A gazdaságot és a kereskedelmet nyomná az ír elnökség

Az eurózóna stabilizálása, a többéves keretköltségvetés elfogadása, a munkanélküli fiatalok számának csökkentése és a szabadkereskedelmi tárgyalások előmozdítása alkotják a 2013 január elsején hivatalba lépő ír soros elnökség programjának gerincét – jelentette be az ország külügyminisztere Brüsszelben.

„Stabilitás, munkahelyek és növekedés” – erre a három nagy célra kíván összpontosítani a következő hat hónapban az EU Tanács soros elnökeként Írország, amely kilenc év után veszi ismét át január elsején az elnökségi stafétabotot.

Eamon Gilmore, a szigetország külügyminisztere a féléves elnökségi program hétfői bemutatóján hangsúlyozta, hogy a következő hat hónap ír és európai teendői szorosan összefonódnak egymással. „2013 nagyon fontos év lesz Írország számára. Mi lehetünk az első ország, amely maga mögött hagyhatja az EU-IMF programot és ezzel stabilizálhatja a gazdaságát. Európa gazdaságának is új szakaszba kell lépnie” – szögezte le a dublini kormány miniszterelnök-helyettese, utalva arra, hogy hazája a valutaövezet programországai közül elsőként jövőre visszatérhet a pénzügyi piacokra.

Dublin a következő hónapokban nagyon szívén fogja viselni az euróövezet sorsát, és az a szándék vezérli majd tevékenységét, hogy az eurót használó országok csoportjában mielőbb stabilizálódjon a gazdaság. Írország ennek érdekében mindenekelőtt hozzálát a múlt heti uniós csúcstalálkozón elfogadott ütemterv végrehajtásához, ami egyelőre 2014 közepéig vázol fel azokat a jogszabályi teendőket, amelyek az első lépéseket jelentik a gazdasági és pénzügyi unió felé vezető hosszú úton.

Külön is kiemelte a nemzeti bankszanálási alapok és betétbiztosítási rendszerek létrehozásáról szóló irányelv tavaszi elfogadását, ami Gilmore szerint fontos ugródeszkát jelent a folyamat más állomásai felé. Ezek közé tartozik elmondása szerint a bankok Európai Stabilitási Mechanizmus által történő közvetlen újratőkésítésének módja és technikája, amiről ugyancsak az ír elnökség során kellene megállapodniuk a tagállamoknak. Hozzátette ugyanakkor, hogy a valutaövezeti bankok közvetlen feltőkésítésére legkorábban csak az egységes bankfelügyeleti mechanizmus hatályba lépését követően, 2014. március elseje után kerülhet sor.

Az ír program egyik fő pontja a végleges megállapodás elérése a közösség 2014 és 2020 közötti finanszírozásáról, amire 2013 elején számít az ír külügyminiszter. Ezt követően az elnökségre vár a 67 különböző területi jogszabályról a kompromisszum kitárgyalása, amelyeknek előfeltétele, hogy előbb megállapodás jöjjön létre a többéves pénzügyi keretről.

Az írek a munkahelyteremtésre és a növekedés beindítására is nagy hangsúlyt kívánnak fektetni. A 26 millió uniós munkanélküli között nagy számban előforduló fiatalok elhelyezkedésének a megkönnyítése az első pontok között szerepel az ír kívánságlistán. Az első egységes piaci csomag számos kezdeményezését is fel kívánják karolni, különös tekintettel azokat, amelyek lendületet adhatnak a növekedésnek. A miniszterek ezek közé sorolják a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó közbeszerzési eljárások reformját, a szakmai képesítések elismeréséről szóló jogszabályt és a digitális átállással kapcsolatos javaslatok kitárgyalását.

„A kereskedelem egyértelműen elnökségi programunk középpontjában áll” – közölte Gilmore, emlékeztetve arra a bizottsági becslésre, miszerint ha valamennyi partnerével szabadkereskedelmi megállapodást kötne az EU, az 2 százalékkal növelné a GDP-t. Emlékeztetett rá, hogy az egyik ilyen nagy reményekre feljogosító döntés egy esetleges európai-amerikai kereskedelmi megállapodás kitárgyalásának megkezdése lenne. Hozzátette, hogy uniós oldalon a mezőgazdasági termékek kereskedelme, az Egyesült Államok oldalán pedig a közbeszerzési szabályok és a szabályozási kérdések válthatnak ki érzékenységet.

Lucinda Creighton, ír EU-ügyi miniszter arra emlékeztetett, hogy jövőre lesz a Nyugat-Balkánnak európai perspektívát felkínáló szaloniki nyilatkozat elfogadásának 10-ik évfordulója. Hangsúlyozta, hogy az ír elnökség erőfeszítéseket kíván tenni a folyamat felgyorsítása érdekében, és várakozással tekint az Európai Bizottság tavasszal készülő, alapvetően a szerbekre és a koszovóiakra koncentráló időközi jelentése elé. Izlanddal és Törökországgal is előrelépést terveznek az írek – derült ki a miniszter szavaiból.

Írország számára azért is emlékezetes lesz 2013, mert éppen 40 éve lesz annak, hogy az ország csatlakozott az Európai Unióhoz – húzták alá az ír kormány jelen lévő tagjai.