Irak: mekkora kár érhette Babilónt?

A 2003-ban kezdődött iraki háború egyik legkatasztrofálisabb kulturális hozadéka annak a töménytelen régészeti kincsnek a megsemmisülése és eltűnése, amely a közel-keleti ország páratlanul gazdag gyűjteményét képezte. A kezdeti felháborodást – az első hírek arról szóltak, hogy a bagdadi Nemzeti Múzeumból 15 ezer tárgynak kelt lába – határozottabb fellépés követte, de a folyamatot inkább csak lelassították, nem oldották meg a problémát.

Helyrehozhatatlan károkat okoztak olyan, a magyarok számára elsősorban történelem óráról ismert kulturális örökségekben, mint a sumér, az asszír vagy a babilóni leletek. Nemcsak tárgyak tűntek el, de a hadi események miatt még az is előfordult, hogy történelmi helyszíneket tettek teljesen tönkre. 

Babilón helyzete különösen érdekes lehet, hiszen komoly vita folyik arról, mi is történt a területen. John Curtis, a British Museum ókori keleti kultúrákért felelős illetékese szerint az amerikai, illetve a később érkező többnemzetiségű, elsősorban lengyel haderők teljesen tönkretették Hammurapi városának utcaköveit, a Nabukodonozort dicsőítő köveket és úgy tűnik, nem óvták az Istár-kaput sem. A lengyel honvédelmi minisztérium szóvivője ugyan visszautasította ezeket a vádakat, bár elismerte, hogy a katonai táborok felállítása „nem használt” a régészeti lelőhelyeknek.