Túl sokáig hallgatott Gyurcsány a grúz háború idején

2008 augusztusában orosz csapatok hatoltak be Grúziába, kiváltva a nemzetközi közösség rosszallását és az észak-atlanti közösség elítélő nyilatkozatait. Gyurcsány Ferenc orosz kapcsolatait féltve csak késve reagált a támadásra, első nyilatkozatát több mint három héttel az orosz behatolás után adta ki, miközben Orbán Viktor egyenesen az 1956-os eseményekhez hasonlította az eseményeket. A táviratokból az is kiderül: a Gyurcsány-kormány kiállt Orbán mellett, akinek kemény szavakkal esett neki Igor Szavolszkij akkori orosz nagykövet.

Eleinte nem volt semmi gond…

A Wikileaks által nyilvánosságra hozott titkos követségi táviratok közül több is foglalkozik a grúziai háború alatt folytatott magyar-amerikai egyeztetéssel. Az iratokból tisztán kiolvasható, hogy a budapesti nagykövetség munkatársai rendszeresen konzultáltak a Külügyminisztérium és a Miniszterelnök Hivatal illetékeseivel is. A reakciók azonban nem voltak egységesek: elsősorban az okozott gondot, miként lehet eladni az amerikaiaknak azt, hogy Gyurcsány Ferenc nem akar majd az elvárt mértékben nekimenni az oroszoknak a háború ügyében.

Augusztus 11-én az amerikai elsőbeosztott, Jeffrey Levine Hamikus Vilmossal, a Külügyminisztérium államtitkárával tárgyalt arról, hogy az Egyesült Államok élesen el akarja ítélni az orosz támadást az Észak-Atlanti Tanács következő ülésén. A távirat szerint Hamikus egyetértett a legfontosabb pontokkal, miszerint a fegyveres harcot azonnal be kell szüntetni, de elmondta azt is: az EU és a NATO nyilatkozatainak azonosnak kell lenniük, ugyanis Oroszország minden apró eltérésbe bele fog kapaszkodni saját mozgásterének kibővítése érdekében. A magyar diplomata figyelmeztetett arra is: Olaszország és Németország valószínűleg nem fogja támogatni azt a keményebb megfogalmazást, amely mellett egyébként Magyarország kiállna.

Újabb jó pont: magyar segély Grúziának

A következő, augusztus 14-én kelt távirat részletesen beszámol a grúz háborúval kapcsolatos magyar álláspontról, amelyet a külügy illetve a Miniszterelnöki Hivatal képviselői osztottak meg a követséggel. A miniszterelnök külpolitikai főtanácsadója, Banai Károly a megbeszélések során kiemelte: Magyarország véleménye „nagyon határozott”, miszerint „Grúzia területi integritását és szuverenitását nem lehet megkérdőjelezni”. Emellett a tanácsadó felhívta a figyelmet arra is, hogy tovább kell folytatni a párbeszédet az oroszokkal.

A külügy felsővezetői, Faller Jenő és Hamikus Vilmos államtitkárok is úgy vélték, Magyarország kellő mértékben támogatja az oroszokat elítélő NATO és EU nyilatkozatot, bár erről az amerikaiak nem voltak annyira meggyőződve. Ahogy arra Levine is felhívta a washingtoni vezetés figyelmét, a magyarok továbbra is egyensúlyozni akartak a két tábor között, fenntartva a párbeszédet, míg a többi közép-európai ország egyértelműen a szigorúbb válaszlépés mellett tette le a garast a korábbi egyeztetéseken. A külügyi vezetés elmondta az amerikaiaknak azt is, hogy hazánk mintegy 800 kilogramm segélyt gyűjtött össze a grúz lakosság számára, amelyet amerikai repülőgépekkel akartunk eljuttatni Tbiliszibe.

A 14-i tárgyalások során kiderült az is: nem sokkal az amerikaiak előtt járt a Bem rakparton Igor Szavolszkij orosz nagykövet, aki bár „nem tartotta szerencsésnek a magyar kormány nyilatkozatát” a grúz háborúval kapcsolatban, összességében „mérsékeltnek ” tartotta azt.

Gyurcsány néma csendben

A következő most nyilvánosságra hozott, grúz kérdésekkel foglalkozó távirat augusztus 22-én kelt, és a Richard Lugar szenátor (a Szenátus Külügyi Bizottságának elnöke) vezette kongresszusi delegációt tájékoztatta a magyar viszonyokról. A nagykövetség felhívta a szenátor figyelmét arra, hogy Gyurcsány Ferenc még nem nyilatkozott a grúz háború ügyében, Göncz Kinga pedig szigorúan tartotta magát a NATO-vonalhoz, folyamatosan hangsúlyozva, hogy továbbra is fenn kell tartani az oroszokkal a párbeszédet. A távirat arra kérte Lugart: tegye nyilvánvalóvá Gyurcsány számára, hogy sokkal határozottabban kellene kiállnia a grúz szuverenitás mellett, és el kellene ítélnie az orosz támadást az összes lehetséges fórumon.

