Polgárháború szélén áll Albánia

Albániában a végéhez közelít a lassan két hete megrendezett helyi törvényhatósági választások szavazatainak megszámolása. Nyugalmat azonban ez már biztosan nem fog hozni, miután a héten az ellenzék vezéralakja népfelkelést hírdetett a kormány ellen a szavazatszámlálás visszásságai miatt. Albánia több nagyvárosában is az utcákra vonultak az emberek, a fontosabb országutakat lezárták. Úgy fest, hogy a törékeny albán demokrácia agóniájának szörnyű hozadékai lesznek.

Rekord hosszúságú szavazatszámlálás

Albánia fővárosában, Tiranában a május 8-i választások óta egyre csak nőtt a feszültség, mivel az albán Központi Választási Bizottság egészen eddig a hétig képtelen volt a szavazatok összeszámolására. Az ellenzéki szocialisták polgármester jelöltje, egyben a párt vezére május 17-én éjjel népfelkelésre szólította fel az albán népet Sali Berisha miniszterelnök kormánya ellen. Rama már 2000 óta Tirana polgármestere és múlt hét szombaton úgy tűnt, hogy újra megőrzi pozícióját a kormánypárti kihívója, a demokrata Lulzim Bashával szemben.

Az országban uralkodó kölcsönös bizalmatlanságot jól jelzi, hogy az utolsó szavazókörben a számlálást a televízió is közvetítette, kivetítve minden egyes szavazócédulát. Akkor mindössze 10 vokssal Rama lett a befutó, úgy hogy majd 250 ezer érvényes szavazatot számoltak össze. A több mint 8000 érvénytelenített szavazat miatt azonban várható volt, hogy a Demokrata Párt fellebbezni fog az eredmény ellen, és így is történt.

A választások körüli mizéria alapja az ún. eltévedt szavazatok beszámítása volt. A választásokon külön szavazóurnába kellett elhelyezni a polgármesterjelöltekre és a városi közgyűlés tagjaira vonatkozó cédulákat, sokan azonban rossz helyre adták le voksaikat. A számlálás során ezeket a szavazatokat eredetileg nem vették figyelembe. A demokraták érvelése alapján nem szabad figyelmen kívül hagyni a választók akaratát, ha amúgy egy cédula minden más követelménynek megfelel. Rama hívei szerint viszont a választási törvény világosan kimondja, hogy a rossz helyre leadott cédulákat nem lehet megszámolni.

A Szavaztszámláló Bizottság végül a kérdéses érvénytelennek nyílvánított voksok beszámításáról döntött, ezzel továbbra is nyitva maradt a győztes kilétének kérdése. Az új helyzetben a hírek szerint Basha újra átvette a vezetést, igaz csak minimális különbséggel. Ezután került sor Rama heves beszédére, melyben az Albeu beta hírügynökség jelentése szerint felszólította a Bizottság tagjait a „választási csalás” befejezésére és megkérte a nemzetközi közösséget, hogy lépjenek fel az albán demokrácia megmentésének érdekében, majd utcára hívta az őt támogatókat.

Május 17-én több száz szocialista párti szimpatizáns néhány parlamenti képviselővel együtt a Központi Választási Bizottság épületéhez vonult. A helyszínen a kivezényelt rohamrendőrök és a tüntetők között heves összecsapások kezdődtek. A miniszterelnök, Belisha aznapi közleményében a Ramát tette felelőssé a helyzet elfajulásáért és felszólította, hogy tartsa tiszteletben a demokratikus intézményeket.

Zavargások kezdődtek országszerte

Ezt követően Albánia több nagyobb településén kezdődtek tüntetések (az már korábban eldőlt, hogy a vidéki városok és körzetek nagy részében a szocialisták győztek). Fierben, Durresben, Kavajában, Vlorában és Lezhában is megmozdulásokra került sor. A tüntetők több fontos országutat is elzártak égő gumiabroncsokkal, például a Tirana-Durres és a Tirana-Lezha főutakat is.

A kialakult helyzetnek köszönhetően az EU Bizottságának elnöke, Jose Manuel Barroso lemondta a péntekre tervezett látogatását, melynek célja Albánia EU-csatlakozásának megtárgyalása lett volna. Az ország még 2009-ben adta be kérelmét, de 2010 őszén a folyamat teljesen elakadt. A brüsszeli döntéshozók az Albániáról készített jelentésükben éppen azt emelték ki, hogy az ország Enver Hodzsa kommunista diktátor rendszerének bukása után 25 évvel sem volt még képes egy választást sem levezényelni úgy, hogy az megfeleljen minden demokratikus kritériumnak.

Rama hívei a Választási Bizottság épülete előtt

A mostani választások egyik nagy tétje éppen ez volt, és az EU-csatlakozás perspektívájából nézve Albánia megint megbukott a teszten. A május 8-i választások és az azt követő napok a feszült és olykor véres eseményeket is hozó kampányidőszak ellenére alapvetően nyugalomban zajlottak le. A több mint 300 külföldi megfigyelő akkori jelentései szerint bár több hiba is történt a különböző eljárások során, de a mostani voksolás alapvetően minden, demokráciában kívánatos elvnek megfelelt. A kezdeti remények a tiranai mizéria következtében megint szertefoszlottak és újra felrémlett a januári zavargások képe.

Az országban már a 2009-es parlamenti választások óta tart a politikai válság. Az ellenzék csalással vádolta a győztes Demokrata Pártot és azóta sem hajlandó elismerni a voksolás eredményét. Az világos, hogy Albániában innentől kezdve még hosszú ideig szinte lehetetlen lesz bármilyen választáson olyan eredményt kihozni, mely kapcsán egyik vagy másik oldal ne kiáltana csalást. Most már viszont félő az is, hogy az eddig sem mindig csak a verbális hadviselésre korlátozódó konfliktus újra és visszavonhatatlanul áttevődik az utcára, ezzel újabb mélységbe taszítva a már sokat szenvedett Albániát.