rodriguez és Rios Montt ellen, miután „elegendő bizonyíték” gyűlt össze ahhoz, hogy vádemelési javaslatot tegyen a két gyanúsított ellen népirtás és emberiség elleni bűncselekmények miatt. Rios Montt és Jose Rodriguez együtt előkészítették és elrendelték azt a katonai akciót, amely 1771 Ixil indián lemészárlásával ért véget.

Ez lesz az első alkalom, hogy az egykori guatemalai államfő a vádlottak padján fog ülni, hogy válaszoljon az igazságszolgáltatás – népirtással és emberiség ellen elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatos – kérdéseire, amelyek a katonaságnak a 36 évig tartó polgárháború során a polgári lakosság ellen elkövetett bűneit tárgyalják. A polgárháború 1996. december 29-én ért véget. Az ENSZ adatai szerint az öldöklésekben 200 ezer ember vesztette életét, 45 ezer személyt pedig eltűntnek nyilvánítottak.