Tengelyt akaszt Orbán és Szavolszkij

Miközben a magyar kormány azt hiszi, hogy „határozottan elítéli” az orosz inváziót, valójában a kormány képviselői semmit sem tesznek, csak a NATO nyilatkozatait szajkózzák – állapította meg némi számonkérő hangsúllyal egy 2008. augusztus 22-én kelt követségi távirat. Az egyetlen kivétel Sólyom László volt, aki az 1968-as csehszlovákiai invázió negyvenéves évfordulóján „aggasztó párhuzamot” vont az 1956-os magyar és a 2008-as grúz események között, valamint felszólította az oroszokat arra, hogy azonnal vonják ki csapataikat Grúziából.

Ennél is messzebb ment azonban az amerikaiak aktuális kedvence, Orbán Viktor, aki látványosan ítélte el az orosz támadást, és a magyar kormány arra adott reakcióit. Az ellenzéki vezető szintén felszólította Oroszországot az azonnali visszavonulásra, illetve kijelentette: „Ukrajnának és Grúziának minél hamarabb NATO-taggá kell válniuk”. A Fidesz elnökének kijelentései érthető módon felbőszítették Szavolszkijt, aki hasonlóan kemény hangú közleményben válaszolt a hazáját ért kritikákra. „” NATO-tagságáról van szó.

A magyar politikai élet másik szereplője, aki kiállt a grúzok mellett Eörsi Mátyás volt, aki személyesen is ellátogatott a háborús övezetbe. A követségi beszámoló alapján Eörsi augusztus 21-i sajtótájékoztatóján részletesen beszámolt élményeiről, illetve arról is, hogy az oroszok semmilyen jelét sem mutatják a visszavonulásnak. A szabad demokrata képviselő kijelentéseiben párhuzamot volt az 1956-os magyar, illetve az 1968-as csehszlovák események, valamint a 2008-as invázió között is, és kijelentette „a szabad világnak közös erővel kell fellépnie Oroszország ellen, a Grúziához hasonló helyzetben lévő országok védelmében”. Érdekesség, hogy Eörsi mind a magyar kormány, mint a Fidesz nyilatkozatait „megfelelőnek” ítélte.

A távirat beszámol arról is: az amerikai PR-kampány nem áll meg a kormány szintjén. A misszió ugyanis megszervezte, hogy az M1 állami csatorna készítsen interjút Kurt Volkerrel, az Egyesült Államok magyarul is kiválóan beszélő NATO-nagykövetével, illetve a Népszabadság lehozta azt a Washingtonban írt véleménycikket, amely elítélte az orosz támadást.

Nem ismerjük el Abháziát és Dél-Oszétiát

A következő, augusztus 27-i keltezésű távirat röviden tudósít arról, hogy Magyarország nem fogja elismerni a két Grúziából kiszakadt régió függetlenségét, illetve ismerteti az orosz elismerésre adott magyar válaszközleményt. Emellett a táviratban olvashatunk arról is: hazánk fel akarta gyorsítani a tbiliszi magyar nagykövetség megnyitásának előkészületeit, amihez amerikai segítséget is kért.

Kiállt Orbán mellett a kormány

Augusztus 29-én Kovács István, Göncz Kinga kabinetfőnöke tájékoztatta az amerikai nagykövetséget Magyarország lépéseiről a grúz válság kapcsán, illetve arról, mit tervezünk a közelgő EU tanácsi ülésen. Kovács elmondta: ötpárti konszenzus van Magyarországon az orosz agresszió ügyében, amely megerősíti a kormány (és Gyurcsány Ferenc) véleményét, miszerint a szuverén országok elleni agresszió „megengedhetetlen”. Magyarország „határozottan kiáll Grúzia függetlensége, területi integritása és függetlensége mellett”, és elmondta: „az orosz katonai akció eltúlzott volt, és nem állt összhangban a békefenntartó szereppel”. A gazdasági és egyéb szankciókkal kapcsolatban a magyar politikus már óvatosabban fogalmazott: elmondása szerint hazánk nem támogatja az esetleges gazdasági szankciókat, illetve a vízumkorlátozást. Kovács tájékoztatott arról is, hogy hazánk meggyorsítja a tbiliszi nagykövetség megnyitásának előkészületeit, ahová három diplomatát és egy katonai attasét akartunk kiküldeni.

Göncz kabinetfőnöke részletesen tájékoztatta az amerikaiakat arról, hogy augusztus 29-én a külügy bekérette Szavolszkij nagykövetet, hogy tudassák vele: legutóbbi kijelentéseit, különösen az Orbán Viktornak címzett éles hangú kritikáját nem fogadta jól a magyar kormány. Kovács szerint az oroszok nem gyakoroltak nyomást a magyarokra, de több propaganda-trükköt is bevetettek saját álláspontjuk népszerűsítése érdekében.

April Foley nagykövet értékelése szerint a grúz válságra adott magyar válaszok helyesek voltak, és a külügyminiszter személyes közreműködése több volt az elvártnál. Gyurcsány Ferenc – késve – kiadott nyilatkozatát is kedvezően értékelte Foley, aláhúzva, hogy a magyar politikai szereplők egyhangúan kiálltak Grúzia mellett.