Bulgária játszik a tűzzel

Bulgária kormánya kihúzta a gyufát Oroszországnál azzal, hogy kihátrált a Burgasz-Alexandroupolis energiaprojektből. Moszkva többször figyelmeztette a balkáni országot, hogy különutas energiapolitikájával még sok gondot okozhat saját magának a jövőben. A Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) kormány szerint a projekt veszteséges lenne az ország számára és a környezetvédelmi szempontok sem engedélyeznék a kőolajvezeték megépítését. A bolgár ellenzék és az orosz sajtó a hír bejelentését követően kemény bírálattal reagált a döntésre.

Többéves huzavonát követően Bulgária kihátrált a Burgasz-Alexandroupolis energiaprojektből. A 90-es évek óta napirenden lévő orosz-bolgár-görög kőolajvezeték megépítéséről a feleknek csak 2007-ben sikerült megállapodniuk. A Burgas-Alexandroupolis útvonal kiépítése lényegesen megkönnyítené az Oroszországból Görögországba érkező kőolaj útját.  A terv szerint az orosz kőolaj, amely most a Fekete-tengeren a Dardanellák szoroson keresztül jut el tankerhajókon Görögországig, közel 280 kilométer hosszú kőolajvezetéken érkezne meg a célállomásig. A kezdeti tervek szerint éves szinten 35 millió tonna kőolaj folyna át a vezetéken, a „Trans Balkan Pipeline BV” projektvállalat 51százalékban orosz, 24,5 százalékban görög és 24,5 százalékban bolgár állami tulajdonban lenne.

A három állam által aláírt szerződés nyilvánosságra kerülését követően Pomorie és Szozopol városok vezetése valamint számos civil szervezet referendum kiírását sürgette az ügyben. A térség lakosai, tartva a projekt megvalósítása következtében fellépő környezeti károktól, alkotmányos jogukkal élve megtámadták a beruházást. Pomorie lakosai 2009-ben elsöprő (99 százalékos) többséggel elutasították a kőolajvezeték tervét. A legnagyobb fejtörést a kivitelezőknek a kőolaj tankerhajókról vezetékbe való juttatásának módja okozta – két lehetőség merült fel, a tengerben megépülő két kőolajplatformok segítségével, vagy a Roszeneci kikötő kibővítésével oldani meg a problémát. A felek a kikötő kibővítése mellett állapodtak meg, ugyanakkor több hatósági engedély hiányzott megvalósításához. Bulgária Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériuma többször felszólította a „Trans Balkan Pipeline BV” kivitelező vállalatot, hogy környezeti hatástanulmányt készítsen. A vállalatok háromszor is készítettek hatástanulmányt, ugyanakkor a minisztérium kifogásolta a vállalatok által ajánlott új kikötő megépítésének módját és körülményeit. Szakértők szerint a NATURA2000 program egyes pontjaival is ütközne az energetikai beruházás.

A projekt megtorpanása természetesen kiváltotta Oroszország haragját és az év során Szergej Smatko energiaügyi miniszter azzal vádolta a bolgár államot, hogy megszegte szerződésben vállalt kötelezettségeit. Moszkva szerint Bulgária 7,3 millió euró értékű adósságot halmozott fel azzal, hogy nem teljesítette időben a projekt előkészítését. A 2009 óta kormányon lévő Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) többször is kinyilvánította azon véleményét, hogy Bulgáriának csökkentenie kell az orosz energiafüggőséget. Az elmúlt két évben sok nézeteltérés alakult ki a két ország között, a legismertebb a közel 20 éve elhúzódó belenei atomerőmű kálváriája.

A lakossági tiltakozás, az energiapolitikai lobbik és legfőbbképpen az állam számára kedvezőtlen pénzügyi körülmények miatt Szimeon Djankov pénzügyminiszter és TrajcsoTrajkov energiaügyi miniszter december 6-án bejelentette, hogy az ország kiszáll a projektből. A miniszterelnök-helyettesi posztot is betöltő Djankov elmondása szerint a bolgár fél kezdeményezi a projekt beszüntetését közös megállapodással, de ha a felek nem tudnak megegyezni, akkor 12 hónapon belül Bulgária egyoldalúan felmondja a szerződést. A miniszter szerint kormánya megemeli felhalmozott adósságának mértékével egyezően részvényeinek tőkefedezetét, így minden tartozását a másik két féllel szemben teljesíteni fogja. A miniszter szerint nem éri a bolgár államot anyagi kár a szerződés felmondása következtében, ugyanakkor az orosz sajtó ennek ellenkezőjét állítja. A Kommerszant című orosz lap szerint a projekt orosz részvényesei többmilliós kártérítést fognak követelni Bulgáriától hírnevük csorbítása és az okozott gazdasági károk miatt. A lap szerint Oroszország politikai nyomást fog gyakorolni Szófiára annak érdekében, hogy vizsgálja felül döntését, és ha ez nem történik meg, akár a Nemzetközi Bírósághoz is fordulhat Moszkva.

Az ügy más, geopolitikai aspektusokat is érinthet – Bulgária nagy valószínűséggel az európai unió érdekeit közvetítette, ugyanis kevéssé valószínű, hogy masszív „nyugati” politikai háttértámogatás hiányában Bojko Boriszov miniszterelnök és kabinetje ujjat merne húzni a Kremllel. Oroszország érdekei a térségben nagyon erősek, ugyanis a kőolaj (és gáz) szállítása Bulgárián, avagy a nem túl baráti viszonyban lévő Törökországon keresztül történhet.

A Bolgár Szocialista Párt (BSZP) – melyet Moszkva meghosszabbított kezének is tartanak Bulgáriában – szintén hevesen bírálta a GERB-et. A szocialista energiapolitikusok szerint az adósságokon és a szankciókon kívül annak a veszélye is fenyeget, hogy sok bolgár vállalat csődbe mehet az elmaradt megbízások miatt. Petar Dimitrov (BSZP) szerint Bulgáriának 2013-ig van csak hatályban lévő szerződése Oroszországgal a földgáz ellátást illetően és emiatt is nagyon veszélyes ilyen játszmákat folytatni.

Kövesse figyelemmel a Kitekintőt és értesüljön első kézből a bolgár belpolitika legfrissebb változásairól.