Romokban hever a bolgár vasút

Komoly gondokat okoz a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) kormánynak a csődbejutott Bolgár Állami Vasutak (BDZs) talpra állítása. A nyakig eladósodott állami vállalatot csak fájdalmas megszorításokkal lehet megmenteni. A több mint 2000 fő elbocsátását, a jegyárak emelését, a menetszerinti járatok ritkítását a szakszervezetek és szindikátusok heves tiltakozással fogadták. Privatizálná a vállalat több részlegét a kormány, ugyanakkor Brüsszel a folyamat jogszerűségét szeretné kivizsgáltatni. Több hitelező már zárolta a vállalat betétjeit, hogy fedezze az elszenvedett anyagi károkat.

Idén már lehetett sejteni, hogy nagy baj van a Bolgár Állami Vasutak (BDZs) háza táján, de csak ősszel derült ki súlyosságának a mértéke. Szimeon Djánkov pénzügyminiszter két hónapja bejelentette, hogy Bulgária egyik legpatinásabb vállalata technikai csődben van. A felgyülemlett 700 millió levás (1 leva ~ 158 forint) tartozás törlesztése már nem fedezhető sem a vállalat éves költségvetéséből, sem pedig az állami büdzséből. Az elmúlt hónapban a vállalat új mozdonyai közül többet vissza kellett szolgáltatni, ugyanis a BDZs németországi hitelezői zárolással fenyegették meg a vezetőséget. A helyzet súlyosságát felmérve a kormány garanciát vállalt a BDZs megmentésére és rendkívüli hitelért folyamodott a Világbankhoz. A tárgyalások sikerrel zárultak és a nemzetközi hitelfolyósító intézet biztosította a balkáni országot, hogy kimenteni a vállalatot, de teljes strukturális átalakítását kívánja.

A Világbank feltételei ésszerűek voltak – drasztikusan csökkenteni kell a kiadásokat és hatékonyabbá tenni a szolgáltatásokat. A reformok kidolgozását a közlekedésügyi miniszterre, Ivajlo Moszkovszkira bízták. Moszkovszki szerint a vállalat kritikán aluli állapotáért az előző szocialista kabinet a felelős, ugyanis évek óta csak óriási veszteségek árán tudott működni a vasút. „Higgyétek el nekem, aggódom a BDZs-nél dolgozók sorsáért, ugyanakkor nem hagyhatjuk az országot vasút nélkül. A reformokat végre fogjuk hajtani és a szindikátusokat fogja terhelni akadályozó megmozdulásaik minden negatív következménye.

A miniszter szavai alapján idén a vállalat 25-26 millió levás veszteséggel fogja zárni az évet, de a jövőben kifejezett célja lesz a kormánynak, hogy helyre állítsa a költségvetési mérleg egyensúlyát. A reformok nyilvánosságra kerülése felháborodást váltott ki a szakszervezetekből. A tervezet szerint az év végéig 2000 dolgozót fog elbocsátani a vállalat, akik többsége az adminisztrációban és az irányításban dolgozik jelenleg. Az elbocsátások nem érintik azon munkavállalókat, akiket nyugdíjaznak januártól és azokat sem, akik a járatritkítások következtében veszítik el állásukat.  A 2000 főt várhatóan közös megállapodással 6 hónapnyi bér fejében bocsátják el, de közülük 110 főt alkalmazhat a fővárosi Metropoliten.

A szakszervezetek szerint a kormány álnok, megtévesztő módon jelentette be a 2000 fős számot, ugyanis a napközbeni 585 menetrendszerinti járat közül közel 150-et kívánnak megszüntetni és ennek következtében még 800-1000 fő veszítheti el állását. A jegyárak is átlagosan 9-15 százalékkal fognak emelkedni a tervezet elfogadását követően. Az intézkedések hatására minimum 50 millió levás megtakarításra számítanak éves szinten a vezetők. Kulcsfontosságú vonalakon is történik járatritkítás, többek között Szófia-Burgasz, Szófia-Pernik és Szófia-Blagoevgrad között is kevesebb vonat fog közlekedni a jövőben, miközben a legtöbb vonalon elavult, 1972 előtt gyártott mozdonyok szállítják az utasokat nap, mint nap.

A legnagyobb országos szakszervezet, a KNSzB szerint a kormány nem tartotta be az év elején tett ígéretét azzal kapcsolatban, hogy 2014-ig történik meg a 2800 fő folyamatos leépítése. „Nem értjük, mi késztette a kormányt erre a radikális lépésre, ugyanis a márciusi egynapos sztrájkunk után még semmi jele nem volt az ilyennemű döntéseknek.” – nyilatkozta Petar Bunev a szindikátus egyik vezetője. A szakszervezeti vezető szerint a Világbank 600 millió levás mentőcsomagját nem lehet elfogadni ennyi alkalmazott elbocsátása árán. „Az elmúlt években 18 ezer főről 13 ezerre csökkentették a létszámot, ugyanakkor semmilyen pozitív változás nem következett be”.

A BDZs igazgatótanácsának a vezetője, Vladimir Vladimirov szerint a hathavi fizetés rendkívüli gesztus az elbocsátották szempontjából. A szakszervezetek a reformok átgondolására szólította fel a vezetőséget, ellenkező esetben november 24-től általános, gördülő sztrájkba kezdenek a dolgozók. A szakszervezetek fő célja, hogy a BDZs elkerülje az állami pénznyelő szimbólumként elhíresült kremikovci nehézipari feldolgozó sorsát.

Idén májusban a kormány értesítette az Európai Bizottságot, hogy 550 millió leváig fokozatosan megnöveli a BDZs alaptőkéjét 2016-tal bezárólag. Az Európai Unió fő szerve zöld utat adott a vállalat átstrukturálásához szükséges 249 millió levás magánberuházáshoz, ugyanakkor kétségbe vonta a részleges privatizáció végleges eredményességét. A Bizottság kiemelte, hogy Bulgária még nem csatolt több dokumentumot és hatástanulmányt és ezek nélkül nem lehet eldönteni, hogy mennyire lesz életképes a jövőben a vállalat. Lehetséges a  BDZs-nél felgyülemlett állami hitel elengedése 2007-től számítva, de idáig Bulgária nem továbbította Brüsszelnek a szükséges iratokat, hogy a kivizsgálás elkezdődhessen.