A franciáknál is szoros lett a nadrágszíj

Francois Fillon francia miniszterelnök a hét elején tartott speciális minisztertanácsi ülés után nyilvánosságra hozta a kormány új, megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagját. Mivel a kormány előzetes terveiben szereplő, 2012-re becsült 1,75 százalékos gazdasági növekedési mutatót utóbb lefelé kellett korrigálni 1 százalékra, ezért a franciák háza táján is szükségessé vált a gazdaságpolitika felülvizsgálata, annak érdekében, hogy a tervezett államháztartási hiányértéket tartani tudják.

Fillon az intézkedések kapcsán úgy fogalmazott, hogy Franciaország pénzügyi és gazdasági szuverenitásának megőrzése érdekében „további, elhúzódó közös erőfeszítésekre és még néhány áldozatra” volt szükség.

Az új rendelkezések között szerepel az adóemelés – az áfa 5,5 százalékról a hét százalékra emelése-, a nyugdíjkorhatár kitolása 60-ról 62 évre, a köztársasági elnöki és miniszteri fizetések befagyasztása, illetve a társasági adó öt százalékos emelése azon vállalatok esetében, melyek éves forgalma meghaladja a 250 millió eurót. A francia kormány reméli továbbá, hogy jövőre sikerül 700 millió eurónyi megtakarítást elérnie az egészségügyben, és azt is tervezik, hogy egyes szociális juttatások összegét mindössze egy százalékkal emelik majd, a várható gazdasági növekedési mutatóval összhangban.

Bár Valérie Pécresse költségvetési miniszter korábban arra figyelmeztetett, hogy „a hangsúlyt elsősorban nem az állami bevételek növelésére, hanem a kormányzati kiadások csökkentésére kellene helyezni”, ez végül nem valósult meg, hiszen az államháztartás egyensúlyának érdekében el 6-8 milliárd eurós éves megtakarítás kívánatos, ami korántsem egyszerű feladat, így végül bevételnövelő intézkedések bevezetése is sort kerítenek.

A költségek csökkentése

A Les Echos című francia lap beszámolója alapján a francia kormány elkötelezett a nyugdíjreform felgyorsításában. Bár a nyugdíjreformról szóló rendelkezés már 2011. július 1-én hatályba lépett, az akkori változatban még csak az szerepel, hogy a nyugdíjkorhatárt 2018-tól emelik meg. A mostani tervezet azonban a fiskális konszolidáció érdekében felgyorsítja a menetrendet, azaz már 2017-től bevezetnék a korhatár 60-ról 62 évre emelését.

Az államkassza költségeinek csökkentése érdekében tett lépés a szociális juttatások rendszerének újragondolása is. Ennek értelmében elképzelhető, hogy bizonyos szociális juttatások esetében, mint a nyugdíj, vagy a lakhatási támogatások, nem veszik majd figyelembe a 2012-re jósolt 1,7 százalékos inflációt, és ezeknek a kifizetéseknek az összegét nem korrigálják az inflációval arányos mértékben.

Szintén a takarékosság jegyében tett lépések közé tartozik a társadalombiztosítási kiadások 500 millió eurós mérséklése, illetve a minisztériumi kiadások csökkentése is, ám ezekről az elképzelésekről még nem tudni pontos részleteket.

A leginkább megosztó ötlet az áfa-emelés

Bár Nicolas Sarkozy egy október 27-i televíziós beszédében még kizárta az áfa-emelést – annak általános áremelő hatására utalva, amely mindenkit egyformán sújtana, legyen az gazdag vagy szegény –, most mégis úgy tűnik, növekedni fog az áfa.

Ugyanakkor fontos tisztázni, hogy ma Franciaországban kétfajta általános forgalmi adókulcs van érvényben: az általános adókulcs 19,6 százalékos, ám bizonyos alapvető szükségleti cikkekre – így például az élelmiszerekre, a vízre, valamint 2009-től számos építőipari szolgáltatásra – egy csökkentett, 5,5 százalékos adókulcs vonatkozik. Az áfa-emelés tehát csak bizonyos termékeket érintene, és szakértők szerint körülbelül 4 milliárd eurós bevételt jelentene az államkasszának.

Ám az elemzők arra is felhívják a figyelmet, hogy egy ilyen népszerűtlen intézkedés bevezetése több mint kockázatos lépés hat hónappal az esedékes parlamenti választások előtt. Hiszen a Le Monde francia lap online oldalán közétett számítógépes grafika alapján kiderül, a most bejelentett megszorító intézkedések a nagyvállalatok mellett elsősorban a háztartások bevételeit befolyásolják majd negatívan, ezen belül is a középrétegekét.

Féltve őrzött AAA hitelminősítés?

Talán nem a véletlen műve, hogy a francia kormány épp most lépett a megszorítások mezejére. Október közepén ugyanis a Moody’s nevű híres hitelminősítő ügynökség azt nyilatkozta, az elkövetkező három hónapban különösen rajta tartja a szemét Franciaországon. Alaposan felméri majd, hogy képes-e megtartani a jelenlegi AAA hitelminősítését, amely lehetővé teszi az ország számára, hogy rendkívül kedvező feltételekkel juthasson kölcsönökhöz a nemzetközi pénzpiacokon.

Ezzel kapcsolatban egy baloldali francia napilap, a L’Humanité végzett egy közvélemény-kutatást, amely kimutatta, hogy a francia szavazók többsége ellenzi azt az elképzelést, hogy pénzügyi hitelminősítő ügynökségek diktálják a francia belpolitikát. Szám szerint az átlagos francia szavazók 53 százaléka, a baloldali szimpatizánsoknak pedig 62 százaléka gondolta úgy, hogy a gazdaságpolitikai irányvonalak meghatározása a politikusok kezében kellene, hogy legyen, nem pedig olyan ügynökségek befolyásában, mint a Moody’s vagy a Standard & Poor.