Helyi szinten parancsolna megálljt az EU a szélsőségeknek

Főleg helyi szinten: az iskolákban, a börtönökben és a rendőrség bevonásával venné elejét a szélsőségek terjedésének az a magasrangú munkacsoport, amely 2011 szeptemberében állt fel, és amely kedden vitatja meg első ízben az európai radikalizmus elleni uniós harc eszközeit és eddigi eredményeit.

A szélsőségek terjedésével kapcsolatos konkrét ajánlásokat fogják megvitatni kedden Brüsszelben magasrangú szakértők és politikusok, azt követően, hogy az Európai Bizottság koordinálása mellett megszülettek az első eredményei a 2011 őszén életre hívott radikalizmus elleni hálózatnak. A Bizottság kedden miniszterek, hatósági vezetők és szakértők részvételével tartja az első konferenciáját, amelyen már a hálózat konkrét javaslatai is terítékre kerülnek a szélsőségek és a terrorizmus terjedésének megállításával összefüggésben.

A szeptember 11-i merényletek 10. évfordulóján jött létre európai bizottsági kezdeményezésre a hálózat, amelynek az volt a célja, hogy összegyűjtse a tagállamokban alkalmazott legjobb módszereket, tapasztalatokat, felmérje a szélsőségek és a terrorizmusveszély állapotát a tagállamokban. A belügyi EU-biztos akkor azt mondta, „a kezdeményezés lényegében egy olyan koordinációs mechanizmus, amellyel „összehozzák” az európai terrorista-szakértőket, a szélsőségekkel foglalkozó egyetemi oktatókat, tudósokat, valamint az iskolákat, a tanárokat, a diákokat és a közösségeket, hogy megvitathassák, milyen veszélyeket jelentenek a szélsőségek az európai társadalomra”.

Másfél évvel később (hétfőn) Cecilia Malmström már arról beszélt, hogy megvannak az első eredmények, erről akarnak beszélni a keddi brüsszeli konferencián. A hálózat szakértői 15 ajánlást fogalmaztak meg az uniós tagállamok felé, amelyekből kitűnik, nem feltétlenül uniós intézkedésekben, hanem a helyi kezdeményezésekben látják a megoldást a tagállamok és a szakértők.

Ezek között van például a rendőrök képzése. Az uniós biztos szerint, ha a rendőröket kiképeznék arra, hogy idejében észleljék a szélsőségek kezdeti jeleit, elejét lehetne venni ezek későbbi erőszakos támadásainak.

A hálózat szerint szükséges lenne az is, hogy speciális „leszoktató” programokat hajtsanak végre a hatóságok. Ezekkel a szélsőséges csoportok tagjait lehetne meggyőzni nézeteik helytelenségéről. Cecilia Malmström szerint az idealisztikusnak hangzó ötletet a gyakorlatban is végre lehetne hajtani, az ajánlások szerint például börtönökben lehetne foglalkozni a szélsőségesen gondolkozó rabokkal.

Hasonló eredményt vár a Bizottság az iskolákban is. A radikális felfogás gyakran már fiatalkorban kialakul, így az iskolai foglalkozásokkal, a szélsőséges tananyagba illesztésével idejében meg lehetne akadályozni, hogy egy gyermek, vagy később egy felnőtt erőszakos cselekményeket hajtson végre.

Ugyancsak az ajánlások között van az áldozatok jogainak az erősítése. Malmström magyarázata szerint, ha az áldozatok, vagy esetleg egy szélsőséges csoport – a tagok többségével egyet nem értő – tagja tudná, hogy a hatóságok megvédik, adott esetben hajlandó lenne, és le is tudna buktatni erőszakos cselekményekre készülő csoportokat, vagy személyeket.

A szakértői csoport azt is felvetette, hogy korábban radikális nézeteket vallók, és egykori emberi jogi harcosok személyes tapasztalataik megosztásával világíthatnának rá a szélsőségek, a munkatáborok borzalmaira, és elrettentőbb erővel tudnának hatni az ilyen gondolkodásra fogékonyabbakra.

Cecilia Malmström szerint a szélsőséges gondolatok terjedése összefügg részben a gazdasági válság okozta kilátástalansággal, és a demagóg és populista politikával is, amit szerinte több tagállam kormánya is folytat. Az Európai Bizottság belügyekért felelős tagja szerint utóbbi megállítása nélkül nem lehet megszüntetni a terrorizmus veszélyét sem, ami szerinte a II. világháború óta most a legnagyobb.

A hálózat tagjai és az Európai Bizottság szerint is általános tendencia a terrorizmus tekintetében, hogy míg korábban jól beazonosítható, nagyobb csoportok hajtották végre a legtöbb terrorista-akciót, addig mostanában egyre több úgymond „magányos harcos” van, akik titokban készülve, előre nehezen felderíthetően követnek el bűncselekményeket. Malmström példaként hozta fel a norvég Anders Breiviket, aki 2011 júliusában Oslóban és Utoya szigetén összesen 77 embert ölt meg.