Nőni fog a gazdaság, de a munkanélküliség marad

Nincs elég új munkahely Kelet-Európában a gazdasági növekedés ellenére sem a Világbank szerint. A megoldás szerintük a készségek rugalmasabb kezelése és a „szovjet típusú kutatóintézetek” privatizálása lenne.

A Világbank elemzése kétségbe vonja a múlt héten megjelent, Kelet-Európát érintő optimista előrejelzéseket: közgazdászok korábban ugyanis arról beszéltek, hogy a kelet-európai országok hamarosan elérhetik a válság előtti gazdasági szintjüket. Kaspar Richter, a Világbank egyik vezető közgazdásza azonban azt mondta: „A fellendülés nem jár együtt munkahelyteremtéssel. A hosszú távú munkanélküliségnek magas a szintje, a munkanélküliek 40 százaléka már több, mint 12 hónapja ebben a helyzetben van.”

Richter kedden Brüsszelben mutatta be a Világbank legutóbbi jelentését Kelet-Európáról, amelyben az áll, hogy a fellendülés ellenére a vállalkozások a kereslet növekedésére továbbra is az egyes dolgozók termelékenységének növelésével válaszolnak. „Mivel ezek az országok így is visszatértek a növekedéshez, a cégeknek nem kellett új állásokat teremteni, hanem egyszerűen a már meglévő munkaerő-állományt teljes munkaidőben foglalkoztatták újra” – magyarázta a közgazdász.

Marcin Piatkowski, a Világbank egy másik közgazdásza amellett érvelt, hogy sürgős intézkedésekre van szükség a készségek és a kutatás terén ahhoz, hogy vissza lehessen szorítani a munkanélküliséget a régióban. A közgazdász szerint Kelet-Európában ugyanis nem találkozik a kereslet és a kínálat a készségek terén, mert bár sürgősen szükség lenne szakemberekre, technikusokra, menedzserekre és értékesítési munkatársakra, ez az igény nem találkozik a jelenleg nem keresett képzett gépkezelők és mesteremberek többletével. A közgazdász szerint a legfőbb probléma a fiatalok és a nyugdíjazás előtt állók munkanélkülisége, bár a fiatalok munkanélküliségének leküzdésére az Európai Bizottság nemrég indított programot.

Piatkowski kitért arra is, hogy a „szovjet típusú” kutatóintézetek csak konzerválják a hatástalanságot a régióban, ezért azt javasolta, hogy privatizálni kellene őket. „Bizonyított, hogy a állami kiadások nem hatékonyak, a még mindig nem hatékony mintákat használó támogatási rendszerek pedig nincsenek szorosan összekapcsolva az eredményekkel és a kereskedelmi felhasználással” – mondta.

A korábbi, a Világbankénál jóval optimistább előrejelzés a Európai Szerkezetátalakítási Ellenőrzés (European Restructuring Monitor, ERM) negyedéves jelentéséből származott. Eszerint ugyanis Németország, Közép-Európa és a balti országok erőteljes növekedést élnek meg, és „fejlődik a munkaerő-piacuk”, miközben az eladósodott periférikus országok „stagnálnak a folyamatos megszorító bejelntések közepette”.

Az ERM adatai elsősorban a munkaerő-piaci helyzettel kapcsolatos kilátások radikális különbségeire hívták fel a figyelmet, Európán belül ugyanis nagyon nagy eltérések tapasztalhatók. Hollandiában, Luxemburgban és Ausztriában a munkanélküliség aránya 5 százalék alatti, miközben például Spanyolországban 20 százalék felett van az arány, igaz, a legutóbbi jelentések azt mutatták, hogy összeurópai szinten enyhén ugyan, de csökkenni kezdett a munkanélküliségi ráta is.

A magyar után július elsejétől kezdődő lengyel soros EU elnökség a munkahely-teremtésre kíván koncentrálni. Grzegorz Radziejeweski, a brüsszeli lengyel Állandó Képviselet pénzügyi és költségvetési osztályának vezetője azt mondta, a lengyel elnökség legfőbb célja, az egységes piaci törvény (Single Market Act) befejezése és kiterjesztése valójában ezt a munkaerő-piaci célt is szolgálná.